Szabad Magyar Szó PLUSZ: Több, mint hírportál!

A PLUSZ olyan exkluzív tartalmakat kínál előfizetésért cserébe, amelyeket máshol nem lehet megtalálni, amelyek fontosak és hatással vannak mindennapjainkra. Sem a hatalmon lévőknek, sem az ellenzéki politikusoknak, sem a gazdasági szereplőknek nincs beleszólásuk a szerkesztéspolitikába: megőriztük az induláskor meghirdetett függetlenségünket.

A kiemelt tartalmakhoz való hozzáférés mellett előfizetésével a munkánkat is támogatja és hozzájárul ahhoz, hogy az elért színvonalat megtartsuk és közben fejlődhessünk is.

Negyedéves előfizetés banki átutalással
1000 dinár
Havi megújuló PayPal előfizetés (Szerbián kívülről)
300 dinár havonta
Automatiukusan megújul!
Egyéves előfizetés banki átutalással
3000 dinár
250 dinár/hó = 20%-os megtakarítás!
Egyéves PayPal előfizetés (Szerbián kívülről)
3000 dinár
250 dinár/hó = 20%-os megtakarítás!

 

Legfrissebb PLUSZ cikkek

A szorongó generáció

A szorongó generáció

A helyzet az, hogy 2010 óta rohamosan romlik a tizenévesek lelki egészsége. A belgrádi Psychological Innovation Network kutatásai szerint a szerbiai fiatalok 40 százaléka küzd valamilyen mentális problémával: a legtöbben szorongással, depresszióval és poszttraumás stressz-szindrómával. Ezek a nehézségek sokkal inkább érintik azokat, akiknek a szociális hálója elenyésző. És az interperszonális kapcsolatok hiánya meg a túlzott közösségimédia-fogyasztás között felmérések szerint szoros az összefüggés.

Jonathan Haidt szociálpszichológus A szorongó generáció című könyvében ennek okait próbálja felfejteni. A szerző úgy fogalmaz, hogy 2010 utáni időszakban a gyerekkor Nagy Újrahuzalozása zajlott le, és az azóta lejátszódó, technológiai eredetű változások az idegrendszer módosulásához is hozzájárultak. „Olyan ez, mintha adnánk a gyerekünknek egy iPadet tele videókkal arról, hogyan kell járni, de ezek a videók annyira lebilincselőek lennének, hogy ők végül sose szánnák rá magukat, hogy elkezdjenek járni” – írja körül a jelenséget Haidt.

Magzatpróza

Magzatpróza

A magyar irodalomkritikában az utóbbi két évtized legnagyobb vitája arról folyt, hogy létezik-e női irodalom, vagy csak egyetemes irodalomról beszélhetünk, és édesmindegy, hogy férfi vagy nő írta-e a művet. A kolléganőimmel együtt szerkesztett és írt nőirodalmi...

Az elrettentés foka

Az elrettentés foka

Valószínűleg sokan voltak világszerte április 15-én, szombaton este, akik saját memóriájukban kételkedve kaptak elő egy-egy térképet, hogy megbizonyosodjanak: nem, Irán tényleg nem szomszédos Izraellel. Nem túl gyakori (habár azért akad rá példa), hogy egy ország...

Létrehozni és fejleszteni – vagy szétverni?

Létrehozni és fejleszteni – vagy szétverni?

Persze, szép dolog az állami kitüntetés egy másik állam részéről, csakhogy a boszniai Szerb Köztársaság nem állam. Ez az a kiindulópont, amelyet a magyar fél egyszerűen figyelmen kívül hagyott. A másik dolog pedig, amelyről Budapesten nem akartak tudomást venni, hogy a „boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje láncon” kitüntetést eddig megkapta például (a teljesség igénye nélkül) Slobodan Milošević, Irinej pátriárka, Vojislav Koštunica, tavaly pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök – akinek jóérzésű ember a közelébe nem megy, amióta agressziót követett el Ukrajna ellen. A kitüntetést „külföldi állami vezetők kaphatják meg rendkívüli teljesítményükért, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság létrehozása és fejlesztése érdekében tettek”.

A harmincegyedik diák

A harmincegyedik diák

Közeledik a felvételik időszaka, ilyenkorra szinte minden továbbtanulni vágyó fiatal eldöntötte, hol folytatja a tanulmányait. Mostanra csak legyintünk arra a tényre, hogy a tanulmányi migráció a kilencvenes évek óta egyre erőteljesebb a vajdasági magyar fiatalok...

Magyar-jelenség bugyraiban

Magyar-jelenség bugyraiban

A magyar belpolitikáról és közéletről sok minden elmondható volt az utóbbi években, de hogy különösebben izgalmas lenne, az éppen nem. Megvolt a szereposztás, egyértelműek voltak az erőviszonyok, nagyjából elég pontosan meg lehetett tippelni, hogy egy-egy ügynek (vagy...

Hétköznapi szexizmusaink

Hétköznapi szexizmusaink

Turi Tímea A nők táskái című verse sokat elárul a nők és a férfiak közötti hétköznapi különbségekről. Íme egy részlet belőle: „A nők táskáiban mindig van egy ütvefúró, / egy csillagfejű csavarhúzó és egy habszivacs, / meg pár cipzáras rekesz a lejárt iratoknak, /...

Változtatni kell

Változtatni kell

1. Múzeum Hogy a magyar nép – és mi is hozzá tartozunk – változást akar, az szépen kiderült március 15-én Budapesten. Nem a Múzeumkertben, hanem az utcán. A Nemzeti Múzeum előtt szokás szerint a miniszterelnök tartott beszédet, azaz Orbán Viktor tagoltan, nagy hangon,...

A VM4K megszüntetése – A Lovas-éra vége? Megszűnt a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, de valójában Lovas Ildikó befolyását szüntette meg a Vajdasági Magyar Szövetség

A VM4K megszüntetése – A Lovas-éra vége? Megszűnt a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, de valójában Lovas Ildikó befolyását szüntette meg a Vajdasági Magyar Szövetség

A Magyar Nemzeti Tanács február 23-i ülésén elfogadták a Szekeres László Alapítvány új Alapszabályát, ennek értelmében megszűntek az alosztályok, az általános osztály és a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K). Az ígéretek szerint a tevékenységeket folytatja a Szekeres László Alapítvány. A VM4K-t, amiről kevesebb, mint egy évvel ezelőtt még dicshimnuszokat zengtek, egyetlen tollvonással megszüntették, s mindenki tisztában van a miérttel: a Lovas Ildikó koordinálásával vezetett központot pont a vezető személye miatt kellett lapátra tenni.
Erről szól még a cikk:
– Felidézzük, hogy évekkel ezelőtt miket mondtak a politikusok a VM4K-ról?
– A Szekeres László Alapítvány korábbi elnöke szerint leszámolásról van szó
– Milyen kérdésekre nem kívánt választ adni a Magyar Nemzeti Tanács?
– Mi történt a VMSZ március 2-ai Tisztújító Közgyűlésén?
A cikk nyomtatott változata a Családi Kör március 7-én megjelent számában olvasható.

Vajon hányan bújnak még el az asszonyok szoknyája mögé?

Vajon hányan bújnak még el az asszonyok szoknyája mögé?

Egyszerre nagyon könnyű és nagyon nehéz megérteni, miért mondott le a magyar politikai élet egyik legnépszerűbb alakja, Novák Katalin a köztársasági elnöki tisztségből, s hogy miért követte őt ezen az úton a Fidesz egyik leginkább rajongott csillaga, Varga Judit.

Könnyű, hiszen egy pedofilbotrány rázta meg alapjaiban azt a rendszert, amely saját állítása szerint a gyermekek védelmét helyezi politikája középpontjába. És nehéz, hiszen egy úgy felépített rendszerben, mint amilyet az orbáni Magyarországon látunk, hibába eddig nem igazán bukott bele senki.

Ráadásul azok, akik a magyar közmédiából tájékozódnak (M1 és társai), az első, az egész üggyel kapcsolatos információt csak egy hete láthatták a képernyőkön, egy furcsa miniszterelnöki megszólalásban, amelyben Orbán Viktor egy TikTok-videóban közölte, hogy alaptörvény-módosítást fog kezdeményezni annak érdekében, hogy „gyermekek ellen szándékosan elkövetett bűncselekmények” tettesei soha ne részesülhessenek elnöki kegyelemben.

Na puff!

De ez most miért téma? – kérdezheti az M1 lelkes nézője.

Morális vészhelyzet

Morális vészhelyzet

Egy hetedikes tanuló az ellenőrzőre kapott hármas osztályzatát, amit piros golyóstollal írtam a papírlap tetejére, ugyanolyan piros golyóstollal átrajzolta ötösre. Fülön csíptem, de makacsul tagadta a szemmel látható hamisítás tényét, és szikrányi lelkiismeret-furdalást sem tanúsított, mert nem is érzett ilyet. Nem sikerült neki elmagyarázni, hogy amit tett, az vétség – csak nevetett. Eszes, normális fiú, az erkölcsi érzéke azonban nulla. 

Már a kis ötödikesek között is vannak olyanok, akik előszeretettel füllentenek. A hazudás, a csalás és az átverés szándéka az iskolai mindennapok része. Nem a puskázásra, súgásra gondolok, ezek csínyek, hanem a tanár félrevezetésének tudatos, makacs szándékára. A gyerekek huncutságára, a kópéságokra, a kacagásra mosolyogva tudok reagálni, ha egy kisfiú rosszcsont, ha egy kislány harsány, azt is elfogadom, a kiskamaszok szertelenségét is megértem; hogy a tizenhárom-négy évesek mindenen tudnak nevetni, az természetes, sőt szép. Nem a csintalankodásról van szó. Arról van szó, hogy a tiszta arcú gyerekek tükrözik a felnőtt társadalomban uralkodó amoralitást. Az erényeknek nincs becsülete. Az őszinteség, az igazságosság, a bátorság és ezeknek a gyakorlata – például bevallani, ha valamit nem tudok, vagy valamit elmulasztottam – nem számít értéknek. Manapság nem lehet hivatkozni erkölcsi kritériumokra, nem értjük már, hogy mi az erkölcs, és nemigen rendelkezünk erkölcsi tartalékokkal, morális erővel. (Bocsánat az általánosítás miatt.)

PLUSZ logó piros 3-D alacsony átlátszó

Belépés