A dél-koreai Han Kang kapta az idei irodalmi Nobel-díjat intenzíven lírai prózájáért, amely az emberi élet törékenységét mutatja be. Kritikusok szerint végre ismét esztétikai mércék alapján döntött a bizottság. – Rendkívüli lapszemlénk ezúttal irodalomról szól.
A koppenhágai Politiken szerint „Jól választottak. Az Akadémia elismerte Han Kang „intenzív költői prózáját, amely történelmi traumákkal küzd és feltárja az emberi élet törékenységét”. Han Kang azonban olyan fontos élményeknek is hangot ad, amelyeknek hazájában gyakran kevés tér jut, pedig amelyek az egész világ számára fontosak: munkásságát a szabadsághoz való jog és a hitért való küzdelem formálja. Mások is megkaphatták volna az irodalmi Nobel-díjat, de ennek a kísérletező dél-koreai írónőnek a tapasztalatai és munkáinak stílusa mindenképpen megérdemli, hogy széles körben terjesszék” – hangsúlyozza a Politiken kritikusa.
A Libération c. párizsi lap: „Koreát soha nem tisztelték Stockholmban. Arra lehetett volna számítani, hogy a díjat a tiszteletreméltó költő, Ko Un vagy Hwang Sok-yong író, a Régi kert szerzője kapja, de Han Kang – hát ez kellemes meglepetés.”
Az Economist c. londoni hetilap úgy látja, hogy Dél-Korea kulturális lendületben van: „Han asszony Nobel-díja Dél-Korea kulturális koronájának újabb ékköve. Az elmúlt években az ország elnyerte a legjobb külföldi filmalkotásért (Parasite) járó Oscar-díjat, megalkotta a Netflix legnagyobb slágerét (Squid Game) és a világ legkelendőbb zenekarát állította ki (a BTS 2021-ben és 2022-ben a globális slágerlisták élére került). „A koreai hullám – ahogy az ország popkultúrája iránti érdeklődés fellendülését nevezik – egyre tombol”.
A bécsi Die Presse szintén kiválónak tartja Han Kang díjazását, de megjegyzi az utóbbi idők irodalmi Nobel-díjasainak kiválasztásáról: „A díj találati aránya silány. A díjazottak listája 1901 óta a nagy nevek, a középszerűségek és az egyszerűen csak érdekességek keveréke. A kirívóan helytelen döntések kockázata különösen nagy, ha a Svéd Akadémia igyekszik különösen igazodni a politikai és társadalmi időkhöz, vagy morálissá tenni a díjat. Akkor ennek az igen csekély létszámú skandináv zsűrinek is felelősséget kell éreznie a globális irodalmi térért. Sokáig a legtöbb díjazott észak- és közép-európai nyelvterületről érkezett, de ez megváltozott, és ez jó dolog. „Ez azonban nem növeli a zsűri döntési jogkörét.”
A budapesti Népszava című baloldali napilap így vélekedett:
„Mats Malm akadémiai főtitkár indoklása szerint a dél-koreai írónő az intenzíven lírai prózájáért részesült az elismerésben, amely történelmi traumákon és láthatatlan társadalmi játékszabályokon keresztül az emberi élet törékenységét mutatja be. (A Svéd Akadémia nem azonos a Svéd Királyi Tudományos Akadémiával, ahol a tudományos Nobel-díjakat jelentik be.)
Han Kang 1970. november 27-én született Kvangdzsuban Han Szong-von író lányaként. Első regénye még 1995-ben jelent meg. több korábbi elismerés után 2016-ban Booker-díjat nyert A növényevő című regényével, ami egy nő lelki összeomlását mutatja be a családi közöny mellett.
Bejelentésében Mats Malm, a svéd akadémia tagja elmesélte, hogy Han Kang éppen a fiával ebédelt, amikor felhívták a hírrel, hogy ő kapja a 2024-es Nobel-díjat. Már szervezik is az utat, hogy az elismerést valamikor decemberben személyesen átadják neki. Magyar fordításban A növényevő és a Nemes teremtmények című regényei olvashatók.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)