Szerző: Seregély Orsolya

Mit ad fel és mit nyer az, aki külföldön dolgozik?

Mit ad fel és mit nyer az, aki külföldön dolgozik?

Írta: | 2023. jan. 20. 6:33 | , ,

Bár nekünk a magyarság fogyása a legfájóbb, a számadatok tanúsága szerint a szerb ajkúakat ugyanúgy érinti a negatív népszaporulat és az elvándorlás, mint a magyarokat. Kiürülnek lassan a magyar falvak, de még az olyan városok is, mint Szabadka vagy Zenta. Szinte mindenki ismer olyan személyt vagy éppen a családjában van olyan, aki külföldön dolgozik.
De mit is ad fel az, aki külföldön dolgozik? Gyakran gondolhatják egyesek úgy, hogy aki kiment Ausztriába, Németországba vagy éppen Angliába dolgozni, azoknak jó, hiszen egy működő országban élnek, ahol erős a szociális védőháló és a fizetések is sokkal jobbak. Sokak szerint az is jó megoldás, ha valamelyik családtag itthon van és külföldről támogatják. Politikai berkekben még az is elhangzott, hogy a vajdasági magyar kalandvágyból megy ki.
Három családot kérdeztem meg arról, hogy ők hogyan élik meg a külföldi munkavállalást, milyen áldozatokkal járt ez, és milyen kihívásokkal kell számolnia annak, akinek a szülei külföldön vannak vagy éppen a gyerekei dolgoznak kint.

Olvass tovább
„Az erőszakmentes kommunikáció maga a megváltás”

„Az erőszakmentes kommunikáció maga a megváltás”

Írta: | 2022. dec. 14. 6:00 | , ,

Mi magyarok egy mentálisan és lelkileg rossz állapotban lévő narcisztikus, bántalmazó, rosszindulatú, depressziós és agresszív nemzet vagyunk. Sok bennünk a düh, a harag és az agresszió, amit rosszul csatornázunk ki, ezért sakál módon beszélünk.
Bihari Viktória népszerű magyarországi bloggert – aki végzettsége szerint kapcsolati coach, face to face tréner, mediátor és facilitátor – arról kérdeztük, mi az erőszakmentes kommunikáció, és nekünk, magyaroknak miért olyan nehéz ez.
– Az erőszakmentes kommunikáció az én meghatározásom szerint maga a megváltás. Ezt Marshall B. Rossenberg elvei mentén tanítom, ez pedig egy szívtől szívig, szükségleteket és érzéseket közvetítőt kommunikáció. Magyarországon ezt a szép kommunikációs formát nehéz meghonosítani, holott, ha valaki aktívan alkalmazza, az teljesen átalakíthatja az életét.

https://szmsz.press/2022/12/14/karacsonyi-tizes-ne-maradjon-le-a-nyeremenyjatekrol/

Olvass tovább
Ha marad a tendencia, 59 év múlva teljes egyenlőség lesz a két nem között

Ha marad a tendencia, 59 év múlva teljes egyenlőség lesz a két nem között

Írta: | 2022. dec. 9. 17:23 | ,

A nők helyzete Szerbiában továbbra is nehéz, a nők gyakran kiesnek a munkaerőpiacról, aminek nem csak gazdasági szerepe van, de hatalmas jelentősége van a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésében is. Ráadásul a kapcsolaton belüli bántalmazás, vagy éppen a láthatatlan munka értékelése is továbbra is kevésbé tárgyalt probléma, holott valós problémát képez Szerbiában is.

Erről kérdeztük Sárcsevity Hajdú Beát, szociális munkást, szociálpolitikust, egyetemi tanársegédet, a Szerbiai Kolping Társaságprojekt koordinátorát.
– A világjárvány egyik hozadéka, hogy talán többet beszélünk a családon belüli bántalmazásról, hiszen a bezártság, a feszültség, a bizonytalanság, röviden az elmúlt évek társadalmi helyzete növelte a családon belüli agresszív megnyilvánulásokat is. A Köztársasági ügyészség és bíróság adatai alapján a Szerb Köztársaságban évről évre nő a bejelentett családon belüli bántalmazások száma. Mégis azt gondolom, hogy ezek a bejelentések elenyészőek a valós számokhoz képest, hiszen még mindig nagyon erős az a kulturális tény, hogy a családon belüli konfliktus nem tartozik másra, sőt sokszor még napjainkban is a nőt okolják azért, mert a férfi „keze eljárt”.

Olvass tovább
<span class="entry-title-primary">A propaganda annál hatásosabb, minél többen követik</span> <span class="entry-subtitle">A dezinformációnak való rendszerszintű kitettség lerombolja a kritikai érzéket</span>

A propaganda annál hatásosabb, minél többen követik A dezinformációnak való rendszerszintű kitettség lerombolja a kritikai érzéket

Írta: | 2022. nov. 27. 6:23 | , ,

Nem csak a vágyakozás, a szeretet és a rajongás, hanem a félelem, a gyűlölet és a szorongás is elhitetheti velünk a dezinformációt. Életveszéllyel kapcsolatos helyzetek, vagy amikor felmerül bennünk a halál kérdése, ez megpendít bennünk valamit, csak úgy, mint egy háború, vagy éppen a világjárvány. Ebben az esetben a szorongás hajlamosítja az embert arra, hogy akár atipikus válaszokat is elfogadjon, különösen olyanokat, amelyek rezonálnak a válsághelyzetre, szorongásra. Az ilyen felfokozott lelkiállapotban, válsághelyzetben jellemzően jól terjednek az álhírek is. Ilyenkor megjelenik két erős reakció, a bizalom a hatalomban, hiszen a hatalom képviselői védhetnek meg minket, valamint a bizalmatlanság, mert lehet, hogy hazudnak – mondja Dr. Krekó Péter, dezinformáció szakértő, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense.
Miről szól még a cikk?
– Mi történik, ha a propagandisztikus logika és a fake news logika ma már kombinálódik?
– Mire elég az információ manipulációja?
– Mekkora a jelentőségük a hatásvadász címeknek?
– Kell-e követnünk olyan hírforrásokat is, amelyek nem illeszkedik bele a saját véleményünkbe?

Olvass tovább

reklám

Reklám

SZMSZ podcast

Lapszemle
bySZMSZ Podcaster
Lapszemle
2023. nov. 29.
SZMSZ Podcaster
Stadionok és esélyek
2023. nov. 23.
SZMSZ Podcaster
Lapszemle
2023. nov. 22.
SZMSZ Podcaster
Hajrá, nők! (Ep09) | Láthatatlan munka
2023. nov. 17.
SZMSZ Podcaster
Search Results placeholder