Nem kevesebbre vállalkoztunk a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium támogatásával, minthogy megpróbáljuk megtanítani az olvasóinkat, nézőinket a szerb nyelv alapjaira. A célközönség a középiskolás korosztály, de a témáink érdekesek és hasznosak lehetnek bármelyik korosztály számára, amelyek valamilyen oknál fogva nem sajátították el még a szerb, vagyis a környezet nyelvét. A videóanyagokban Csúcs Emese, orosz nyelv és irodalom szakos, egyébként szerb nyelvet tanító volt a segítségünkre. Nézzék, hallgassák figyelemmel, a videó végén házi feladatot is ad, amelyet megoldva még nyerhetnek is! Válaszaikat a csquiet@gmail.com emailcímre várjuk!
Család – Porodica
Porodica (ženski rod)
moja porodica naša porodica
tvoja porodica vaša porodica
njena porodica njihova porodica
njegova porodica
baka+deka baka + deka
│ │ │ │
ujna + ujak – mama + tata – stric + strina
teča+tetka ∕ (majka) (otac) \ tetka + teča
│ │
sin kćerka
brat sestra
Baka i deka su živeli na selu.
Prošlo vreme (Perfekat) – Múlt idő
ŽIVE│TI (infinitiv) – élni
ja sam živeo/živela mi smo živeli/živele
ti si živeo/živela vi ste živeli/živele
on je živeo oni su živeli
ona je živela one su živele
ono (dete) je živelo ona (deca) su živela
Mama je čitala novine.
Tata je gledao film.
Nataša i Jovana su učile srpski jezik.
Drugari su pili kafu.
BI│TI (infinitiv) – lenni
ja sam bio/bila mi smo bili/bile
ti si bio/bila vi ste bili/bile
on je bio oni su bili
ona je bila one su bile
ono (dete) je bilo ona (deca) su bila
Ja sam bila u gradu.
Ti si bio u Subotici.
Božić – Karácsony
Nepoznate reči / Ismeretlen szavak:
jelka – fenyőfa, karácsonyfa
kititi jelku – díszíteni a fenyőfát
ukras/ukrasi – dísz/díszek
kugla u boji – színes gömbdísz
girlanda- girland (sujtás)
sveća – gyertya
poklon – ajándék
salon bombona – szaloncukor
čestitka – üdvőzlőlap
sijalica – égő
Futur I – Jövő idő
Ja ću kititi én díszíteni fogok mi ćemo kititi mi díszíteni fogunk
Ti češ kititi te díszíteni fogsz vi ćete kititi ti díszíteni fogtok
On, ona, ono će kititi ő díszíteni fog oni, one, ona će kititi ők díszíteni fognak
Koji je danas (datum)?
Danas je prvi januar. Ma január elseje van.
Meseci / Hónapok Redni brojevi / Sorszámok
Januar prvi / első
Februar drugi / második
Mart treći / harmadik
April četvrti / negyedik
Maj peti / ötödik
Jun šesti / hatodik
Jul sedmi / hetedik
Avgust osmi / nyolcadik
Septembar deveti / kilencedik
Oktobar deseti / tizedik
Novembar jedanaesti / tizenegyedik
Decembar dvanaesti / tizenkettedik
Kada? / Mikor?
A PRVI sorszámnévből levágjuk az -i végződést, és hozzáillesztjük az -OG tolldalékot → PRV +OG→PRVOG
A hímnemű főnév (pl. januar) esetén egy –a végződést illesztünk hozzá → JANUAR+A →JANUARA
prvog januara
drugog januara
! trećeg januara – ez a sorszámnév –EG végződést kap
četvrtog januara
petog januara
šestog januara
sedmog januara
osmog januara
devetog januara
desetog januara
jedanaestog januara
dvanaestog januara
.
.
.
Katolički Božić je 25-og decembra.
Pravoslavni Božić je 7-og januara.
Srećan Božić! Boldog karácsonyt! Ha a főnév hímnemű (Božić), akkor hímnemű melléknév (srećan) párosul hozzá.
Srećna Nova godina! Boldog új évet! Ha a főnév nőnemű (godina), akkor nőnemű melléknév (srećna, nova) párosul hozzá.
Upoznavanje/Ismerkedés
- Köszönés / Pozdravljanje
Szia!/Sziasztok! / Zdravo/Ćao! (találkozáskor és elváláskor is)
Jó reggelt!/ Dobro jutro!
Jó napot!/Dobar dan!
Jó estét!/Dobro veče!
Doviđenja!/Viszontlátásra!
- Bemutatkozás/Predstavljanje
Engem _______________ hívnak. (Én) _____________ vagyok./ Ja se zovem ___________________. Ja sam_______________.
Hogy hívnak (téged)? Hogy hívják Önt? (Hogy hívnak titeket?) / Kako se (ti) zoveš?. Kako se Vi zovete? (Kako se vi zovete?)
Mi a vezetékneved? Mi a vezetékneve? Mi a vezetéknevetek?/ Kako se prezivaš? Kako se (Vi) prezivate?
(Kako se (vi) prezivate?)
- Hány éves vagy? Ön hány éves? Hány évesek vagytok? / Koliko imaš godina? Koliko imate godina? Koliko imate godina?
(Én) _____________ éves vagyok./ (Ja) imam ____________ godina.
- Hova valósi vagy? Hova valósi Ön? Hova valósiak vagytok?/Odakle si? Odakle ste? Odakle ste?
Ja sam iz Subotice. (Ja sam iz Sombora)
- Melyik iskolába jársz? Melyik iskolába jártok? / U koju školu ideš? U koju školu idete?
Ja idem u srednju medicinsku školu. Mi idemo u srednju medicinsku školu.
Az egészségügyi középiskolába járok. Az egészségügyi középiskolába járunk.
- Van-e barátod/barátnőd? / Da li imaš dečka/devojku?
Van barátom/barátnőm. / Imam dečka/devojku.
Nincs barátom/barátnőm. / Nemam dečka/devojku.
Nyelvtan / Gramatika
- A számok 1-től 20-ig. / Brojevi od 1 do 20.
1 – jedan 11 – jedanaest
2 – dva 12 – dvanaest
3 – tri 13 – trinaest
4 – četiri 14 – četrnaest
5 – pet 15 – petnaest
6 – šest 16 – šestnaest
7 – sedam 17 – sedamnaest
8 – osam 18 – osamnaest
9 – devet 19 – devetnaest
10 – deset 20 – dvadeset
- Birtokos eset / Genitiv
Amennyiben nőnemű főnévről van szó (a végződés –a), ebben az esetben az –a magánhangzó –e magánhangzóvá alakul át (Subotica – Ja sam iz Subotice, Senta – Ja sam iz Sente, Kikinda – Ja sam iz Kikinde).
Ha hímnemű a főnév (mássalhangzóra végződik), akkor hozzáadunk egy –a végződést.
(Tornjoš – Ja sam iz Tornjoša, Sombor – Ja sam iz Sombora, Beograd – Ja sam iz Beograda)
- Tárgyeset / Akuzativ
Az –a végződésű főnevek –u magánhangzóra váltanak, a mássalhangzóra végződő főneveknél pedig nem történik változás.
Srednja medicinska škola → u srednju medicinsku školu
Srednja ekonomska škola → u srednju ekonomsku školu
Gimnazija → u gimnaziju
Hemijsko-tehnološka škola → u hemijsko-tehnološku školu
Mešc → u Mešc
- Személyes névmások / Lične zamenice
| Egyes szám (jednina) | Többes szám (množina) |
| 1. én – ja | 1. mi – mi
|
| 2. te – ti | 2. ti – vi
|
| 3. ő – on (hímnem), ona (nőnem), ono (semleges nem) | 3. ők – oni (hímnem), one (nőnem), ona (semleges nem)
|
*Magázódásnál a Vi (Ön, Önök) alakot használjuk, ilyenkor az ige is úgy ragozódik ahogy a többes szám második személye.
- A zvati se (hívni), imati (van), ići (menni) igék ragozása jelen időben (Prezent):
| Egyes szám (jednina) | Többes szám (množina) |
| Ja se zovem | Mi se zovemo |
| Ti se zoveš | Vi se zovete |
| Ona/ona/ono se zove | Oni/one/ona se zovu |
| Egyes szám (jednina) | Többes szám (množina) |
| Ja imam | Mi imamo |
| Ti imaš | Vi imate |
| Ona/ona/ono ima | Oni/one/ona imaju |
| Egyes szám (jednina) | Többes szám (množina) |
| Ja idem | Mi idemo |
| Ti ideš | Vi idete |
| Ona/ona/ono ide | Oni/one/ona idu |
U Subotici / u gradu
U Subotici / u gradu (Szabadkán / a városban)
Zdravo! / Pozdravljam vas! / Üdvözlöm Önüket! / Üdvözöllek titeket!
Tu smo u gradu, u Subotici → padež lokativ (locativus), a gde? kérdésre válaszol→ ebben a nyelvtani esetben mindig kell használni valamilyen elöljárószót (pl.: u, na).
A hímnemű főnevek (pl. grad) – u végződést kapnak → u gradu, u stanu, u Beogradu
A nőnemű főnevek esetében a szóvégi -a magánhangzót felváltja az -i → u Subotici, u sobi, u Kanjiži
Példák arra az esetre, amikor na elöljárószót használunk: na pijaci, na stanici, na Paliću, na Horgošu
Iza mene je Gradska kuća. Sa moje desne strane se nalazi Trg cara Jovana Nenada kao i Narodno pozorište. Sa moje leve strane se nalazi Štrosmajerova ulica. A ispred mene je plava fontana što je sada pokrivena.
Ismeretlen szavak / Nepoznate reči:
iza – mögött
sa desne strane – jobbról
trg – tér
sa leve strane – balról
ispred – előtt, elől
ulica – utca
fontana – szökőkút
nalazi se – található
pokriven, -a – fedett
A sad ćemo (jövő idő) da obavimo neke korisne stvari. Pratite me!
Most pedig néhány hasznos dolgot fogunk elintézni. Kövessetek!
- Uplata računa (Számlabefizetés)
To je račun. Račun možete uplatiti u menjačnici. / u pošti → Lokativ / ž.r.
Ez számla. Számlát pénzváltóban, postán fizethetnek (fizethettek) be.
– Dobar dan! (Jó napot!)
- Hteo (hímnem) bih / Htela (nőnem) bih da uplatim račun. (Számlát szeretnék befizetni.)
- Da li imate sitno? (Van-e aprója?)
- Izvinite, nemam. (Elnézést, nincs.)
– Hvala! Doviđenja! (Köszönöm! Viszontlátásra!)
2. Trafika (Trafik)
- Dobar dan!
- Dobar dan! Izvolite!
- Htela bih da uplatim dopunu za mobilni telefon.
- Može. Recite mi samo za koju mrežu želite dopunu?
- Mreža je 06_
- Važi. Može dalje broj.
- (Broj)
- Za koji iznos želite dopuniti?
- Hiljadu dinara.
- Hvala Vama.
- Evo izvolite vaš račun.
- Hvala najlepše. Doviđenja.
- Jó napot!
- Jó napot! Tessék!
- Mobiltelefonra szeretnék pénzt feltölteni.
- Mondja, melyik hálózatra szeretne pénzt feltölteni?
- A 06_ -os/-es hálózatra.
- Mondhatja tovább a számot.
- (A szám)
- Milyen összeget szeretne feltölteni?
- Ezer dinárt.
- Köszönöm.
- Én köszönöm.
- Tessék, a számla.
- Köszönöm szépen. Viszontlátásra!
3. Pekara (Pékség)
To je pekara.
Biće jedna (nőnemű főnév előtt) kifla i jedan (hímnemű főnév előtt) đevrek.
I biće (2) dve kafe, ako može.
Ez a pékség.
Egy kifli és egy đevrek (simit) lesz.
És lesz még két kávé, ha lehet.
- Dobar dan!
- Dobar dan!
- Biće jedna kifla i jedan đevrek.
- Obična kifla?
- Obična.
- A đevrek sa susamom?
- Sa susamom.
- I biće 2 (dve) kafe, ako imate.
- Sa mlekom?
- Sa mlekom, bez šećera.
- Da li mogu platiti karticom?
- Može.
- Doviđenja.
- Jó napot!
- Jó napot! Tessék.
- Egy kifli és egy đevrek (simit) lesz.
- Sima kifli?
- A đevrek (simit) szezámmaggal?
- Szezámmaggal.
- És két kávé lesz, ha van.
- Tejjel?
- Tejjel, cukor nélkül.
- Fizethetek kártyával?
- Igen, lehet.
- Tessék.
- Köszönöm.
- Viszontlátásra!
Dakle gde smo danas bili?
Bili smo u centru grada, u menjačnici, u pekari, uplatili smo dopunu u trafici.
A gde si ti?
(Szóval hol voltunk ma?
Voltunk a városközpontban, a pénzváltóban, a pékségben, feltöltöttük a telefont a trafikban.
És te hol vagy?)
Várjuk észrevételeiteket, megoldott feladataitokat a csquiet@gmail.com emailcímre!
