Szabad Magyar Szó PLUSZ: Több, mint hírportál!
Exkluzív tartalmak és reklámmentesség
Előfizetőink nemcsak még több és még érdekesebb exkluzív cikket olvashatnak a PLUSZon, hanem egész hírportálunkat felugró reklámok nélkül böngészhetik. Sem a hatalomnak, sem az ellenzéknek, sem a gazdasági szereplőknek nincs beleszólásuk a szerkesztéspolitikánkba: őrizzük az induláskor meghirdetett függetlenségünket.
Előfizetésével többet, jobbat kap és a szabad sajtót is támogatja. Csatlakozzon Ön is, legyen cselekvő részese a tisztességes közbeszéd megteremtésének!
Legfrissebb PLUSZ cikkek
Lőttek a bulinak Donald Trump, a békeháborúzó káoszprezident
Donald Trump gyűlöli a sajtót – kivéve az őt bálványozó pennaharcosokat, de öt év után mégis megjelent a fehér házi tudósítók idei gálavacsoráján. Mintha csak tudta volna, hogy abból „nagy buli” lesz.
Jelentősen megdrágultak az idősotthonok szolgáltatásai
Az átlagosan 30 százalékos drágítás után a vajdasági állami gerontológiai központokban havonta mintegy 35 000 és 70 000 dinár között alakul a bentlakásért fizetendő összeg a szállás típusától és a szolgáltatási szinttől függően. A lakások és az intenzív osztályok a legdrágábbak.
„Az igazi életerő a fiatalságban lüktet” A téboly sorozatvetőinél – Magyarok a szlávok háborúiban címmel írt könyvet Tari István
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának 2025. évi Az Év Legjobb Könyve Díját Tari István nyerte el az Időjel Kiadó gondozásában megjelent A téboly sorozatvetőinél című, Magyarok a szlávok háborúiban alcímű kötetével.
Tari István sok műfajú alkotó: költő, prózaíró, fotó- és filmművész, újságíró – ezt a sokszínűséget tükrözi legújabb kötete is. A naplószerű jegyzetekből összeálló, a szerző grafikáival gazdagon illusztrált kordokumentum nagyrészt a délvidéki magyar közélet és önszerveződés nehézségeit érzékelteti.
Kinek áll a zászló Velencében?
A Népképviselőház január végén megszavazta Uglješa Mrdić haladó párti képviselő törvénymódosítási csomagját, amely öt igazságügyi törvényt érintett – azokat a törvényeket módosították most, amelyeket a parlamenti többség a Szerb Haladó Párt vezette kormány javaslatára 2023-ban fogadott el. A Mrdić-féle törvényeket az ellenzék és az igazságszolgáltatás egyes vezetői részéről számos eljárási és anyagi jogi jellegű kifogás is érte.
Buszoztatás
Ez a kifejezés kiváltotta a miniszter nemtetszését, sajtóértekezletén ugyanis kifogásolta ezt a – nyilván nem teljesen megszokott és nyelvileg sem egészen szabályos – megnevezését a párthívek szállításának. Pedig nagyüzem van ezen a téren. Évek óta buszoztatják híveiket a hatalmi pártok a határ mindkét oldalán. Nálunk régebb óta folyik ez, de magát a szót nem az itteni kormánytag kifogásolta, bár ezt is megtehette volna az olyan előszeretettel használt normalitás jegyében.
Kampányfinis magyar módra
Mert a választás másnapján is felkel a Nap, be kell menni dolgozni, el kell menni a suliba, a postára, az orvoshoz vagy a piacra. És szóba kell állni a kollégákkal, a diáktársakkal, a postáskisasszonnyal, a dokival vagy a kofával. Vagy a szomszéddal, akiről tudjuk, hogy máshová húzta azt a bizonyos x-et. Meg a nagyival is, még ha „azokra” is szavazott, és az unokával is, akit „ezek” szédítettek meg.
Mert fontos a választás, nagyon is az. Elvégre meghatározza, hogy az ország melyik irányba indul tovább.
De még fontosabbak az emberek, akik az országot, esetünkben a nemzetet alkotják.
A tanítási óra lerövidítése a kognitív kapituláció jele A szerb oktatási minisztérium a 30 perces órák bevezetését fontolgatja, miközben a legfrissebb kutatások szerint a figyelem edzőterme az általános iskola
A múlt év végén nagy port kavart fel a szerbiai közvéleményben, amikor Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter a közmédiában „bedobta” az ötletet, miszerint a tanórákat 30 percesre rövidítenék az eddigi 45 perc helyett. Ez a miniszter véleménye, és a hivatal alkalmazottai szerint is megoldaná azt a problémát, amit a tanításban a gyerekeknél tapasztalt figyelemhiány és a koncentráció képességének a hiánya okoz.
Fejesugrás a Mariana-árokba
Javában zajlik a visszaszámlálás, Magyarország április 12-én parlamenti képviselőket választ. Itt most szépen el kellene mondani, hogy a kétszáz tagú Országgyűlés százkilencvenkilenc tagját választják meg a szavazókorú polgárok (illetve a nemzetiségi képviselőt, így lesz meg a kétszáz), hogy a külhoni magyarok levélben, a külföldön élő magyarok külképviseleteken voksolhatnak, hogy a közvélemény-kutatók jelenleg hány százalékra mérik melyik erőnek a népszerűségét, hogy az esélylatolgatások kinek jósolnak győzelmet…
Mikor lesz a szülőföld újra vonzó? A külföldön dolgozó vajdasági magyarok hazahívása a II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb célja
anuárban lezárult a Prosperitati Alapítvány által felkért szakértők közreműködésével elkészült, 2026-tól 2033-ig tartó időszakra vonatkozó II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia nyilvános közvitasorozata. Az új stratégia a fiatalok szülőföldön való megmaradása, a vállalkozásfejlesztés, a mezőgazdaság-élelmiszeripar-vidékfejlesztés háromszögének erősítése, valamint az idegenforgalom fejlesztése mellett kiemelten foglalkozik a külföldön élő vajdasági magyarokkal is.
Mennyei világ
Miért is akarok ezúttal Szerbia külpolitikájáról írni, amikor annyi minden történik ebben a mostoha sorsra juttatott országban? Hát pont azért, hogy választ találjunk arra a kérdésre, ki és mi okozta Szerbia bénaságát. Írhatnék pancserséget is, de akkor abba a hibába keveredhetnék, hogy kissé ironikusan szólnék az ország vezetőiről, akiket ügyetlenséggel, kétbalkezességgel, esetlenséggel gyanúsítanék – holott erről szó sincs.
Trump a biztonságpolitikai porcelánboltban
Valami egészen mély szégyenérzet fogja el az átlagembert, amikor azt látja, hogy komoly nemzetközi politikusok, állam- és kormányfők, világszervezetek vezetői milyen mélyen alázkodnak meg egyetlen ember előtt. Hajbókolnak, hízelegnek, mondhatnánk igencsak finomkodva, de nem tévednénk akkor sem, ha talp- vagy egyéb testfelületek nyalogatásáról beszélnénk.
Mérföldkő vagy kétségbeesett szemfényvesztés? A többnyelvű útjelző táblák útvesztőjében
Útjelző táblát akkora csinnadrattával még nem adtak át, mint ahogy azt tette a Vajdasági Magyar Szövetség december elején Zenta közelében, egészen pontosan a Felsőhegyre vezető út mellett: köztársasági képviselő, államtitkár, tartományi kormányelnök, alelnök és tisztségviselő, polgármesterek, valamint a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt a VMSZ által áttörésnek nevezett eseményen, ami azért kapta ezt a nevet, mert Pásztor Bálint, a párt elnöke szerint közel negyven éve nem volt arra példa, hogy többnyelvű útjelző táblát tegyenek ki Vajdaságban.
