Kategória: Irodalom

Mi szem-szájnak ingere

Rokon Ilonkánk modern, emancipált asszony, aki kijárta a szocializmus és a vadkapitalizmus iskoláját, minden hájjal megkent, azaz van bizony öntudata jócskán, pontosan tudja, hol a helye és meddig mehet el. Olyan mértéket tud, amit a fiatalok – akik más kihívásokkal szembesülnek – már kevésbé.

Olvass tovább

Innen és túl

A gyermekkor fontosabb állomásairól, a határainkról, a felnőttkor kihívásairól, az önismeretről és...

Olvass tovább

Aranyfonal

Hogy fér össze a vallomásosság az értekező prózával, a kritikával, a könyvtári, levéltári kutatással? Erre a kérdésre a cím kínál választ. Az „identitáskeresés” ugyanis, magyarán szólva, annak az örök kérdésnek az újból és újból való felvetése és feszegetése, hogy honnan jöttünk, hol tartunk, hová megyünk, egyszóval: ki vagyok, kik vagyunk? Ezekre nemigen tudhatunk válaszolni, ezért vagyunk holtunkig identitáskeresésben.

Olvass tovább

Zentai rózsák

Mégis mi, vajdaságiak úgy érezzük – talán tévesen, nem tudom –, hogy a sorsunkban van valami extra. A háború, a nyomorgás, a föld, a kiveszés fogalmai mintha közelebb lennének hozzánk, mint egy hollandhoz vagy izlandihoz.

Olvass tovább

„Repül a nehéz kő…”

Azt veti ugyanis a szememre valaki (pártközéleti angazsáltság adta önbizalommal), hogy kimaradtak fontos klasszikusok a tankönyvekből. Mondja is, Ady Endre A Tűz csiholója című verse, Radnóti Miklós Tétova óda című költeménye. Az Ady-versről pontosan meg tudom mondani, hogy a tankönyv hányadik oldalán szerepel – vitapartnerem tehát nem ismeri jól azt a kiadványt, amit kritizál.

Olvass tovább
Betöltés