Kategória: PLUSZ

„A gombák nem azért vannak, hogy valamit megöljenek a környezetünkben”

A zentagunarasi, főállásban operatőr, de idegenvezetőként is tevékenykedő, végzettségét tekintve történelem- és médiatanár Szakál Boglárkát már fiatalkora óta érdeklik a természetben megtalálható gombák. Kíváncsisága oda vezetett, hogy Magyarországon elvégezte a gombaszakellenőri képzést, így túrákon, piacokon, éttermekbe szállított, vadon szedett gombákat ellenőrizhet. 

Olvass tovább

Szabadság vagy biztonság?

A szabadságot világszerte az egyik legfőbb emberi értékként ünneplik. A történelem során háborúkat vívtak érte, forradalmakat indítottak a nevében. Mégis, egy nehezen elfogadható ellentét rejlik az emberi természetben: miközben eszményítjük az önállóságot, a függetlenséget, addig a gyakorlatban nem tudunk élni a szabadság adta lehetőségekkel.

Olvass tovább

A kisnyugdíjasok megsegítése „védőkiegészítéssel”

Szerbiában a nyugdíjasok nagy többsége alacsony jövedelemből él, amelyből élelmiszert, gyógyszert, számlákat és egyéb alapvető szükségleteit kell fedeznie. A márciusi hivatalos adatok szerint az átlagnyugdíj 56 851 dinár (486 euró). Körülbelül 900 000 nyugdíjas számára a jelenlegi átlag elérhetetlen.

Olvass tovább

Terror

Bizonyára emlékeznek még rá, annak idején sokat beszéltek, írtak a hangágyúról. Ez az a fegyver, amelyet állítólag bevetett a szerbiai karhatalom tavaly március 15-én a – ma már biztosan állíthatjuk – történelmi léptékű kormányellenes tüntetésen éppen akkor, amikor a tömeg az elhunytak emlékének adózott hallgatással.

Olvass tovább

Szerbia fenntartható öregedési modellt dolgozott ki

2070-ig szóló fenntartható öregedési modellt mutattak be nemrégiben a pénzügyminisztériumban, ennk során elhangzott: Szerbia, ellentétben az Európai Unió más országaival, hosszú távon fenntartható és stabil nyugdíjrendszerrel rendelkezik.

Olvass tovább

A politika okozta sebek begyógyítása mindannyiunk személyes feladata

A politikai propaganda, a választási kampányok – főleg, amikor azokban megjelenik az ellenséggel, veszélyhelyzetekkel való riogatás vagy a különböző embercsoportokkal szembeni hergelés és uszítás – gyakran félelmet, szorongást okoznak az emberekben párthovatartozástól függetlenül. Ez pedig hosszú távon akár fizikai megbetegedésekhez is vezethet.

Olvass tovább

Váltás vagy változatlanság előtt állnak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek?

A magyarországi kormányváltás egyik fő kérdése „határon túlról“ nézve az, hogy Magyar Péter kabinetje mennyiben akar és tud majd változtatni a magyar–magyar kapcsolatokon. Mint közismert, a NER-érában ezek a viszonyok szélsőséges módon instrumentalizálódtak, s lettek függvényei Orbán Viktor hatalmi architektúrájának – gyakran „stratégiai célok“ többszörösen alárendelt szempontjaiként. 

Olvass tovább

A góltalan évtizedek

A magyar fociválogatott már negyven éve nem kapott gólt futball-világbajnokságon. Ami igaz. Nem is lőtt gólt a négy évtized során, mivel ennyi ideje nem is vett részt a labdarúgás legjobb válogatottjainak négyévente megrendezendő szemléjén. Az idei (Mexikó, Kanada, Amerikai Egyesült Államok által rendezett), június 11-én kezdődő világbajnokságon most sem lesz ott Magyarország. Ahogy Szerbia és – például – Olaszország sem.

Olvass tovább

A nyugdíjbiztosítási rendszer harmonizációja az EU-val

A nyugdíjtörvény módosításáról szóló 2026. áprilisi törvénytervezet munkaváltozata változásokat hoz a biztosítási rendszerben, harmonizálja azt az uniós joggal, és szabályozza a biztosított személyek státuszát. Alább a főbb változásokat ismertetjük.

Olvass tovább

A veszteséges foci

Mellbevágó az adat, amely szerint a tavalyi évet 278 728 112 dináros veszteséggel zárta a Szerb Labdarúgó-szövetség. Ami nemcsak közel 2,5 millió euróra rúg, hanem példátlan is az országos szakági szövetség történetében. Mi több, előtörténetében, az egykori közös ország, a különböző nevű Jugoszláviák hasonló, illetve azonos szervezetei sem voltak soha veszteségesek.

Olvass tovább

Lőttek a bulinak

Donald Trump gyűlöli a sajtót – kivéve az őt bálványozó pennaharcosokat, de öt év után mégis megjelent a fehér házi tudósítók idei gálavacsoráján. Mintha csak tudta volna, hogy abból „nagy buli” lesz.

Olvass tovább

Jelentősen megdrágultak az idősotthonok szolgáltatásai

Az átlagosan 30 százalékos drágítás után a vajdasági állami gerontológiai központokban havonta mintegy 35 000 és 70 000 dinár között alakul a bentlakásért fizetendő összeg a szállás típusától és a szolgáltatási szinttől függően. A lakások és az intenzív osztályok a legdrágábbak.

Olvass tovább

„Az igazi életerő a fiatalságban lüktet”

A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának 2025. évi Az Év Legjobb Könyve Díját Tari István nyerte el az Időjel Kiadó gondozásában megjelent A téboly sorozatvetőinél című, Magyarok a szlávok háborúiban alcímű kötetével. 

Tari István sok műfajú alkotó: költő, prózaíró, fotó- és filmművész, újságíró – ezt a sokszínűséget tükrözi legújabb kötete is. A naplószerű jegyzetekből összeálló, a szerző grafikáival gazdagon illusztrált kordokumentum nagyrészt a délvidéki magyar közélet és önszerveződés nehézségeit érzékelteti.

Olvass tovább

Kinek áll a zászló Velencében?

A Népképviselőház január végén megszavazta Uglješa Mrdić haladó párti képviselő törvénymódosítási csomagját, amely öt igazságügyi törvényt érintett – azokat a törvényeket módosították most, amelyeket a parlamenti többség a Szerb Haladó Párt vezette kormány javaslatára 2023-ban fogadott el. A Mrdić-féle törvényeket az ellenzék és az igazságszolgáltatás egyes vezetői részéről számos eljárási és anyagi jogi jellegű kifogás is érte. 

Olvass tovább

Buszoztatás

Ez a kifejezés kiváltotta a miniszter nemtetszését, sajtóértekezletén ugyanis kifogásolta ezt a – nyilván nem teljesen megszokott és nyelvileg sem egészen szabályos – megnevezését a párthívek szállításának. Pedig nagyüzem van ezen a téren. Évek óta buszoztatják híveiket a hatalmi pártok a határ mindkét oldalán. Nálunk régebb óta folyik ez, de magát a szót nem az itteni kormánytag kifogásolta, bár ezt is megtehette volna az olyan előszeretettel használt normalitás jegyében. 

Olvass tovább

Kampányfinis magyar módra

Mert a választás másnapján is felkel a Nap, be kell menni dolgozni, el kell menni a suliba, a postára, az orvoshoz vagy a piacra. És szóba kell állni a kollégákkal, a diáktársakkal, a postáskisasszonnyal, a dokival vagy a kofával. Vagy a szomszéddal, akiről tudjuk, hogy máshová húzta azt a bizonyos x-et. Meg a nagyival is, még ha „azokra” is szavazott, és az unokával is, akit „ezek” szédítettek meg.
Mert fontos a választás, nagyon is az. Elvégre meghatározza, hogy az ország melyik irányba indul tovább.
De még fontosabbak az emberek, akik az országot, esetünkben a nemzetet alkotják.

Olvass tovább

A tanítási óra lerövidítése a kognitív kapituláció jele

A múlt év végén nagy port kavart fel a szerbiai közvéleményben, amikor Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter a közmédiában „bedobta” az ötletet, miszerint a tanórákat 30 percesre rövidítenék az eddigi 45 perc helyett. Ez a miniszter véleménye, és a hivatal alkalmazottai szerint is megoldaná azt a problémát, amit a tanításban a gyerekeknél tapasztalt figyelemhiány és a koncentráció képességének a hiánya okoz.

Olvass tovább

Fejesugrás a Mariana-árokba

Javában zajlik a visszaszámlálás, Magyarország április 12-én parlamenti képviselőket választ. Itt most szépen el kellene mondani, hogy a kétszáz tagú Országgyűlés százkilencvenkilenc tagját választják meg a szavazókorú polgárok (illetve a nemzetiségi képviselőt, így lesz meg a kétszáz), hogy a külhoni magyarok levélben, a külföldön élő magyarok külképviseleteken voksolhatnak, hogy a közvélemény-kutatók jelenleg hány százalékra mérik melyik erőnek a népszerűségét, hogy az esélylatolgatások kinek jósolnak győzelmet…

Olvass tovább

Mikor lesz a szülőföld újra vonzó?

anuárban lezárult a Prosperitati Alapítvány által felkért szakértők közreműködésével elkészült, 2026-tól 2033-ig tartó időszakra vonatkozó II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia nyilvános közvitasorozata. Az új stratégia a fiatalok szülőföldön való megmaradása, a vállalkozásfejlesztés, a mezőgazdaság-élelmiszeripar-vidékfejlesztés háromszögének erősítése, valamint az idegenforgalom fejlesztése mellett kiemelten foglalkozik a külföldön élő vajdasági magyarokkal is.

Olvass tovább

Mennyei világ

Miért is akarok ezúttal Szerbia külpolitikájáról írni, amikor annyi minden történik ebben a mostoha sorsra juttatott országban? Hát pont azért, hogy választ találjunk arra a kérdésre, ki és mi okozta Szerbia bénaságát. Írhatnék pancserséget is, de akkor abba a hibába keveredhetnék, hogy kissé ironikusan szólnék az ország vezetőiről, akiket ügyetlenséggel, kétbalkezességgel, esetlenséggel gyanúsítanék – holott erről szó sincs.

Olvass tovább
Betöltés