A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia kísérőprogramjaként került sor Újvidéken, a Tudósklubban 2016. november 20-án, vasárnap a Nyom-követés 2. irodalomtudományi műhely-konferenciára a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztálya közös szervezésében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A tanácskozáson PhD-hallgatók és fiatal kutatók vettek részt az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Jyväskyläi Egyetemről, a müncheni Ludwig-Maximilan Egyetemről és az Újvidéki Egyetemről. Nagyon izgalmas témafelvetések, előadások hangzottak el, melyeket termékeny, hosszas vita követett. E konferencia éppen e tekintetben kíván más lenni, helyet és időt szeretne teremteni a vitára, mely az egészséges, minőségi tudományos diskurzus alapja.
Fodor József Péter a Márai-életmű egy még szakmai körökben is kevésbé ismert alkotásával foglalkozott, mely Giordano Bruno halálának körülményeit tematizálja. A regény tanulmányozásával ez az előadó célja Márai Sándor életművének újraértelmezése a keresztény irodalom fogalomkörében. Kiss Gábor a II. Vatikáni Zsinat és az abból születő egyházjogi törvénykönyv fényében vizsgálta a hiteles interpretáció kérdését, különös tekintettel arra, hogy milyen adalékokat nyújtanak e probléma megoldásához az irodalomtudomány eredményei. Takács Tímea Dózsa György szerepét elemezte a magyar drámairodalomban. Szabó Katalin azt járta körül, miként alakította Dugonics András a pogány hitvilág általa ismert jellegzetes mitológiai motívumait, az eredeti témát és annak üzenetét úgy, hogy mindezek összeegyeztethetőek legyenek a piarista, a katolikus történeti és vallási, valamint az inkluzivista szemlélettel is. Kulcsár Sarolta a tabutémák oktatását, oktathatóságát boncolgatta a kortárs gyermekirodalom szövegeinek segítségével. Havay Viktória az első magyar mesegyűjteménnyel kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a résztvevőkkel, míg Domokos Gyöngyi a kortárs lírában megjelenő horatiusi narratívákról értekezett. Tinkó Máté Galgóczi Erzsébet A félemelet című elbeszélésének, Horváth Réka pedig Babits Mihály Kártyavár – Egy város regénye című alkotásának térpoétikai kérdéseiről beszélt.
Gajda Péter Auguste de Gerando Erdély és lakói című mintegy nyolcszáz oldalas, egyedülálló útleírását ismertette, amelynek mindezidáig nem jelent még meg a magyar fordítása. Hangácsi Zsuzsanna a szlovákiai magyar irodalom megnevezésének problémáját és az ezzel kapcsolatos kérdéseket járta körül, míg Crnkovity Gábor a militarizmus jelképeit vizsgálta a vajdasági magyar novellákban. Kocsis Lenke B. Szabó György irodalomtudományi, módszertani és pedagógiai munkásságáról értekezett. Szarvas Melinda a vajdasági magyar irodalmi kultúrát a kulturális gravitáció perspektívájából értelmezte. Sári Orsolya A 14 karátos autó című Rejtő-regény képregényváltozatait vetette össze. Major Ágnes kultuszrombolási eljárások után kutatott Orbán János Dénes A nagy P című Csáth-paródiában, Káli Anita pedig a kortárs szegénységirodalomról értekezett. Marosi Renáta az álmok szerepét ismertette a Mary Poppins-könyvekben, és végül de nem utolsósorban Szabó Roland a József Attila-olvasás dilemmáit tárgyalta.
