Közös udvar
Filmrendező barátom, az Erdélyből származó Arthur egy bérházban lakik Pesten, valamelyik zűrös...
Olvass tovább
Szerző: Radics Viktória
Kis lak áll…
Zombori születésű lévén fiatalkoromban sokszor megfordultam a szomszéd faluban, Kupuszinán,...
Olvass tovább
A halál partján
Fliegauf Benedek (1974) magyar filmrendező 2008-ban készített egy dokumentumfilmet, melynek a címe...
Olvass tovább
Harminc év dominancia
A VMSZ immár három évtizede uralkodik, politikája két szóban összefoglalva: nincs apelláta. Ez azt jelenti, hogy demokrácia sincs. Pásztor István tizenöt évig volt pártvezér, és úgy intézte, hogy nevetséges személyi kultusz alakuljon ki körülötte. Ennek érdekében pártszolgálatra kötelezte a médiát, engedelmes párttagságot nevelt ki és tartott el közpénzekből. Ez a fajta autoriter hatalomgyakorlás összeroppantotta közösségi életünket, és elsilányította a kultúránkat, a politikai kultúránkat pedig tönkretette.
Vajdaság ma hanyatló peremvidék, a vajdasági magyarság kultúrája pedig elveszítette azt a vonzerejét, amellyel korábban rendelkezett. A népességfogyatkozás ellenére a vajdasági identitástudat a civil szférában ma is erős, megnyilatkozási formái azonban korlátok közé vannak szorítva.
A cikk a Családi Kör 2024. május 16-ai számában jelent meg.
Olvass tovább
Magzatpróza
A magyar irodalomkritikában az utóbbi két évtized legnagyobb vitája arról folyt, hogy létezik-e...
Olvass tovább
Változtatni kell
1. Múzeum Hogy a magyar nép – és mi is hozzá tartozunk – változást akar, az szépen kiderült...
Olvass tovább
Morális vészhelyzet
Egy hetedikes tanuló az ellenőrzőre kapott hármas osztályzatát, amit piros golyóstollal írtam a papírlap tetejére, ugyanolyan piros golyóstollal átrajzolta ötösre. Fülön csíptem, de makacsul tagadta a szemmel látható hamisítás tényét, és szikrányi lelkiismeret-furdalást sem tanúsított, mert nem is érzett ilyet. Nem sikerült neki elmagyarázni, hogy amit tett, az vétség – csak nevetett. Eszes, normális fiú, az erkölcsi érzéke azonban nulla.
Már a kis ötödikesek között is vannak olyanok, akik előszeretettel füllentenek. A hazudás, a csalás és az átverés szándéka az iskolai mindennapok része. Nem a puskázásra, súgásra gondolok, ezek csínyek, hanem a tanár félrevezetésének tudatos, makacs szándékára. A gyerekek huncutságára, a kópéságokra, a kacagásra mosolyogva tudok reagálni, ha egy kisfiú rosszcsont, ha egy kislány harsány, azt is elfogadom, a kiskamaszok szertelenségét is megértem; hogy a tizenhárom-négy évesek mindenen tudnak nevetni, az természetes, sőt szép. Nem a csintalankodásról van szó. Arról van szó, hogy a tiszta arcú gyerekek tükrözik a felnőtt társadalomban uralkodó amoralitást. Az erényeknek nincs becsülete. Az őszinteség, az igazságosság, a bátorság és ezeknek a gyakorlata – például bevallani, ha valamit nem tudok, vagy valamit elmulasztottam – nem számít értéknek. Manapság nem lehet hivatkozni erkölcsi kritériumokra, nem értjük már, hogy mi az erkölcs, és nemigen rendelkezünk erkölcsi tartalékokkal, morális erővel. (Bocsánat az általánosítás miatt.)
Olvass tovább
Katasztrófákról – szeretettel Ivana Bodrožić: Fiak, lányok
Három szenvedő ember beszél tehát ebben a regényben; fájdalmak szurkáltak, amikor fordítottam a szöveget, és mégis azt mondanám, hogy ez egy életigenlő könyv. Tele van érzelmekkel, indulatokkal, a belső élet mélyáramát hozza felszínre. Hogy a katasztrófaleírások miért tudnak élvezetet szerezni, az a művészet nagy titka. Ezúttal fény derül a titokra – idemásolom a könyv utolsó oldalát: „Köszönet helyett bocsánatkérés. Ez a regény bocsánatkérésből született. Bocsánatkérés mindazoktól, akik arra kényszerülnek, hogy láthatatlan emberekként éljenek ebben a társadalomban és ezen a világon; azoktól, akiket piciny koruktól kezdve meg akartak győzni, hogy nem érdemlik meg a szeretetet, a méltóságot, a szabadságot pedig végképp nem. Ez a regény abból a vágyból fakadt, hogy ne legyünk saját bezártságunk és a társadalmi bezártság túszai, szabaduljunk, ha még van idő. Ez a regény egyúttal a legmélyebb bocsánatkérés mindazoktól, akik az Isztambuli Egyezmény elfogadásának idején Horvátországban kénytelenek élni, legfőbbképp pedig azoktól, akik rendszerszintű erőszakot szenvedtek el. Ez a regény szeretetből fakadt.”
Olvass tovább
A Béke Fejedelme
„A Béke Fejedelme” – ez Jézus Krisztus egyik titulusa. 2023. december 23-án, amikor ezeket a...
Olvass tovább
Vajdasági krimi?
A skandináv krimi immár fogalommá vált, és sokan olvassák. De mintha a „vajdasági krimi” is kialakulófélben volna, hiszen nemrég ért el szép sikert Aaron Bloom Ki ölte meg Török Zolit? című különleges prózája, most pedig Bicskei Gabriella Lordanya képpel című regénye csalogatja az olvasókat. Azért mondom, hogy csalogatja, mert képes kiadványról van szó, a kötetet Sagmeister Peity Laura illusztrálta, és neki köszönhető a szép borító is, melynek rózsaszín, arany, fekete színei vonzerőt fejtenek ki.
Mint ahogy Vajdaságban minden elég rendhagyó – sem önálló, sem önállótlan, nagy múlttal rendelkezik, ma mégis sivár, az emberek összetartanak, mégis kibékíthetetlenek egymással, a természeti adottságok jólélet biztosíthatnának, mégis ínség van –, az irodalom is az. Pont ez adja a zamatát. A vajdasági krimi nem felel meg a műfaji követelményeknek, mindig valami mást céloz, és nincs megoldása. Nem derül ki, hogy ki a gyilkos, s ki az áldozat.
Olvass tovább
Mi ne lennénk eléggé magyarok?
Szeretik Önök a Családi Kört? Akkor kérem, hogy olvassák el a Magyar Nemzeti Tanács...
Olvass tovább
Száraz november
A Száraz november egy évente megismétlődő magyarországi civil kezdeményezés, melynek Facebook-csoportjában több mint kétezer tag számlálható. A csatlakozók a célból szövetkeznek, hogy november folyamán támogassák egymást az alkoholos italokról való teljes lemondásban, ezt jelenti a „szárazság”. A Facebook-csoportban mindenki elmondhatja saját tapasztalatait az alkohollal és a függéssel való megküzdéssel kapcsolatban, tanácsokat adhat, elmesélheti, hogy ő hogyan csinálja, vagy miért szimatol veszélyt.
A Száraz november nem (idült) alkoholistáknak lett kitalálva, hanem azoknak, akik hajlamosak felönteni a garatra, vagy hétvégi ivók, nagyivók, akik olykor lerészegszenek, akiknek gondot okoz a másnaposság, egyáltalán: akik nincsenek kibékülve az alkoholfogyasztási szokásaikkal. Ők ez alatt az egy hónap alatt (ami persze kiterjeszthető) belekóstolhatnak a színjózanságba, kialakíthatnak új szokásokat, megtapasztalhatják, hogy szesz nélkül is élet az élet, és önibizalomra tehetnek szert: „tudok én italozás nélkül is élni”. Leszokhatnak a kocsmázásról, el tudnak úgy menni a boltban az italospult mellett, hogy nem vesznek sem sört, sem bort, sem pálinkát, megtanulhatnak poharazás nélkül lazítani. A Száraz november az önismeretet is növeli, mivel aki ebbe belemegy, az legalább ez alatt az egy hónap alatt szembenéz önmagával.
Az alkoholbetegek orvosi segítségre szorulnak, mert őket az alkohol elhagyásakor a delirium tremens fenyegeti. Ők egyébként nem is érdeklődnek a Száraz november iránt, hiszen elképzelhetetlennek tartják, hogy egy hónapig ne igyanak. „Hülyeségnek”, „divatnak” tartják ezt a mozgalmat, ha egyáltalán értesülnek róla.
Olvass továbbHírfolyam
Semmi sem szabhat gátat elképzeléseinek, készíttessen egyedi terasz tolóajtót!- Mutatjuk, hogy milyen előnyökkel jár egy beltéri ajtócsere!
- Átgondoltad már, hogy milyen termékek szükségesek a grillezéshez?
- A húsipari töltőgépek fajtái
- Nyűgözd le az üzlettársad egy csodaszép fehér limuzinnal!
- Hatékony páramentesítés üzemi területen
- Hallott már a ragadozó atkákról?
- Mi legyen a harmadik fogás?
- Hogyan segít a mesterséges intelligencia rendben tartani a kertet?
- Csapatépítő a magasban
