Szerbia 2026-os állami költségvetésének hiánya – amelyet a költségvetés-módosítással a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékáról 3,5 százalékára emeltek – tovább fog növekedni. Ez az üzemanyagárak emelkedésének megfékezésére csökkentett jövedéki adókból származó bevételek kiesésének, valamint a nyugdíjasoknak és más csoportoknak kifizetett egyszeri állami támogatásoknak tudható be – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Božo Drašković közgazdász.

„A költségvetés-módosításban előirányzott, a GDP 3,5 százalékát kitevő költségvetési hiány mindenképpen mélyülni fog az alacsonyabb adó- és jövedékiadó-bevételek, valamint az egyéb bevételek kiesése miatt. Ezt tetézik az Expo-beruházások és más fejlesztések miatt megnövekedett kiadások, kiegészülve az államkasszából a választások előtt az állampolgároknak juttatott ajándékok költségeivel, amelyek célja a választók egy részének megnyerése volt” – mondta a szakértő.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A szerb képviselőház által augusztus 31-én elfogadott költségvetés-módosítás előirányozza, hogy a hiány a GDP 3 százalékáról 3,5 százalékára, azaz további 59 milliárd dinárral növekszik, és eléri a 396 milliárd dinárt, ami csaknem 3,4 milliárd eurónak felel meg – írja a Beta.

Drašković elmondta, hogy a költségvetésben keletkező hiányt a költségvetési szervek juttatásainak megvonásával vagy az állam további eladósodásával lehet pótolni.

Szavai szerint az államkasszában lévő pénzhiány mértéke a 2026-os zárszámadásból fog látszani, és amennyiben azt objektíven tüntetik fel, megmutatja az idén és a korábban folytatott gazdaságpolitika lényegét.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmeztetése Szerbia megnövekedett költségvetési hiányára szerinte csupán egy jelzés a befektetők számára, hogy óvatosabbak legyenek a hitelezés és a kötvényvásárlás során.

Hozzátette, hogy míg egyfelől a hatalom azt a propagandát folytatja, hogy Szerbia „gazdasági tigris”, túl sok pénze van és még soha nem állt jobban, a valóság az, hogy az állam hiányba kerül és tovább adósodik.

„A nép többsége ezt nem követi és nem érti, mert ha politikai-szociális segélyt kapnak, nem akarják így látni a helyzetet. A legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak sokat számít a 35 000 dináros segítség, ahogyan a nagykorú állampolgároknak is a Részvényalapból juttatott 6000 dináros támogatás” – értékelte Drašković.

„Vučić és Mali úgy osztotta szét a Részvényalap pénzét, ahogyan eszükbe jutott, megsértve azoknak a polgároknak a tulajdonjogát, akiket az a pénz megilletne. Ebben az országban mindent meg lehet tenni, amíg valaki felelősségre nem vonható” – fogalmazott Drašković.

Fotó: Pixabay