Kategória: Vélemény

Maricák

Az újszülött osztályról mindig a szép hírek, a legboldogabb osztály kontextusában beszélünk....

Olvass tovább

Mérföldkő

Pásztor István október 30-án bekövetkezett halálával az egyik legjobb politikusát veszítette el a...

Olvass tovább

Mekkora az akkora?

A magyar miniszterelnök pénteki rádióinterjújában is megcélozta Ukrajnát: „… az ősz során érdemben...

Olvass tovább

Bajuszpolitika

A közönséges halandó szinte beleremeg a szúrós tekintetbe, amint az a végtelen hatalmi...

Olvass tovább

Áradásaink

Szerbia minden olyan évben, amikor több a csapadék a megszokottnál, küzd az áradásokkal. 2014-ben...

Olvass tovább

Egység a széthúzásban

A figyelem oka ilyentájt, sajnos, mindig ugyanaz: július 11-én van az évfordulója a srebrenicai népirtásnak, annak a borzalomnak, ami 1995 rettenetes nyarán történt, amikor a boszniai Szerb Köztársaság hadserege Ratko Mladić tábornok utasítására napokon át módszeresen legyilkolt legalább nyolcezer-hétszáz bosnyák férfit, majd tömegsírokba temette őket, amelyeket később kiástak, és a holttesteket más helyszínekre vittek, hogy így próbálják elrejteni a szörnyűséget, amit elkövettek.
A srebrenicai iszonyat akkora volt, hogy azt már a világ sem intézhette el néhány semmitmondó nemzetközi határozattal, így aztán alig öt hónappal később, még ugyanabban az évben, decemberben megszületett a boszniai háborút lezáró daytoni megállapodás, amely megalapozta a ma ismert Bosznia-Hercegovina államberendezését.

Olvass tovább

Végre szünidő van

Nem túlozunk, ha azt mondjuk, a májusi ünnepek után történt belgrádi vérengzés komolyan átrendezte az oktatás iránti eddig sem túl megnyugtató országos megítélést. Még azt is gondolhatta az ember, hogy egy kamaszgyerek minden elképzelést felülmúló tette a főváros legelitebb iskoláinak egyikében (bocsássa meg mindenki, de képtelen vagyok egy 14 éves gyermeket monstrumnak, gyalázatos gyilkosnak stb. minősíteni, ahogy folyamatosan teszi a hazai bulvársajtó, sőt a kormányfő is tette a parlament ülésén, de felmenteni sem vagyok képes a szörnyű vétke alól) végre kijózanító hatással lesz a szerbiai társadalomra. Igazából úgy érzem, hogy ez a kijózanodás sem a gyermekek, sem a lakosság körében nem a remélt és elvárható etikai, érzelmi szinten ment végbe. 

Így az eset „hozadékai” nem a mentális és erkölcsi megtisztulás irányába mozdultak el, hanem tovább mélyítették az országos értékválságot. Valamennyit árnyal a dolgon, hogy az eset után kezdődött megmozdulásoknak (Állítsuk meg az erőszakot!) komoly visszhagja lett, és a fősodorbeli mélységes elhallgatás dacára immár másfél hónapja tart, sőt terebélyesedik. (Ebben az elhallgatásban a magyar közszolgálati média teljes mellszélességgel kiáll a hazai mellett, így a vajdmagyar közvélemény jelentős hányadának kevés tudomása van ezekről.)

Olvass tovább

(I)gazság

Már megtanulhattuk: az épp regnáló hatalomnak (s most nem csak kizárólag a politikai hatalomról...

Olvass tovább

A fővárosi séta

A legnagyobb és immár egyetlen vajdasági magyar párt része ennek a hatalomnak nyolc köztársasági minisztériumi államtitkár és több tartományi segédtitkár révén, ezért kellett előre megszabott létszámban megjelennie a május 26-ai fővárosi tömeggyűlésen is, amelyet a hatalmi párt rendezett, és amelyet elmosott az eső.
Úgy járt a mostani hatalom, mint Miloševićék 1996 decemberében, amikor ugyancsak ellengyűlést, „kontramítinget” szerveztek. Szabadkáról ugyan magyarországi autóbuszokkal is szállították a minden bizonnyal itteni magyar tüntetőket, de erről egyetlen beszámoló sem látott napvilágot, a világhálón szorgalmasan jelentkező párttagok és aktivisták hallgattak. Az anyaországi autóbuszokról sem tudtak semmit, azok – egyes hírek szerint – egy magánszemély szervezésében érkeztek. Nyilván lottómilliomos lehetett, vagy az elhunyt gazdag amerikai rokon itteni örököse. Ha egyáltalán elmentek Belgrádba, ha nem csupán a mezei tagokat és szimpatizánsokat utaztatták.

Olvass tovább

Kurta-furcsa tanévzáró – megengedően kötelező

A Nova.rs hírportálnak nyilatkozva Milorad Antić, a Szakközépiskolák Fórumának elnöke kijelentette: szerinte „komolytalan és felelőtlen dolog” az utolsó pillanatban közölni, hogy vége van a tanévnek. „Már korábban is hangoztattam, hogy az intézményi rendszer csődöt mondott. Az intézmények a Ribnikar iskola esetében is maximálisan csődöt mondtak.”
Ezt támasztja alá az is, hogy Branko Ružić miniszter csak egy hét elteltével, komoly nyomás után nyújtotta be „visszavonhatatlan lemondását”, amely azonban jó időre „elkallódott” a képviselőházi procedúra útvesztőiben, mígnem jó két hét elteltével az illetékes testület „tudomásul vette”, majd megbízott oktatásügyi miniszterré kinevezte a Szerb Szocialista Párt eddigi tárca nélküli miniszterét, Đorđe Milićević parlamenti alelnököt.
A Bűnügyi és Korrupciós Kutatóhálózat (KRIK) információi szerint „Milićevićnek van legtöbb üzleti kapcsolata olyan emberekkel, akik ellen büntetőeljárás folyik”.

Olvass tovább

A VMSZ tagad

Végre a Vajdasági Magyar Szövetség is reagált a nemrég megjelent népszámlálási adatokkal...

Olvass tovább
Betöltés