Szabad Magyar Szó PLUSZ: Több, mint hírportál!
Exkluzív tartalmak és reklámmentesség
Előfizetőink nemcsak még több és még érdekesebb exkluzív cikket olvashatnak a PLUSZon, hanem egész hírportálunkat felugró reklámok nélkül böngészhetik. Sem a hatalomnak, sem az ellenzéknek, sem a gazdasági szereplőknek nincs beleszólásuk a szerkesztéspolitikánkba: őrizzük az induláskor meghirdetett függetlenségünket.
Előfizetésével többet, jobbat kap és a szabad sajtót is támogatja. Csatlakozzon Ön is, legyen cselekvő részese a tisztességes közbeszéd megteremtésének!
Legfrissebb PLUSZ cikkek
Az elnevezések
A Szerbiai Olimpiai Bizottság a közeljövőben várhatóan megváltoztatja a nevét. A javaslat szerint Szerb Olimpiai Bizottság lesz majd hivatalosan, és ezt a példát a sportban a szakági szövetségek és egyes klubok is követik. A politika tehát – ahogy eddig, úgy ezután is – beleszól a sportba. Lehet, hogy ezzel nem is lenne semmi baj, hiszen eddig sem tiltakozott senki például a Nemzeti Takarékpénztár (Nacionalna štedionica) elnevezés ellen, csupán vicces kedvű, nem szerb nemzetiségű barátom reklamált (természetesen szűk, baráti körben), kérdezve, hogy akkor ott elfogadják-e vajon az ő pénzét…
Aki ott sem volt
Mióta a magyar parlamentet elárasztotta a Tisza, szinte kizárólag az elszámoltatásokról lehet hallani. Talán Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter tárcája körül csaptak eddig legmagasabbra a hullámok: a felülvizsgálatok során kiderült ugyanis, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak jó része fantomtevékenységekre, meg nem valósított projektekre és duplán számlázott előadóművészeti produktumokra folyt el. A vitatott pályázati összegekből a kedvezményezettek állítólag eddig 2,5 milliárd forintot utaltak vissza (ami persze még mindig csak aprópénz a 17 milliárdos érintett kerethez képest). Különösen fájdalmas ezeket a számokat látni egy olyan, szinte hagyományosan alulfinanszírozott kulturális közegből, mint amilyen az irodalomé. Pedig az elmúlt hetek legnagyobb botránya éppen ehhez a közeghez kötődik, és számunkra, vajdasági magyarok számára is tanulságokkal járhat.
Szegény irodalom, gazdag irodalmárok
Mielőtt azonban ezt részletezném, vessünk egy pillantást arra, hogyan működik manapság a könyvipar! A szerzőkkel szemben alapelvárássá vált, hogy éljenek meg a piacból, miközben a nyelvi felvevőréteg kicsi, a vásárlóerő alacsony, az árak magasak (a nemrégiben a Dombos Festen vendégül látott Tompa Andrea szerint a piac a „kapitalista verkli” szerint dübörög: mivel a kiadók profitorientáltak, a szerzői jogdíjak minimálisak, a könyvesboltok pedig a bestsellereket tolják), és emiatt a mellékbevételek (a nyugaton bevett szokásnak számító felolvasókörutakból vagy a nemzetközi fordításokból származó honoráriumok) is elmaradnak.
Súlyosbító körülmény, ha egy szerző nem Magyarországon él, ilyen esetekben adózási és vámproblémák nehezítik, hogy olvasóközönségre találjon. Ezért lehetséges, hogy egy kezemen meg tudom számolni, hány főfoglalkozású magyar író van. Határon túli alkotóként pedig még összetettebb a helyzet, hiszen nemcsak termékként, hanem identitásjelölőként is gondolunk egy-egy kötetre. Tulajdonképpen úgy is mondhatnánk, hogy egy-egy vajdasági magyar kiadvány megjelenése közösségi érdek, végső soron politikai tett, ezért a mi térségünkben hatványozottan igaz, hogy nem választható el egymástól irodalom és közélet.
Az, hogy egy-egy szerző bevétele nem arányos a tehetségével, sőt, mellőzi a piaci logikát, és inkább az ideológiai orientáció függvénye, csak azok számára meglepetés, akik átaludták az elmúlt tizenhat évet. De még így is felháborító volt olvasni a Prae művészeti portál cikkét arról, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KMTG) szakmai vezetője, Orbán János Dénes alig több mint egy év alatt, 2025 márciusa és 2026 áprilisa között (nyilván megérezve a változás szelét) felvásároltatta az egyébként a felesége által igazgatott szervezettel kilenc, eredetileg az Operettszínház számára készített librettója hat-hét éves felhasználási jogát mintegy 422 millió forintért. Vagyis megvetette a saját szövegkönyveit a saját cégével egy nevetségesen (vagy sírnivalóan, attól függ, honnan nézzük) nagy összegért. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy előzőleg ugyanezek megírásáért az Operettszínház 90,3 milliót fizetett ki neki (pedig csupán kettőt állítottak közülük színpadra).
Rigómezei rejtélyek
A történelem valóban gyakran ismétli önmagát. Számomra, aki egy teljes évtizeden át – 1981 és 1991 között – számtalan alkalommal jártam az akkor még Szerbia déli tartományának számító Koszovót, akkor megismert helyszínek bukkannak elő, immár majd negyvenéves távlatból. Csupán Ahmed, a prištinai (Prishtina) Grand Hotel pincére hiányzik, aki annak idején már albán konyakkal (Skender Beg) várt a szálló társalgójában.
„Szegény Tisza, miért is bántjátok?” A mediterránba forduló klíma és a szennyezés egyaránt meggyötri a folyót és a vidékét
Kiszáradó holtágak, visszaesett vízhozam, fogyatkozó talajvízkészletek és egyre fokozódó aszály jellemzi a Tisza vidékeit. A folyó több szakaszon is elérte, sőt meg is döntötte a valaha mért legalacsonyabb vízállásokat. Sokak szerint a szennyezés, a félbeszakadt a tiszavirágzás, a hal-, kagyló- és rákpusztulás a Tisza és környezete ökológiai összeomlásának a jele.
Új korszak küszöbén – Átrendeződő vajdasági magyar politika Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnöksége – Van-e esélye egy új politikai alternatívának a Vajdaságban?
Az eddig megkérdőjelezhetetlennek tűnő politikai viszonyok néhány hónap alatt átrendeződni látszanak Vajdaságban (is). Az utóbbi időben egyre többen érezték úgy, hogy a viták helyét a hallgatás, a választás lehetőségét pedig az egyeduralom vette át. A magyarországi politikai változások, a szerbiai társadalmi tiltakozások és egy új vajdasági magyar politikai kezdeményezés megjelenése olyan folyamatokat indított el, amelyek hosszú idő után ismét nyitottá tették a kérdést: merre tart a vajdasági magyar közösség, és ki képviselheti hitelesen a jövőben?
„A gombák nem azért vannak, hogy valamit megöljenek a környezetünkben”
A zentagunarasi, főállásban operatőr, de idegenvezetőként is tevékenykedő, végzettségét tekintve történelem- és médiatanár Szakál Boglárkát már fiatalkora óta érdeklik a természetben megtalálható gombák. Kíváncsisága oda vezetett, hogy Magyarországon elvégezte a gombaszakellenőri képzést, így túrákon, piacokon, éttermekbe szállított, vadon szedett gombákat ellenőrizhet.
Szabadság vagy biztonság?
A szabadságot világszerte az egyik legfőbb emberi értékként ünneplik. A történelem során háborúkat vívtak érte, forradalmakat indítottak a nevében. Mégis, egy nehezen elfogadható ellentét rejlik az emberi természetben: miközben eszményítjük az önállóságot, a függetlenséget, addig a gyakorlatban nem tudunk élni a szabadság adta lehetőségekkel.
A kisnyugdíjasok megsegítése „védőkiegészítéssel”
Szerbiában a nyugdíjasok nagy többsége alacsony jövedelemből él, amelyből élelmiszert, gyógyszert, számlákat és egyéb alapvető szükségleteit kell fedeznie. A márciusi hivatalos adatok szerint az átlagnyugdíj 56 851 dinár (486 euró). Körülbelül 900 000 nyugdíjas számára a jelenlegi átlag elérhetetlen.
Terror
Bizonyára emlékeznek még rá, annak idején sokat beszéltek, írtak a hangágyúról. Ez az a fegyver, amelyet állítólag bevetett a szerbiai karhatalom tavaly március 15-én a – ma már biztosan állíthatjuk – történelmi léptékű kormányellenes tüntetésen éppen akkor, amikor a tömeg az elhunytak emlékének adózott hallgatással.
Szerbia fenntartható öregedési modellt dolgozott ki Az elemzés alapján a hazai nyugdíjrendszer stabil és fenntartható, de demográfiai szempontból kihívásokkal teli időszak elé néz
2070-ig szóló fenntartható öregedési modellt mutattak be nemrégiben a pénzügyminisztériumban, ennk során elhangzott: Szerbia, ellentétben az Európai Unió más országaival, hosszú távon fenntartható és stabil nyugdíjrendszerrel rendelkezik.
A politika okozta sebek begyógyítása mindannyiunk személyes feladata Nagyban rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e újra meghallani egymást, elfogadni a másként gondolkodókat és megőrizni mentális egészségünket a folyamatos politikai megosztottság közepette
A politikai propaganda, a választási kampányok – főleg, amikor azokban megjelenik az ellenséggel, veszélyhelyzetekkel való riogatás vagy a különböző embercsoportokkal szembeni hergelés és uszítás – gyakran félelmet, szorongást okoznak az emberekben párthovatartozástól függetlenül. Ez pedig hosszú távon akár fizikai megbetegedésekhez is vezethet.
Váltás vagy változatlanság előtt állnak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek?
A magyarországi kormányváltás egyik fő kérdése „határon túlról“ nézve az, hogy Magyar Péter kabinetje mennyiben akar és tud majd változtatni a magyar–magyar kapcsolatokon. Mint közismert, a NER-érában ezek a viszonyok szélsőséges módon instrumentalizálódtak, s lettek függvényei Orbán Viktor hatalmi architektúrájának – gyakran „stratégiai célok“ többszörösen alárendelt szempontjaiként.
