Az elmúlt tizenkét évben a fizetések Szerbiában reálisan 46 százalékkal nőttek, vagyis évente mintegy 3,2 százalékkal lettek magasabbak. Ez a növekedés valóban szolidnak számít, nem számít viszont sem fantasztikus eredménynek, sem egyedinek, hiszen a többi kelet-európai országban is hasonlóan alakultak a bérek, írja a Nova Ekonomija.
Annak ellenére, hogy a bérek 11 százalékkal magasabbak, mint tavaly májusban, fontos kiemelni, hogy a 2021-es bérhez viszonyítva, vagyis az infláció felgyorsulása előtti időszakhoz, a fizetések csak 4 százalékkal növekedtek.
Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora azt mondja, a fizetések esetében csakis azok reális értéke a fontos, hiszen azokból állapítható meg, hogy nőtt-e a vásárlóerő, jobb-e az életszínvonal.
A szakember hozzáteszi, hogy az életszínvonal megfigyelése esetében azonban nemcsak a fizetések nagysága a fontos, hanem az egyéb bevételeké is, hiszen bevételnek számít a nyugdíj is.
A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint 2023-ban a havi bevétel átlagosan 87.973 dinár volt, a kiadások viszont elérték a 88.244 dinárt. Továbbra is élelmiszerre megy el a legtöbb pénz – 36,8 százalék, lakhatással kapcsolatos költségekre és üzemanyagra, csaknem 25 százaléka a bevételnek.
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az EU-s átlaghoz viszonyítva a szerbiai átlagfogyasztás az uniós mindössze 46 százaléka volt.
2024.májusában az átlagos fogyasztói kosár 103.409,38 dinár volt, a lefedéséhez 1,03 átlagfizetésre volt szükség.
Egy 2022-es kutatás szerint a szerbiai háztartások 15 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden másnap húst, halat, vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét fogyasszák. Ez az arány évek óta nem változott. A háztartások 40 százaléka nyilatkozott akkor úgy, hogy nagyon nehezen jön ki a fizetéséből, hónapról hónapra él.
