Kategória: Szubjektív

Kurta-furcsa tanévzáró – megengedően kötelező

A Nova.rs hírportálnak nyilatkozva Milorad Antić, a Szakközépiskolák Fórumának elnöke kijelentette: szerinte „komolytalan és felelőtlen dolog” az utolsó pillanatban közölni, hogy vége van a tanévnek. „Már korábban is hangoztattam, hogy az intézményi rendszer csődöt mondott. Az intézmények a Ribnikar iskola esetében is maximálisan csődöt mondtak.”
Ezt támasztja alá az is, hogy Branko Ružić miniszter csak egy hét elteltével, komoly nyomás után nyújtotta be „visszavonhatatlan lemondását”, amely azonban jó időre „elkallódott” a képviselőházi procedúra útvesztőiben, mígnem jó két hét elteltével az illetékes testület „tudomásul vette”, majd megbízott oktatásügyi miniszterré kinevezte a Szerb Szocialista Párt eddigi tárca nélküli miniszterét, Đorđe Milićević parlamenti alelnököt.
A Bűnügyi és Korrupciós Kutatóhálózat (KRIK) információi szerint „Milićevićnek van legtöbb üzleti kapcsolata olyan emberekkel, akik ellen büntetőeljárás folyik”.

Olvass tovább

(B)uszítás

Huszonnégy órán belül két tömegfelvonulást is rendeztek Szerbia fővárosában: előbb a Szerb Haladó...

Olvass tovább

Szabad rablás

Az előrevetített szégyenteljesen alacsony felvásárlási ár hátterének egy részét, a szokásos politikai féligazság szellemében, a mezőgazdasági miniszter felfedte. Szerinte ugyanis Szerbia jelenleg hatalmas búzatöbblettel rendelkezik, és semmiképpen sem igazolt a parasztok által követelt kilónként negyvenkét dináros ár. Arról azonban nem esett szó, hogy a tavaly miért szállítottak magánvállalatok Egyiptomba kiváló minőségű búzát, majd amikor kiderült, hogy baj lesz a liszt- és kenyérellátással, komoly mennyiséget importáltak (ugyanazok a hatalmi párthoz köthető cégek) Magyarországról jóval silányabb minőségben.

Olvass tovább

Hova lett…?

Az egyébként értelmiségi családból származó kommentelő abbéli elkeseredésének adott hangot, hogy bár számtalanszor megpróbált már beszélni idős szüleivel, akik végtelenül fel vannak háborodva, és megalázva érzik magukat a jelenkorunkat sújtó gazdasági és megélhetési nehézségek miatt, de ha választások jönnek, ismételten és büszkén adják le a voksukat a regnáló hatalom mellett. Aktuális egzisztenciális helyzetüket sohasem az államhatalommal hozzák összefüggésbe, hanem álmagyarázatokra hagyatkoznak. Ha megpróbálja őket a tényekkel szembesíteni, elutasítják, sőt ostobának minősítik. Az sem érdekli őket, hogy az unokáik már rég külföldön élnek, és sohasem jönnek haza.
Pedig ők is lehettek azok, akiket a hozzátartozóik a kilencvenes években, a tüntetések során a saját testükkel védtek. Anyák és asszonyok a fiaikat és a férjeiket, hogy ne hurcolják el őket ágyútölteléknek a térségi – hivatalosan nem létező – háborúba.

Olvass tovább

Büszke őrkutyák vagy egyenlő polgárok

Nem lepődtünk meg például azon, hogy a Szerbiában élő magyarság lélekszáma a legsötétebb becsléseknél is nagyobb arányban csökkent, csupán aggaszt bennünket, akik elfogadjuk, sőt a családunkat is úgy irányítottuk, hogy ez a hazánk, itt akarunk élni, tanulni, dolgozni. Nem „büszke őrkutyákként”, hanem egyenlő polgárként és független közösségként, megbecsült munkából, megértésben és nyugalomban. Nem a maroknyira zsugorodott magyarságot magáénak akaró elit mindent eluraló patronátusa alatt, amely a „szülőföldön maradás és boldogulás“ meg az elvbarátok ölébe lapátolt sokszázezer euró hamiskás fényében nem érez felelősséget a népesség ilyen drasztikus csökkenése miatt. Honnan is érezne, amikor sziklaszilárdan és teljes mellszélességgel áll amögött a hatalmi törekvés mögött, amely a kisebbségi közösségek felhígításában és ütemes elszórványosításában máris jelentős „eredményeket“ mutathat fel?

Olvass tovább

Felelős kerestetik

A VMSZ elleni kritika éle nem a félresikerült demográfiai becslésekre szokott irányulni. Sokkal inkább a párt által művelt hatalmi kultúrát szokta piszkálni. E tekintetben idézzünk egy Pásztor-interjúból, amelyet 2016 karácsonyán készített vele a Vajdaság Ma. A kontextusról annyit, hogy ekkorra sikerült – máig tisztázatlan körülmények között – zátonyra futtatni a Magyar Mozgalom köztársasági választási szereplését, ill. kiiktatni a szervezet vezetői közül Korhecz Tamást egy alkotmánybírói mézesmadzaggal. Mit mondott tehát Pásztor? Ezt:

„Még azok is tőlünk kérik és várják a segítséget, akik egy-másfél évvel ezelőtt egy másik politikai opcióban látták a potenciális segítségnyújtót. Ennek eredményeként jutottam abba a helyzetbe, hogy – mert fontos intézményről van szó – intéznem kellett a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar működésének feltételit, az épület további felújításának ügyét, a szabadkai Népkör épületének állagmegóvását és felújítását. Függetlenül attól, hogy e két intézmény embereinek egy része politikailag, emberileg nem volt korrekt sem hozzám, sem a VMSZ-hez. De a csata befejeződött, új helyzetet teremtett, ebben egy felelős közösségi vezetőnek a feladata – mert ebben a pillanatban én vagyok az, tetszik ez valakinek vagy sem –, megpróbálja konszolidálni a viszonyokat, ügyeket intézzen, az előrehaladás érdekében, és én ezt fogom csinálni mindazokkal, akikkel lehetséges. Bennem nincs gyűlölet, sem revansizmus, túl tudok lépni az árnyékomon, és ezt nem csak mondatokkal tudom bizonyítani.”

Olvass tovább

Megbuktunk minden vizsgán

A tragikus eseményeket követően tömeges megmozdulások kezdődtek az ország nagyvárosaiban. A május 13-án megtartott fővárosi erőszakellenes tüntetés a DW tudósítója szerint a legtömegesebb megmozdulás volt a Milošević-rezsim megdöntése óta Szerbiában, bár a hatalomhű sajtó csupán „maroknyi gyűlölködőről” beszélt. A megmozdulások folytatódnak, ugyanakkor a hatalmon lévő párt május 26-ára „minden idők legnagyobb” ellentüntetését szervezi „Szerbia szabadságszerető, demokratikus értékeinek védelmében”. A „spontán megmozdulásra” óriási erőbevetéssel verbuválják, szervezik és különféle eszközökkel próbálják rávenni a lakosságot. A tervek szerint a helyi kvóták alapján, a pártszimpatizánsokon túl jobbára közvállalatokban, állami és közintézményekben összegyűjtött részvevőket 2000 autóbusszal (!) fogják a helyszínre szállítani. Az N1 értesülései szerint az újbelgrádi iskolák igazgatóinak például intézményenként 5-5 részvevőt kell biztosítaniuk.

Olvass tovább

Hat a lom

Hat, kihat, ráhat, behat, odahat, hathatós, hatást gyakorol, határozott, hatalmaskodik, hatalmában...

Olvass tovább

A gyümölcs beérik

Tartott ez az értetlenkedés aztán később is, amikor már temettük az első két-három szabadkai kiskatonát, amikor egyre tragikusabb hírek érkeztek a horvátországi harcterekről, egyre komolyabb jelei voltak annak, hogy Szerbiából szabadcsapatok, ilyen-olyan gárdák tartalékos korú katonái és közismert bűnözők is gyakorlatoznak ezekben az egységekben, például Péterváradon, a várban, az akkor még névlegesen létező Jugoszláv Néphadseregben, annak létesítményeiben, eszközeivel, fegyvereivel. Aztán meg mentek a páncélosok át a Dunán, miközben virágcsokrokat szórtak rájuk. Film- és videófelvételek őrzik a kor- és kórdokumentumként is bizonyító erejű felvételeket.
A különböző alakulatok tagjaival, akik szinte azonos egyenruhát viseltek, a vasúti és buszpályaudvarokon találkozhattunk. Ők voltak a hétvégi harcosoknak nevezett „hazafiak”, akik vasárnap este érkeztek vissza a kiruccanásokról komoly zsákmányokkal, színes tévékkel, hűtőszekrényekkel, aranyakkal, ékszerekkel, devizákkal és egyébbel felpakolva. Hét-nyolc évvel később, az egykori déli tartományban történtek nyomán ugyanezzel a látvánnyal találkozhattunk a pályaudvarokon.

Olvass tovább

Az eszmélés ideje a gyász után

Lábra tud-e Szerbia állni az után, hogy megtörtént a vračari iskolai vérengzés, amikor egy fővárosi elitiskola falain belül, saját diákjai körében fordult tragédiába az a régóta erjedő folyamat, melyet észlelni lehetett a társadalomban, de megállítani vagy legalább lassítani nem tudtuk, sőt, mintha tudatosan gerjesztettük volna a mindent eluraló mellébeszéléssel, a látszatintézkedésekkel és a szabadságbarátnak hazudott, de éppen a mások szabadságába gázoló álságos pótcselekvésekkel, a felelősség áthárításával és a következmények elmismásolásával?

Olvass tovább

Gyász van, megoldás nincs

Amíg az iskola előtt a szülők kétségbeesve gyülekeztek, próbálták valahogy elérni a gyerekeiket, akikről nem tudták, hogy élnek-e, a rendőrség hosszú órákon át hallgatott. Majd közzétettek egy felhívást, hogy aki nem tud kapcsolatba lépni a gyerekével, jelentkezzen… Képzeljük bele magunkat ezeknek a szülőknek a helyzetébe egy pillanatra, érezzük át azt a rettegést, és gondoljuk végig: nem az lett volna a helyes lépés, ha a rendőrség keresi meg azokat, akikkel közölniük kell az iszonyú hírt?
Utána következett az a sajtótájékoztató, ahol az oktatási miniszter ahelyett, hogy a részvétnyilvánításon túl az alapvető tényeket ismertette volna, elkezdett valamit hadoválni a nyugati értékekről meg a számítógépes játékokról… Egyszerű együttérzés elég lett volna, néhány órával a történtek után izomból nekiugrani hülyeségeket beszélni teljesen felesleges volt. A belgrádi rendőrfőnöknek azonban őt is sikerült túlszárnyalnia, amikor nemcsak a lövöldöző gyerek személyazonosságát fedte fel rendkívül etikátlan módon, de a potenciális áldozatok listáját is lelkesen mutatta be a kameráknak…

Olvass tovább

A VMSZ tagad

Végre a Vajdasági Magyar Szövetség is reagált a nemrég megjelent népszámlálási adatokkal...

Olvass tovább

Gyermek ölt halomra gyermekeket

A gyászban az is mélységesen elgondolkodtató, hogy a szörnyűség helyszínén nyilatkozó diákok arcán nem látszott valódi döbbenet. Némi tétova meglepettség mögött lezser félmosoly bujkált a tekintetekben, és már a szörnyű bűntény másnapján a tettessel rokonszenvező csoportok alakultak a közösségi oldalakon. Hovatovább, valódi lendületet vettek a hasonló esetek: már a következő napon egy másik belgrádi iskola harmadikos diákjánál is találtak listát, amelyen a tervezett áldozatok neve szerepelt, szintén Belgrádban egy diáklány konyhakéssel megsebesítette egyik iskolatársát és a védelmére siető tanárnőt, Obrenovacon pedig a valódihoz megtévesztésig hasonló műanyag pisztollyal hadonászott egy tanuló. Mladenovacon egy nappal később szintén az iskolaudvarban kezdődött egy újabb mészárlás, amelynek eddig legalább nyolc halálos áldozata és tucatnyi sérültje van.

Olvass tovább
Betöltés