A politikai propaganda, a választási kampányok – főleg, amikor azokban megjelenik az ellenséggel, veszélyhelyzetekkel való riogatás vagy a különböző embercsoportokkal szembeni hergelés és uszítás – gyakran félelmet, szorongást okoznak az emberekben párthovatartozástól függetlenül. Ez pedig hosszú távon akár fizikai megbetegedésekhez is vezethet.
Olvass tovább
A magyarországi kormányváltás egyik fő kérdése „határon túlról“ nézve az, hogy Magyar Péter kabinetje mennyiben akar és tud majd változtatni a magyar–magyar kapcsolatokon. Mint közismert, a NER-érában ezek a viszonyok szélsőséges módon instrumentalizálódtak, s lettek függvényei Orbán Viktor hatalmi architektúrájának – gyakran „stratégiai célok“ többszörösen alárendelt szempontjaiként.
Olvass tovább
A magyar fociválogatott már negyven éve nem kapott gólt futball-világbajnokságon. Ami igaz. Nem is lőtt gólt a négy évtized során, mivel ennyi ideje nem is vett részt a labdarúgás legjobb válogatottjainak négyévente megrendezendő szemléjén. Az idei (Mexikó, Kanada, Amerikai Egyesült Államok által rendezett), június 11-én kezdődő világbajnokságon most sem lesz ott Magyarország. Ahogy Szerbia és – például – Olaszország sem.
Olvass tovább
A nyugdíjtörvény módosításáról szóló 2026. áprilisi törvénytervezet munkaváltozata változásokat hoz a biztosítási rendszerben, harmonizálja azt az uniós joggal, és szabályozza a biztosított személyek státuszát. Alább a főbb változásokat ismertetjük.
Olvass tovább
Mellbevágó az adat, amely szerint a tavalyi évet 278 728 112 dináros veszteséggel zárta a Szerb Labdarúgó-szövetség. Ami nemcsak közel 2,5 millió euróra rúg, hanem példátlan is az országos szakági szövetség történetében. Mi több, előtörténetében, az egykori közös ország, a különböző nevű Jugoszláviák hasonló, illetve azonos szervezetei sem voltak soha veszteségesek.
Olvass tovább
Donald Trump gyűlöli a sajtót – kivéve az őt bálványozó pennaharcosokat, de öt év után mégis megjelent a fehér házi tudósítók idei gálavacsoráján. Mintha csak tudta volna, hogy abból „nagy buli” lesz.
Olvass tovább
Az átlagosan 30 százalékos drágítás után a vajdasági állami gerontológiai központokban havonta mintegy 35 000 és 70 000 dinár között alakul a bentlakásért fizetendő összeg a szállás típusától és a szolgáltatási szinttől függően. A lakások és az intenzív osztályok a legdrágábbak.
Olvass tovább
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának 2025. évi Az Év Legjobb Könyve Díját Tari István nyerte el az Időjel Kiadó gondozásában megjelent A téboly sorozatvetőinél című, Magyarok a szlávok háborúiban alcímű kötetével.
Tari István sok műfajú alkotó: költő, prózaíró, fotó- és filmművész, újságíró – ezt a sokszínűséget tükrözi legújabb kötete is. A naplószerű jegyzetekből összeálló, a szerző grafikáival gazdagon illusztrált kordokumentum nagyrészt a délvidéki magyar közélet és önszerveződés nehézségeit érzékelteti.
Olvass tovább
A Népképviselőház január végén megszavazta Uglješa Mrdić haladó párti képviselő törvénymódosítási csomagját, amely öt igazságügyi törvényt érintett – azokat a törvényeket módosították most, amelyeket a parlamenti többség a Szerb Haladó Párt vezette kormány javaslatára 2023-ban fogadott el. A Mrdić-féle törvényeket az ellenzék és az igazságszolgáltatás egyes vezetői részéről számos eljárási és anyagi jogi jellegű kifogás is érte.
Olvass tovább
Ez a kifejezés kiváltotta a miniszter nemtetszését, sajtóértekezletén ugyanis kifogásolta ezt a – nyilván nem teljesen megszokott és nyelvileg sem egészen szabályos – megnevezését a párthívek szállításának. Pedig nagyüzem van ezen a téren. Évek óta buszoztatják híveiket a hatalmi pártok a határ mindkét oldalán. Nálunk régebb óta folyik ez, de magát a szót nem az itteni kormánytag kifogásolta, bár ezt is megtehette volna az olyan előszeretettel használt normalitás jegyében.
Olvass tovább
Mert a választás másnapján is felkel a Nap, be kell menni dolgozni, el kell menni a suliba, a postára, az orvoshoz vagy a piacra. És szóba kell állni a kollégákkal, a diáktársakkal, a postáskisasszonnyal, a dokival vagy a kofával. Vagy a szomszéddal, akiről tudjuk, hogy máshová húzta azt a bizonyos x-et. Meg a nagyival is, még ha „azokra” is szavazott, és az unokával is, akit „ezek” szédítettek meg.
Mert fontos a választás, nagyon is az. Elvégre meghatározza, hogy az ország melyik irányba indul tovább.
De még fontosabbak az emberek, akik az országot, esetünkben a nemzetet alkotják.
A múlt év végén nagy port kavart fel a szerbiai közvéleményben, amikor Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter a közmédiában „bedobta” az ötletet, miszerint a tanórákat 30 percesre rövidítenék az eddigi 45 perc helyett. Ez a miniszter véleménye, és a hivatal alkalmazottai szerint is megoldaná azt a problémát, amit a tanításban a gyerekeknél tapasztalt figyelemhiány és a koncentráció képességének a hiánya okoz.
Olvass tovább
Javában zajlik a visszaszámlálás, Magyarország április 12-én parlamenti képviselőket választ. Itt most szépen el kellene mondani, hogy a kétszáz tagú Országgyűlés százkilencvenkilenc tagját választják meg a szavazókorú polgárok (illetve a nemzetiségi képviselőt, így lesz meg a kétszáz), hogy a külhoni magyarok levélben, a külföldön élő magyarok külképviseleteken voksolhatnak, hogy a közvélemény-kutatók jelenleg hány százalékra mérik melyik erőnek a népszerűségét, hogy az esélylatolgatások kinek jósolnak győzelmet…
Olvass tovább
anuárban lezárult a Prosperitati Alapítvány által felkért szakértők közreműködésével elkészült, 2026-tól 2033-ig tartó időszakra vonatkozó II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia nyilvános közvitasorozata. Az új stratégia a fiatalok szülőföldön való megmaradása, a vállalkozásfejlesztés, a mezőgazdaság-élelmiszeripar-vidékfejlesztés háromszögének erősítése, valamint az idegenforgalom fejlesztése mellett kiemelten foglalkozik a külföldön élő vajdasági magyarokkal is.
Olvass tovább
Miért is akarok ezúttal Szerbia külpolitikájáról írni, amikor annyi minden történik ebben a mostoha sorsra juttatott országban? Hát pont azért, hogy választ találjunk arra a kérdésre, ki és mi okozta Szerbia bénaságát. Írhatnék pancserséget is, de akkor abba a hibába keveredhetnék, hogy kissé ironikusan szólnék az ország vezetőiről, akiket ügyetlenséggel, kétbalkezességgel, esetlenséggel gyanúsítanék – holott erről szó sincs.
Olvass tovább
Valami egészen mély szégyenérzet fogja el az átlagembert, amikor azt látja, hogy komoly nemzetközi politikusok, állam- és kormányfők, világszervezetek vezetői milyen mélyen alázkodnak meg egyetlen ember előtt. Hajbókolnak, hízelegnek, mondhatnánk igencsak finomkodva, de nem tévednénk akkor sem, ha talp- vagy egyéb testfelületek nyalogatásáról beszélnénk.
Olvass tovább
Útjelző táblát akkora csinnadrattával még nem adtak át, mint ahogy azt tette a Vajdasági Magyar Szövetség december elején Zenta közelében, egészen pontosan a Felsőhegyre vezető út mellett: köztársasági képviselő, államtitkár, tartományi kormányelnök, alelnök és tisztségviselő, polgármesterek, valamint a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt a VMSZ által áttörésnek nevezett eseményen, ami azért kapta ezt a nevet, mert Pásztor Bálint, a párt elnöke szerint közel negyven éve nem volt arra példa, hogy többnyelvű útjelző táblát tegyenek ki Vajdaságban.
Olvass tovább
Röviden szólva: Mina Delić egy karakter! Zentai lány, aki kitűnően beszél magyarul, újságíró, fotóriporter, sokoldalú aktivista úgy lokális, mint országos szinten. Oknyomozó, következésképp független újságíró, aki helyben, itt, Zentán is küzd a polgári jogokért. Mindig jelen van a vajdasági és szerbiai sétákon, tüntetéseken, és őszintén elkötelezett híve a mostani nagy polgári mozgalomnak.
Olvass tovább
Cudar dolog ez az algoritmus. Az ember pörgeti a Facebookot, rákattint egy reklámra, vagy elolvas egy érdekesnek ígérkező bejegyzést, aztán az algoritmus, ez a névtelen, alaktalan valami, ami azt is figyeli, hogy egy-egy felhasználó mennyi időt tölt egy bizonyos fajta tartalom megtekintésével, sorra kezdi felkínálni a megtekintetthez hasonló tartalmakat.
És nincs menekvés.
Így aztán egyre-másra sorjáznak a Vukovar elestével kapcsolatos bejegyzések, cikkek, videók. És a rémségek, amelyekkel ennek a szerencsétlen szlavóniai városnak a neve örökre egybeforrt. Borzalmas, iszonytató történetek.
Olvass tovább
Ismételnem kell önmagamat, hiszen ezen a helyen többször leírtam: 1995. március 20-án a horvátországi Glina városának zsúfolt művelődési termében a szerbiai Szerb Radikális Párt akkori főtitkára, egy bizonyos, jogot végzett fiatal politikus megígérte a helyieknek: Itt soha többé nem lesz sakktáblás zászló, ti mindannyian Nagy-Szerbiában élhettek. Három hónappal később jött a Villám-hadművelet, majd pedig (augusztus 5-én) a Vihar, amely felszámolta a Republika Srpska Krajina (Krajinai Szerb Köztársaság) elnevezésű bábállamot, amely Belgrád, a miloševići rendszer hathatós anyagi, erkölcsi és fegyveres támogatásával jött létre és maradt fenn. Ideig-óráig. Ezek ma már történelmi, megcáfolhatatlan tények.
Olvass tovább
A világítás a lakberendezés középpontjában
Miért jelennek meg a pigmentfoltok az arcon és hogyan lehet kezelni őket?
A táplálkozás hatása mindennapi életünkre
Testes kávéélmény French Press-szel minden nap
Fotókollázsok varázsa: személyre szabott ajándékok minden alkalomra
Vissza a gyökerekhez: a paleolit életmód előnyei
A kábelek rendjének művészete: miért érdemes kábelátvezetőt használni?
Időtálló védelem az épületek számára
Hogyan találd meg a számodra ideális babakocsit?
Hogyan választhatsz hatékony ízületvédőt?