Magyar szavazók Vranjéban, vicces FB-videók, lopott holmi…

Négy magyar szervezet vezetője – Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés, valamint Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke – vett részt a Pannon Televízió által szervezett vitaműsorban, amely hét téma köré épült. A saját vélemény ismertetése után lehetőség volt vitára, vagyis viszontválaszra is, amelyek során Pásztor Bálint sokszor átvette a műsorvezető szerepét, belekérdezett a másik fél reagálásába, amit néhányszor a többiek szóvá is tettek.

A Szabad Magyar Szó összefoglalója:

Együttműködés az új magyar kormánnyal – támogatáspolitika

Pásztor Bálint (VMSZ): Még azelőtt, hogy Magyar Pétert kinevezték volna miniszterelnöknek egy kemény, de egyenes beszélgetést folytattunk, majd Forsthoffer Ágnest fogadtuk Szabadkán. Bárhogy is döntöttek a magyarországiak, a VMSZ sose volt a kormány ellenzéke, ezért most is szeretnénk együttműködni a mindenkori magyar kormánnyal, és mindig az aktuális magyar kormány dönti el a határon túli támogatáspolitikát. Bizakodásra ad okot, hogy az új kormány vezetői közölték, a támogatások megmaradnak. A vajdasági magyarok érdeke, hogy legyen parlamenti érdekképviselete Szerbiában is. Állunk az átvilágítás elé.

Surányi Zoltán (VMP): A Pannon Televízió munkássága köszönőviszonyban sincs a szakmával, és nagyon köszönöm a Pannon TV új főszerkesztőjének, Magyar Péternek, hogy másokat is meghívnak a Pannon Televízióba. Nem engedhetjük meg, hogy innen elszármazott szakértők a mi nevünkbe valamiféle fél- és téves információkat adjanak a magyar kormánynak, amelynek a pártokkal, civilekkel és kiemelkedő értelmiségekkel kell együtt meghatározni a támogatási irányvonalakat. Orbán Anitával már a kormány megalakulása előtt felvettük a kapcsolatot, és bizalommal vagyunk iránta.

Rózsa Zsombor (VMÚ): Fontos az anyaországgal való kapcsolat, de nem tartom szerencsésnek, ha ez egy személyi kultusz vagy két párt kapcsolatára szorítkozik, ahogy a VMSZ ezt művelte korábban. Pásztor Bálint április 12. óta a vajdasági magyar közösség nevében akar tárgyalni, nem a VMSZ nevében, de erre őt nem kérte fel senki. A Prosperitati magyar vállalkozókat hoz helyzetbe, de az látható, hogy ez nem valósult meg teljes mértékben. Van olyan szabadkai, aki 10 millió eurós támogatást kapott, és elvétve dolgoznak nála magyarok. Akad cég, amely 9 millió eurót kapott és egy bejelentette dolgozója van. A magyar kormány néhány jelentős képviselőjével már asztalhoz ültünk, és örülünk, hogy nyitottak.

Csonka Áron (VMDK): Mi igyekeztünk jó kapcsolatokat építeni a mindenkori magyar kormánnyal, azonban a Fidesz második mandátuma során egy pártot vagy szervezetet hoztak helyzetbe. Megmutatkozott, hogy ez a stratégia nem vált be, mert a budapesti döntéshozók csak egy forrásból tájékozódtak, így sokszor olyan döntést hoztak, ami nem a valós helyzetre reagált. A VMDK is megtette az együttműködés fontos lépéseit, és pozitív visszajelzéseket kaptunk. Ami a támogatáspolitikát illeti, az nem egy szűk családi kör érdekeit kell, hogy szolgálja, hanem a közösségét. Az átvilágításnak meg kell történnie, hiszen számos visszaélésről szereztünk tudomást.

VITA:

Pásztor: Rózsa Zsombortól azt kérdezném, ön kit képvisel ezekben a vicces bejegyzésekben és bejegyezték-e a VMÚ-t. Az, hogy a VMSZ elnöke személyesen listázta a Prosperitati pályázókat, az szemenszedett hazugság. Ön egy fantomszervezetet képvisel.

Rózsa: A VMÚ egy összefogás, amit a VMP keltett életre, 28 alapítója van és bejegyzés alatt levő szervezet.

Surányi: Lopott holmit Magyarországon se vesznek, önökkel a magyar kormány se fog szóba állni.

Rózsa: Több szervezet fogott össze, miután több döntésben nem sikerült megállapodni a plénum vezetésével, a tagság döntött úgy, hogy elhatárolódik Csányi Erzsébettől és Surányi Zoltántól.

Szerb-magyar kapcsolatok

Pásztor Bálint (VMSZ): A VMSZ a szerbekkel meg tudta valósítani a történelmi megbékélést, de amint láttuk, a két vajdasági magyar ellenzéki szervezet egymást marja… Harmincszor kevesebb incidens van a magyarság kárára, mint 10-20 évvel ezelőtt. Sokkal kisebb a számuk, de a magyar szervezeteknek és az állami szerveknek az a dolguk, hogy az elkövetők elnyerjék méltó büntetésüket. Míg korábban ezeket az eseteket a szervek igyekeztek eltussolni, most nem így van.

Surányi Zoltán (VMP): A történelmi tankönyvek szerzői gyakran elferdítik a tényeket, és ezzel terhelik a nemzetek közötti viszonyokat. Ki kellene vizsgálni az 1944-1945-ös atrocitások kivizsgálását. Fontos volt a csúrogi főhajtás, de egy kicsit hiányos volt, mert előtte Áder János bocsánatot kért, ugyanilyen bocsánatkérés a szerb oldalról nem volt.

Rózsa Zsombor (VMÚ): Érdekeltek vagyunk, hogy ezek a kapcsolatok jók és hatékonyak legyenek. A hétköznapi életben a magyarok jogai inkább csorbultak vagy visszaestek. A lakosság nagy része nem tud ügyeket intézni magyar nyelven, és az egészségügyben, a rendőrségen is nagyon hasonló a helyzet. A magyar-szerb megbékélésre felkért bizottság munkája félbeszakadt, nem tudjuk, miért állt le. A palicsi eset sajnos egy tendencia, egy 20-30 fős társaságról van szó, akik magyar fiatalokat támadtak meg, és nem értjük, a VMSZ miért nem hozta nyilvánosságra az ügyet, mert így úgy tűnik, hogy legitimálják a támadók cselekedetit.

Csonka Áron (VMDK): A történelmi megbékélés után létrejött kapcsolatok a politikai és a gazdasági elit területén rendben voltak, de a mindennapi ember életében ez nem jelent meg, számos jogtiprás történt, és olyan dolgokat vontak meg tőlünk, amit az alkotmány is szavatol. Amikor ezekre rámutattunk, akkor relativizálta a VMSZ a visszásságokat, azt állítva, hogy 40 éve nem voltak kétnyelvű útjelző táblák, miközben ez nem igaz. Az illetékesek nem mutatnak rá a jogsértésre, pedig ez lenne egy kisebbségi pártnak a feladata, ha ezt nem teszi meg, akkor az azt jelenti, hogy a koalíciós partner miatt ezek felett szemet huny. Olyan jók ezek a szerb-magyar kapcsolatok, hogy Vranjéban is a magyarokra szavaztak.

VITA:

Pásztor a palicsi esettel kapcsolatban elmondta, hogy Rózsa Zsombor most is tagja egy igazgató bizottságnak, ahová a VMSZ jelölte. Az is biztos, hogy 40 éve nem voltak útjelző táblák magyar nyelven. Szégyellje magát, hogy Góli Csillát sértegette, aki több gyereket nevel önnel ellentétben, és Góli fogadta a megvert gyerekek szüleit.

Rózsa Zsombor: A VMSZ-ben semmilyen funkciót nem töltöttem be, rendezvényekre nem hívtak, olyan döntésekben sem vettem részt, amelyek meghatározták volna a közösség jövőjét. Az, hogy azzal próbál lejáratni, hogy az Ön pártjában voltam, elég érdekes és beszédes.

MNT-választások ősszel

Pásztor Bálint (VMSZ): Az előző választásokon egy lista indult, az ellenzék nem indult: amikor az ellenzék elindult, akkor mindig bejutott valaki az ellenzék közül. A VMSZ mindig Magyar Összefogás néven indult, mivel a művelődési és civil szervezetek képviselői is helyet kapnak rajta. Fontosnak tartom, hogy az MNT Fremond Árpáddal az élén kidolgozta a stratégiákat, és semmiféle botrány nem jellemezte az MNT működését. Most is egy széles listával készülünk, sok fiatallal, és olyan emberekkel, akik a saját területükön bizonyítottak.

Surányi Zoltán (VMP): Nem jó, ha nincsenek ellensúlyok, fékek, kritikus hangvétel. Ezek a dolgok vezetnek oda, hogy az MNT eltanácsolta a Tanyaszínházat a tájolástól. A más véleményeknek is teret kell adni. Az oktatás, kultúra, nyelvhasználat, tájékoztatás mellett olyan témákat is érintenie kellene, mint a környezetvédelem. AZ MNT-nek már rég kezdeményeznie kellett volna annak a miloševići időben meghozott rendeletnek a megszüntetését, hogy Ada, Kanizsa és Zenta az észak-bánáti körzethez tartozik.

Rózsa Zsombor (VMÚ): Az MNT fokozatosan politikai behatás alá került, és a kritikus hangok fokozatosan kiszorultak. Minden területen komolyak a gondok, ahol minden vezető lojális. A VMÚ abban érdekelt, hogy felszabadítsuk az MNT-t, a teljes közösséget szeretnénk bevonni, a digitális világban ez könnyedén megoldható, hogy a közös gondolkodásban mindenki részt vegyen. A jelenlegi MNT elnök is nemrég még meghatározó szerepet töltött be a VMSZ-ben, így az ilyen módszerek igencsak átlátszóak. Bővíteni kellene az MNT hatásköreit, többek között a gazdasági területtel is.

Csonka Áron (VMDK): Mi az MNT-t vissza akarjuk adni az embereknek, mert most egy párt ellenőrzése alatt van, amely a támogatásért cserébe lojalitást kér. Nem mertek nekünk aláírni, mert féltek az emberek, hogy elveszítik a támogatást. Ezt mielőbb meg kell szüntetni, és a szakmát kell előtérbe helyezni. Az MNT tájékoztatási stratégiáját például úgy hozták meg, hogy közölték, ez így lesz és kész. A döntések inkább belső dolgokra vonatkoznak, és ezen is változtatni kell, amit az MNT tudna kezdeményezni egy törvényváltoztatással, hogy a nemzeti tanácsok valós autonómiát kapjanak.

Pásztor Bálint: Az MNT-t közvetlenül a magyar emberek választják, úgyhogy most is a vajdasági magyar emberek döntik el, hogy ki irányítja majd. Az meg elképesztő ötlet, hogy a Prosperitatit az MNT alá vonjuk, ugyanis azt civil szervezetek hozták létre, és nem kellene lesilányítani a Prosperitatit.

Surányi Zoltán: Igazságosabb és jobb lenne, ha a tanács felét a pártlistákon, a másik felét egyéni körzetekben választanák meg. Ellene vagyunk, hogy a diaszpóra is válasszon képviselőket az MNT-be.

Vajdasági magyar sajtó helyzete

Pásztor Bálint (VMSZ): Az MNT intézményeket is alapíthat, és ez kiterjed a tájékoztatásra is. A Pannon RTV-t, a Magyar Szót és a Hét Napot az MNT alapította, és a feladata, hogy ezeknek gondját viselje. Ez nem azt jelenti, hogy az alapító beleszól a szerkesztéspolitikába. A vajdasági magyar választók döntik el, hogy ki mennyit szerepel a sajtóban, mert nem lehet egyenlősdit játszani, ugyanis a VMSZ 1996 óta parlamenti képviselettel rendelkezik. Jónak tartom, hogy ilyen vitákra kerüljön sor, mert a polgároknak joguk van tudni, ki mit képes felmutatni. Ezer aláírással bárki állíthat MNT-listát, de aki ezt nem tudja, az hiába ír naponta közleményt és készít cuki videókat, nem fogja képviselni az MNT-ben a polgárokat.

Surányi Zoltán (VMP): Mint évtizedeken a sajtóban dolgozó személy van egy komoly rálátásom a tájékoztatás helyzetére. Mi, akik évtizeden át a sajtószabadságért küzdöttünk, most megint aktuálissá vált, mert egy párt rátenyerelt a sajtóra, mert amit a Magyar Szó, a Pannon és a Hét Nap művel, az nem közszolgálati sajtó, ami megfelelne a sajtószabadsági normáknak. Kabók Erika, az MNT tájékoztatási tanácsosa egyik nyilatkozatában azt mondta, hagyjuk már az objektív tájékoztatást. Mi úgy gondoljuk, hogy a Szabad Magyar Szó sem tartozik a sajtószabadság képviselői közé, reméljük egy nap majd kiderül, ki áll mögötte. Csak a Vajdasági Televízió és Rádió végzi megfelelően a dolgát.

Rózsa Zsombor (VMÚ): Abszolút filmszínházat láthattunk Pásztor Bálint részéről, amikor a Magyar Péter találkozója után közölte, hogy nem folyik bele a sajtó dolgaiba, de megkérte Fremond Árpádot, hogy engedjék be az ellenzéki hangokat az MNT által alapított médiába. Az MNT által alapított sajtó eurómilliókat kap, míg a Sajtószabadság Alapítvány kiadványai, a Szabad Magyar Szó és a Családi Kör egyetlen egy euró támogatást nem kapott, miközben a Szabad Magyar Szónak májusban 241 ezer olvasója volt, a Magyar Szónak, a Hét Napnak és a Pannon RTV-nek pedig összesen több tízezerrel kevesebb.

Csonka Áron (VMDK): Az elmúlt nyolc évben 12 millió euró érkezett Magyarországról az MNT alapítású sajtónak, de a közszolgálatiságot nem látták el, így az embereknek máshonnan kellett tájékozódniuk. Nem is olyan rég, a VMSZ politikusai ott ültek a Hét Nap és a Magyar Szó igazgató bizottságában, és újságírók-szerkesztők ülnek a képviselő-testületekben a VMSZ színeiben. Nem csak közvetíteni kell a budapesti vagy belgrádi hangokat, kormányszintű kritika nem jelenhet meg az említett tájékoztatási eszközökben.

VITA:

Pásztor elmondta, hogy Rózsa szerepelt a Pannon Presszóban, a Hét Napban cikksorozata volt, és ez hitelességi kérdéseket vet fel. „Minket 1996 óta terhel a felelősség azért, amit tettek a képviselőink, de én inkább azzal foglalkoznék, hogy a VMDK szerzett-e mandátumot, és mikor lesz választás a pártjában, mivel a VMDK-ban lejárt a mandátuma”.

Rózsa Zsombor: Valóban szerepeltem a médiában, mert az én munkásságom a közösség szempontjából jelentős, a Sakktivity sem kapott támogatást. A Hét Napban valóban írtam sorozatot, kritikát is megfogalmaztam, de burkoltan fogalmaztam meg, és ezért jelenhetett meg. A sajtóban valóban szerepeltem, de nem tudom, hogy esetleg ezt is önök intézték-e el.

Csonka közölte, hogy csütörtökön kezdődik a VMDK választói közgyűlésének az előkészítése. Szerinte nem lehet azt művelni, hogy ami jó, azt a VMSZ érte el, minden másról pedig hallgattunk. A VMDK elnöke közölte, nekik nem volt egy Agendájuk, hogy pénzzel támogassa a pártot.

A vajdasági magyar oktatás helyzete

Pásztor Bálint (VMSZ): A Ringató program 27 településen működik, az Európa Kollégium egyik kiemelt intézménye az MNT-nek, ahol rengeteg magyar fiatal lakik. A tartományi titkárságnak köszönhetően több százmillió dinárra pályázhatnak az intézmények, és van egy diplomahonosítási programuk és ösztöndíjrendszerük, ez utóbbi orvosi, fogorvosi, jogászi ösztöndíjat biztosít a fiataloknak. Azért fontos, hogy a közösségnek legyen képviselete a döntéshozásban, mert a kis létszámú osztályokat így meg lehet nyitni.

Surányi Zoltán (VMP): A szerb állam nem mindig tesz eleget az általános és a középiskola ideje alatti oktatás biztosítására, de ebbe úgy tűnik, mindenki belenyugodott. Mi lett azzal a pénzzel, a vagyonnal, amelyet a magyar állam a VM4K-ba fektetett be, most itt állunk vajdasági magyar egyetem nélkül. Egyre több fiatal Magyarországra megy középiskolába, akik pedig egyetemre mennek, csak kis számban térnek haza.

Rózsa Zsombor (VMÚ): Az oktatás nemcsak az ösztöndíjakról és a tanszercsomagokról kellene, hogy szóljon, ezek fontosak, de a minőség még inkább az. Az oktatás színvonala nem megfelelő, Szerbia a 41-42. helyet szerezte meg a PISA felmérésben a 82 ország között. A közoktatásban a szerb nyelv oktatása gyenge, és a szerb gyerekekkel nem épülnek ki kapcsolatok. A szerb nyelv hiánya a munkába álláskor és az egyetemre iratkozás előtt komoly gondot okoz, és azt eredményezi, hogy a fiatalok Magyarországra menjenek. A VMSZ által felépített rendszer Magyarországra készíti fel a fiatalokat, az MNT szerb nyelvű képzése kevés arra, hogy valaki szerb nyelven tanulhasson tovább. A VMÚ érdekelt a szerb nyelvű képzés megreformálásában.

Csonka Áron (VMDK): Minden magyar anyanyelvű gyereket megilleti a magyar nyelvű oktatás, mert ez a többségi nemzet esetébe is így van. A VMDK síkra száll azért, hogy az óvodától az egyetemig biztosítsunk magyar nyelvű oktatást mindenkinek, aki igényli. Szakemberektől minden téren hiány van, és szükség lenne a tankönyvek megírására, nemcsak a fordításra.

VITA:

Pásztor elmondta, hogy a szerb nyelvet a VMSZ-nek köszönhetően nem környezetnyelvként oktatják, hanem idegen nyelvként. Nem igaz, hogy politikai alapon osztja az MNT az ösztöndíjakat, gyakorlatilag minden vajdasági magyar, aki egyetemi hallgató Szerbiában, ösztöndíjban részesül.

Csonka Áron szerint nagy probléma, hogy az iskolaszékek és az iskolák igazgatóit úgy választják, hogy az a VMSZ-nek megfeleljen, nekik nincs megfelelő végzettségük, csak lojalitásuk van, az élő példa a zentai Stevan Sremac Általános Iskola.

A vajdasági magyar kultúra helyzete

Pásztor Bálint (VMSZ): Az, hogy van-e magyar ének és tánc, azoknak az önkénteseknek köszönhető, akik a szabadidejükben ápolják és tanítják a magyar kultúrát. A kultúra nemcsak erről szól, hanem fontosak az intézmények, ezek közül a legkiemelkedőbb a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, amely a digitalizálás területén is maradandót alkotott, de fontos megemlíteni a színházakat és a könyvkiadást. Lényeges az anyaország támogatása, hogy a kulturális intézményeink működjenek. Fontos, hogy az MNT stratégiája a kulturális stratégia alapján működik.

Surányi Zoltán (VMP): Az MNT a kulturális intézményekre is rátenyerelt, és szakmai képesítés nélküli személyeket tettek felelős pozíciókra. A Tanyaszínház betiltása a politika beavatkozása volt a kultúrába. Amíg egy párthoz köthető személyek osztják a magyarországi támogatásokat, addig a kultúra nem szabad. A szerb államnak sokkal több támogatást kellene biztosítania a vajdasági magyar kulturális intézményeknek.

Rózsa Zsombor (VMÚ): A támogatások, amelyeket az MNT, az önkormányzatok vagy a tartomány kiír, azok politikai alapon kerülnek kiosztásra. A Népkör évek óta minimális támogatást kap, közben pedig tudjuk, milyen jelentős és mekkora hagyománya van, ez teljesen elfogadhatatlan. Felépültek a művelődési házak, de tartalommal nincsenek megtöltve, mert a szakkáderek is hiányoznak. Egyezek Surányival, nemcsak a hagyományőrzésre kellene támogatásokat biztosítani, hanem a kortárs művészeket is fontos lenne támogatni. A falvakban rengeteg kulturális szervezet működik, és így az megosztja a közösséget.

Csonka Áron (VMDK): Szakkáderekre lenne szükségünk. Fontos lenne az egyensúly megteremtése a hagyományőrzés és a fiatalok tevékenységei között. Sok olyan írónk van, akiknek a művei nem kerülhetnek kiadásra, ezeket a fekete listákat fel kellene számolni, és nyitni feléjük, mert ez is a kultúra része kellene, hogy legyen, ugyanis Magyarországon élő, díjazott íróink könyvei itthon nem adhatók ki. A minőségre kellene fordítani az eszközöket, és több forrást kellene Belgrádból biztosítani erre a területre.

Demográfiai mutatók

Pásztor Bálint (VMSZ): Ez a leginkább húsba vágó kérdés egész Európában: az a kérdés, hogy van-e megoldás, mivel egész Európa fogy. A vajdasági magyarok közül 2500-3000-en hunynak el egy évben. Mi az elmúlt években is megpróbáltuk ösztöndíjprogrammal itthon tartani a fiatalokat, a honosítási program és a gazdaságfejlesztési program is azt a célt szolgálta, hogy ne csökkenjen a magyarok száma. A Prosperitati Alapítványnak köszönhetően 1300-an pályáztak házvásárlásra, és 900 gyermek született ennek köszönhetően. A nyertes Prosperitati pályázók között magasabb volt a gyermekvállalási kedv, mint azok esetében, akik nem nyertek.

Surányi Zoltán (VMP): A délszláv háború alatt megugrott az elvándorlás, mivel egzisztenciális bizonytalanságban éltek az emberek, és nem akartak háborúba menni. A magyar állampolgárság miatt többen Magyarországra és Nyugat-Európába mentek. Ezt a trendet csak lassítani tudjuk, akik el akartak menni, már elmentek. A magyarság száma tovább fog csökkenni. Amit lehetne tenni, hogy a vajdasági magyarságnak is élhető életszínvonala legyen, és ha stabilizálódik a gazdasági és politikai helyzet, akkor többen döntenek az itthon maradás mellett.

Rózsa Zsombor (VMÚ): Az elmúlt tíz évben a VMSZ teljhatalma mellett mintegy 70 ezer emberrel lettünk kevesebben, ami egy 27 százalékos fogyás. A többi nemzeti kisebbség fogyása közel sem ilyen mértékű. A kisebbségi lét nehéz, de úgy különösen nehéz, ha egy érdekszervezet erre még rátelepszik. A VMÚ szerint a legfontosabb, hogy a magyar gyerekek kapcsolatba kerüljenek a szerb nyelvvel és a kapcsolati tőke kiépítése. Az egyik pontunk egy népesedési és jóléti bizottság létrehozása, amelybe felkérnénk a szociológusokat, hogy mérjék fel a valós helyzetet, és dolgozzanak ki egy stratégiát, amely választ ad arra, hogyan lehet ezt a kérdést rendezni.

Csonka Áron (VMDK): Akik elvándoroltak, azokról nem gondoljuk, hogy ezt kalandvágyból teszik. Ők ezt egzisztenciális okokból teszik, vagy azért mert ellehetetlenítették őket. Ezek az emberek a lábukkal szavaztak, és elköltöztek az országból. Mi a közösségnek tartozunk felelősséggel, ezért nem szerencsés egy olyan autoriter rendszernek a szekerét tolni Szerbiában, amely minden intézményt szétzilált, rengeteg korrupciós ügyben érintett. Amikor kimegyünk az utcára és ott valaki megzavarhat bennünket, azért, mert magyarok vagyunk – ilyen helyzetben nem sokan szeretnének élni. Át kellene gondolni, hogy megéri-e egy ilyen hatalom mellett ott ülni, ahol a döntések születnek. A támogatásokat a családoknak kell adni, nem 12 nábobnak. A Prosperitati Alapítvány pályázatai a tartományi támogatások leképzése.

VITA:

Pásztor: Vajon a széthúzás, az, hogy az ellenzéki szervezeteket mocskolódás jellemzi, az hozzátesz vagy elvesz abból, hogy a vajdasági magyarok jól érezzék magukat ezen a területen. Az elmúlt időszakban a Prosperitatinál kizárólag a kisvállalkozók pályázhattak.

Csonka: Valószínűsíthető, hogy az ellenzéknek is van szerepe abban, hogy egy ilyen klíma alakult ki, lehet nem kellene mindig élesen reagálnunk a VMSZ kiszorítósdijára. De ha a viszálykodásról beszélünk, akkor vajon az, hogy a VMDK-ból annak idején a VMSZ kivált, az milyen üzenet volt.

Surányi szerint a politikai viták segítenek bennünket abban, hogy előre lépjünk, de ha ilyen alacsony a természetes szaporulat, akkor nagyon komoly gondokkal szembesül minden nemzet és az egész Európa.

Zárógondolatok

Pásztor Bálint (VMSZ): 1996 óta a vajdasági magyarokat a VMSZ képviseli, amely a párbeszéd híve, és kamerák nélkül is hajlandó vagyok leülni, nézzük meg, melyek azok a nemzeti minimumok, amelyek mentén együtt kellene működnünk. Az ellenzék feladata, hogy kritizáljon, de konkrét dolgokat nem hallottunk.

Surányi Zoltán (VMP): A plénum azért jött létre, hogy integrálja az ellenzéki mozgalmakat, sajnos ezt kisiklatták, és így úgy tűnik, egyedül kell indulnunk az MNT választáson. Akár bejutunk, akár nem, mi konstruktívan állunk a problémákhoz. Törökfalun már megoldották, aki beteg és nem tud eljutni az iskolába, az online követheti az oktatást, ebben az MNT is segíthetne, hogy máshol is működjön.

Rózsa Zsombor (VMÚ): Rengeteg üzenetet kapunk, hogy támogatnának bennünket, de félnek a nyilvános támogatástól, mert félnek attól, hogy elveszítik a munkahelyet, az ösztöndíjat. A VMSZ-nek sokat kellene tennie azért, hogy az emberek szabadnak érezzék magukat. Arra kérem az embereket, legyenek bátrak, segítsenek bennünket.

Csonka Áron (VMDK): Vannak problémák, amelyek egy részéről csak szőrmentén beszéltünk. Az ellenzéknek rá kell mutatnia arra, hogy mi legyen a megoldás az adott probléma esetében. A VMDK a továbbiakban is kiáll az autonómiai alapeszmék mellett, ez pedig a decentralizáció és a gerinces érdekképviselet.

Vitaműsor a Pannon Televízióban (Fotó: Pannon RTV)