Szabad Magyar Szó PLUSZ: Több, mint hírportál!
Exkluzív tartalmak és reklámmentesség
Előfizetőink nemcsak még több és még érdekesebb exkluzív cikket olvashatnak a PLUSZon, hanem egész hírportálunkat felugró reklámok nélkül böngészhetik. Sem a hatalomnak, sem az ellenzéknek, sem a gazdasági szereplőknek nincs beleszólásuk a szerkesztéspolitikánkba: őrizzük az induláskor meghirdetett függetlenségünket.
Előfizetésével többet, jobbat kap és a szabad sajtót is támogatja. Csatlakozzon Ön is, legyen cselekvő részese a tisztességes közbeszéd megteremtésének!
Legfrissebb PLUSZ cikkek
A tanítási óra lerövidítése a kognitív kapituláció jele A szerb oktatási minisztérium a 30 perces órák bevezetését fontolgatja, miközben a legfrissebb kutatások szerint a figyelem edzőterme az általános iskola
A múlt év végén nagy port kavart fel a szerbiai közvéleményben, amikor Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter a közmédiában „bedobta” az ötletet, miszerint a tanórákat 30 percesre rövidítenék az eddigi 45 perc helyett. Ez a miniszter véleménye, és a hivatal alkalmazottai szerint is megoldaná azt a problémát, amit a tanításban a gyerekeknél tapasztalt figyelemhiány és a koncentráció képességének a hiánya okoz.
Fejesugrás a Mariana-árokba
Javában zajlik a visszaszámlálás, Magyarország április 12-én parlamenti képviselőket választ. Itt most szépen el kellene mondani, hogy a kétszáz tagú Országgyűlés százkilencvenkilenc tagját választják meg a szavazókorú polgárok (illetve a nemzetiségi képviselőt, így lesz meg a kétszáz), hogy a külhoni magyarok levélben, a külföldön élő magyarok külképviseleteken voksolhatnak, hogy a közvélemény-kutatók jelenleg hány százalékra mérik melyik erőnek a népszerűségét, hogy az esélylatolgatások kinek jósolnak győzelmet…
Mikor lesz a szülőföld újra vonzó? A külföldön dolgozó vajdasági magyarok hazahívása a II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb célja
anuárban lezárult a Prosperitati Alapítvány által felkért szakértők közreműködésével elkészült, 2026-tól 2033-ig tartó időszakra vonatkozó II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia nyilvános közvitasorozata. Az új stratégia a fiatalok szülőföldön való megmaradása, a vállalkozásfejlesztés, a mezőgazdaság-élelmiszeripar-vidékfejlesztés háromszögének erősítése, valamint az idegenforgalom fejlesztése mellett kiemelten foglalkozik a külföldön élő vajdasági magyarokkal is.
Mennyei világ
Miért is akarok ezúttal Szerbia külpolitikájáról írni, amikor annyi minden történik ebben a mostoha sorsra juttatott országban? Hát pont azért, hogy választ találjunk arra a kérdésre, ki és mi okozta Szerbia bénaságát. Írhatnék pancserséget is, de akkor abba a hibába keveredhetnék, hogy kissé ironikusan szólnék az ország vezetőiről, akiket ügyetlenséggel, kétbalkezességgel, esetlenséggel gyanúsítanék – holott erről szó sincs.
Trump a biztonságpolitikai porcelánboltban
Valami egészen mély szégyenérzet fogja el az átlagembert, amikor azt látja, hogy komoly nemzetközi politikusok, állam- és kormányfők, világszervezetek vezetői milyen mélyen alázkodnak meg egyetlen ember előtt. Hajbókolnak, hízelegnek, mondhatnánk igencsak finomkodva, de nem tévednénk akkor sem, ha talp- vagy egyéb testfelületek nyalogatásáról beszélnénk.
Mérföldkő vagy kétségbeesett szemfényvesztés? A többnyelvű útjelző táblák útvesztőjében
Útjelző táblát akkora csinnadrattával még nem adtak át, mint ahogy azt tette a Vajdasági Magyar Szövetség december elején Zenta közelében, egészen pontosan a Felsőhegyre vezető út mellett: köztársasági képviselő, államtitkár, tartományi kormányelnök, alelnök és tisztségviselő, polgármesterek, valamint a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt a VMSZ által áttörésnek nevezett eseményen, ami azért kapta ezt a nevet, mert Pásztor Bálint, a párt elnöke szerint közel negyven éve nem volt arra példa, hogy többnyelvű útjelző táblát tegyenek ki Vajdaságban.
Ne hallgassatok, ne tűrjetek!
Röviden szólva: Mina Delić egy karakter! Zentai lány, aki kitűnően beszél magyarul, újságíró, fotóriporter, sokoldalú aktivista úgy lokális, mint országos szinten. Oknyomozó, következésképp független újságíró, aki helyben, itt, Zentán is küzd a polgári jogokért. Mindig jelen van a vajdasági és szerbiai sétákon, tüntetéseken, és őszintén elkötelezett híve a mostani nagy polgári mozgalomnak.
Szarajevó-szafari egykor és ma
Cudar dolog ez az algoritmus. Az ember pörgeti a Facebookot, rákattint egy reklámra, vagy elolvas egy érdekesnek ígérkező bejegyzést, aztán az algoritmus, ez a névtelen, alaktalan valami, ami azt is figyeli, hogy egy-egy felhasználó mennyi időt tölt egy bizonyos fajta tartalom megtekintésével, sorra kezdi felkínálni a megtekintetthez hasonló tartalmakat.
És nincs menekvés.
Így aztán egyre-másra sorjáznak a Vukovar elestével kapcsolatos bejegyzések, cikkek, videók. És a rémségek, amelyekkel ennek a szerencsétlen szlavóniai városnak a neve örökre egybeforrt. Borzalmas, iszonytató történetek.
Az elnöki ígérgetések sorsa
Ismételnem kell önmagamat, hiszen ezen a helyen többször leírtam: 1995. március 20-án a horvátországi Glina városának zsúfolt művelődési termében a szerbiai Szerb Radikális Párt akkori főtitkára, egy bizonyos, jogot végzett fiatal politikus megígérte a helyieknek: Itt soha többé nem lesz sakktáblás zászló, ti mindannyian Nagy-Szerbiában élhettek. Három hónappal később jött a Villám-hadművelet, majd pedig (augusztus 5-én) a Vihar, amely felszámolta a Republika Srpska Krajina (Krajinai Szerb Köztársaság) elnevezésű bábállamot, amely Belgrád, a miloševići rendszer hathatós anyagi, erkölcsi és fegyveres támogatásával jött létre és maradt fenn. Ideig-óráig. Ezek ma már történelmi, megcáfolhatatlan tények.
Merre is van Curaçao?
Világszerte sokan szeretik a focit, és (talán) még többen nem rajonganak érte, de ezúttal azok is alaposan meglepődtek a jövő évi világbajnokság selejtezőinek végén: az amerikai–kanadai és mexicói rendezésű világbajnoki tornára ugyanis kijutott Curaçao válogatottja. Ellentétben több olyan európai ország nemzeti tizenegyével (például Dánia, Svédország, Magyarország, Szerbia), amely a korábbi világbajnokságokon és más tornákon figyelemre méltó szerepet játszott. Ha van is mit felhánytorgatni a világ labdarúgását irányító uraknak, azt biztosan az érdemüknek tekinthetjük, hogy a foci révén bővülnek földrajzi és történelmi ismereteink.
Fotelfilozófia
Soha nem azt vesszük észre, ha rendben mennek a dolgok. Az a természetes. Nem okoz felháborodást, nem lepődünk meg, nem akarunk rajta változtatni. Legfeljebb talán egy kicsit, jobbító szándékkal.
Azt viszont nagyon is észrevesszük, ha valami nem stimmel. Ilyen az emberi természet, mondhatnánk lakonikusan. Fokozottan érvényes ez azokra a dolgokra, amelyek működését másoknak kell(ene) biztosítaniuk mindannyiunk számára.
Katonák
Ahogy minden hadseregben, úgy a néhai Jugoszláv Néphadseregben is esküt tettek a katonák, a sorkötelesként bevonultatott bakák éppúgy, mint az elöljárók, akik ezt már a katonai középiskolában megtették. Nem igazán lehetett félreérteni az eskü szövegét: „A haza védelmében akár az életemet is feláldozom” – próbálom felidézni jó fél évszázaddal később a kórusban általam is elmondottakat. Aztán ki-ki mégis különbözőképpen értelmezte azt a szöveget. Volt, aki a kilencvenes években éppen az esküjére hivatkozva utasította el a katonai behívót, és akadtak, persze, olyanok is, akik – ugyancsak az esküjükre hivatkozva – elmentek a harcterekre.
