Szabad Magyar Szó PLUSZ: Több, mint hírportál!
A PLUSZ olyan exkluzív tartalmakat kínál előfizetésért cserébe, amelyeket máshol nem lehet megtalálni, amelyek fontosak és hatással vannak mindennapjainkra. Sem a hatalmon lévőknek, sem az ellenzéki politikusoknak, sem a gazdasági szereplőknek nincs beleszólásuk a szerkesztéspolitikába: megőriztük az induláskor meghirdetett függetlenségünket.
A kiemelt tartalmakhoz való hozzáférés mellett előfizetésével a munkánkat is támogatja és hozzájárul ahhoz, hogy az elért színvonalat megtartsuk és közben fejlődhessünk is.
Legfrissebb PLUSZ cikkek
A szorongó generáció
A helyzet az, hogy 2010 óta rohamosan romlik a tizenévesek lelki egészsége. A belgrádi Psychological Innovation Network kutatásai szerint a szerbiai fiatalok 40 százaléka küzd valamilyen mentális problémával: a legtöbben szorongással, depresszióval és poszttraumás stressz-szindrómával. Ezek a nehézségek sokkal inkább érintik azokat, akiknek a szociális hálója elenyésző. És az interperszonális kapcsolatok hiánya meg a túlzott közösségimédia-fogyasztás között felmérések szerint szoros az összefüggés.
Jonathan Haidt szociálpszichológus A szorongó generáció című könyvében ennek okait próbálja felfejteni. A szerző úgy fogalmaz, hogy 2010 utáni időszakban a gyerekkor Nagy Újrahuzalozása zajlott le, és az azóta lejátszódó, technológiai eredetű változások az idegrendszer módosulásához is hozzájárultak. „Olyan ez, mintha adnánk a gyerekünknek egy iPadet tele videókkal arról, hogyan kell járni, de ezek a videók annyira lebilincselőek lennének, hogy ők végül sose szánnák rá magukat, hogy elkezdjenek járni” – írja körül a jelenséget Haidt.
Magzatpróza
A magyar irodalomkritikában az utóbbi két évtized legnagyobb vitája arról folyt, hogy létezik-e női irodalom, vagy csak egyetemes irodalomról beszélhetünk, és édesmindegy, hogy férfi vagy nő írta-e a művet. A kolléganőimmel együtt szerkesztett és írt nőirodalmi...
Az elrettentés foka
Valószínűleg sokan voltak világszerte április 15-én, szombaton este, akik saját memóriájukban kételkedve kaptak elő egy-egy térképet, hogy megbizonyosodjanak: nem, Irán tényleg nem szomszédos Izraellel. Nem túl gyakori (habár azért akad rá példa), hogy egy ország...
Létrehozni és fejleszteni – vagy szétverni?
Persze, szép dolog az állami kitüntetés egy másik állam részéről, csakhogy a boszniai Szerb Köztársaság nem állam. Ez az a kiindulópont, amelyet a magyar fél egyszerűen figyelmen kívül hagyott. A másik dolog pedig, amelyről Budapesten nem akartak tudomást venni, hogy a „boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje láncon” kitüntetést eddig megkapta például (a teljesség igénye nélkül) Slobodan Milošević, Irinej pátriárka, Vojislav Koštunica, tavaly pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök – akinek jóérzésű ember a közelébe nem megy, amióta agressziót követett el Ukrajna ellen. A kitüntetést „külföldi állami vezetők kaphatják meg rendkívüli teljesítményükért, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság létrehozása és fejlesztése érdekében tettek”.
A harmincegyedik diák
Közeledik a felvételik időszaka, ilyenkorra szinte minden továbbtanulni vágyó fiatal eldöntötte, hol folytatja a tanulmányait. Mostanra csak legyintünk arra a tényre, hogy a tanulmányi migráció a kilencvenes évek óta egyre erőteljesebb a vajdasági magyar fiatalok...
Magyar-jelenség bugyraiban
A magyar belpolitikáról és közéletről sok minden elmondható volt az utóbbi években, de hogy különösebben izgalmas lenne, az éppen nem. Megvolt a szereposztás, egyértelműek voltak az erőviszonyok, nagyjából elég pontosan meg lehetett tippelni, hogy egy-egy ügynek (vagy...
Hétköznapi szexizmusaink
Turi Tímea A nők táskái című verse sokat elárul a nők és a férfiak közötti hétköznapi különbségekről. Íme egy részlet belőle: „A nők táskáiban mindig van egy ütvefúró, / egy csillagfejű csavarhúzó és egy habszivacs, / meg pár cipzáras rekesz a lejárt iratoknak, /...
Választási rekordok, amelyek miatt mindannyian aggódhatunk
Elcsépelt közhely az újságírásban, amit minden kezdőnek megtanítanak rögtön azt követően, hogy igazat és helyesen írni alapvető követelmény: nem az a hír, hogy a kutya megharapta a postást, hanem az, hogy a postás megharapta a kutyát. Magyarán: a mindennapi,...
Változtatni kell
1. Múzeum Hogy a magyar nép – és mi is hozzá tartozunk – változást akar, az szépen kiderült március 15-én Budapesten. Nem a Múzeumkertben, hanem az utcán. A Nemzeti Múzeum előtt szokás szerint a miniszterelnök tartott beszédet, azaz Orbán Viktor tagoltan, nagy hangon,...
A VM4K megszüntetése – A Lovas-éra vége? Megszűnt a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, de valójában Lovas Ildikó befolyását szüntette meg a Vajdasági Magyar Szövetség
A Magyar Nemzeti Tanács február 23-i ülésén elfogadták a Szekeres László Alapítvány új Alapszabályát, ennek értelmében megszűntek az alosztályok, az általános osztály és a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K). Az ígéretek szerint a tevékenységeket folytatja a Szekeres László Alapítvány. A VM4K-t, amiről kevesebb, mint egy évvel ezelőtt még dicshimnuszokat zengtek, egyetlen tollvonással megszüntették, s mindenki tisztában van a miérttel: a Lovas Ildikó koordinálásával vezetett központot pont a vezető személye miatt kellett lapátra tenni.
Erről szól még a cikk:
– Felidézzük, hogy évekkel ezelőtt miket mondtak a politikusok a VM4K-ról?
– A Szekeres László Alapítvány korábbi elnöke szerint leszámolásról van szó
– Milyen kérdésekre nem kívánt választ adni a Magyar Nemzeti Tanács?
– Mi történt a VMSZ március 2-ai Tisztújító Közgyűlésén?
A cikk nyomtatott változata a Családi Kör március 7-én megjelent számában olvasható.
Vajon hányan bújnak még el az asszonyok szoknyája mögé?
Egyszerre nagyon könnyű és nagyon nehéz megérteni, miért mondott le a magyar politikai élet egyik legnépszerűbb alakja, Novák Katalin a köztársasági elnöki tisztségből, s hogy miért követte őt ezen az úton a Fidesz egyik leginkább rajongott csillaga, Varga Judit.
Könnyű, hiszen egy pedofilbotrány rázta meg alapjaiban azt a rendszert, amely saját állítása szerint a gyermekek védelmét helyezi politikája középpontjába. És nehéz, hiszen egy úgy felépített rendszerben, mint amilyet az orbáni Magyarországon látunk, hibába eddig nem igazán bukott bele senki.
Ráadásul azok, akik a magyar közmédiából tájékozódnak (M1 és társai), az első, az egész üggyel kapcsolatos információt csak egy hete láthatták a képernyőkön, egy furcsa miniszterelnöki megszólalásban, amelyben Orbán Viktor egy TikTok-videóban közölte, hogy alaptörvény-módosítást fog kezdeményezni annak érdekében, hogy „gyermekek ellen szándékosan elkövetett bűncselekmények” tettesei soha ne részesülhessenek elnöki kegyelemben.
Na puff!
De ez most miért téma? – kérdezheti az M1 lelkes nézője.
Morális vészhelyzet
Egy hetedikes tanuló az ellenőrzőre kapott hármas osztályzatát, amit piros golyóstollal írtam a papírlap tetejére, ugyanolyan piros golyóstollal átrajzolta ötösre. Fülön csíptem, de makacsul tagadta a szemmel látható hamisítás tényét, és szikrányi lelkiismeret-furdalást sem tanúsított, mert nem is érzett ilyet. Nem sikerült neki elmagyarázni, hogy amit tett, az vétség – csak nevetett. Eszes, normális fiú, az erkölcsi érzéke azonban nulla.
Már a kis ötödikesek között is vannak olyanok, akik előszeretettel füllentenek. A hazudás, a csalás és az átverés szándéka az iskolai mindennapok része. Nem a puskázásra, súgásra gondolok, ezek csínyek, hanem a tanár félrevezetésének tudatos, makacs szándékára. A gyerekek huncutságára, a kópéságokra, a kacagásra mosolyogva tudok reagálni, ha egy kisfiú rosszcsont, ha egy kislány harsány, azt is elfogadom, a kiskamaszok szertelenségét is megértem; hogy a tizenhárom-négy évesek mindenen tudnak nevetni, az természetes, sőt szép. Nem a csintalankodásról van szó. Arról van szó, hogy a tiszta arcú gyerekek tükrözik a felnőtt társadalomban uralkodó amoralitást. Az erényeknek nincs becsülete. Az őszinteség, az igazságosság, a bátorság és ezeknek a gyakorlata – például bevallani, ha valamit nem tudok, vagy valamit elmulasztottam – nem számít értéknek. Manapság nem lehet hivatkozni erkölcsi kritériumokra, nem értjük már, hogy mi az erkölcs, és nemigen rendelkezünk erkölcsi tartalékokkal, morális erővel. (Bocsánat az általánosítás miatt.)