Aleksandar Vučić szerb államfő bejelentette, hogy decemberre az országos átlagfizetés eléri az 1200 eurót. Azt is közölte, hogy a közszférában 8, a szociális védelemben dolgozóknál pedig 12 százalékos béremelés várható. Közgazdászok szerint azonban ezek az emelések inkább a választások előtti politikai marketing részét képezik, és nincs mögöttük megfelelő gazdasági megalapozottság, írja a Nova Ekonomija.
Vučić bejelentése szerint a közszféra béremelésével nem várnak január 1-jéig: már december 1-jétől nyolc százalékkal emelkednek a fizetések, míg a szociális védelemben dolgozók 12 százalékkal kapnak többet. Ugyanettől az időponttól a nyugdíjak 7,5 százalékkal nőnek, amivel az átlagnyugdíj meghaladja majd az 520 eurót. A minimálbér pedig 2027. január 1-jétől nettó 600 euróra emelkedik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Köztársasági Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júniusban a közszférában az átlagfizetés 124 218 dinár, vagyis mintegy 1058 euró volt, míg a közszférán kívül 118 850 dinárt, körülbelül 1012 eurót tett ki.
Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának közgazdásza szerint azonban a magánszektor nem képes olyan ütemben emelni a fizetéseket, mint az állam. A minimálbér 65 ezerről 70 ezer dinárra történő emelése is komoly terhet jelentett a munkáltatóknak.
A minimálbérről szóló döntéseket megelőző felmérésekben a munkáltatók 48 százaléka azt mondta, hogy egyáltalán nem tudja vállalni a minimálbér további növelését, mivel bevételeit nem tudja növelni, miközben a kiadások és a működési költségek folyamatosan emelkednek. Atanacković szerint a gazdaságnak csak egy része képes elviselni az újabb költségnövekedést.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európa és az Európai Unió szinte valamennyi országában a közszféra bérei alacsonyabbak a magánszektorban fizetett béreknél, Szerbiában viszont fordított a helyzet. A magáncégeknek ugyanakkor bizonyos mértékig követniük kell az állami béremeléseket, ha versenyképesek akarnak maradni a munkaerőpiacon.
Atanacković szerint a magángazdaság nem emelheti egyszerű hatósági döntéssel a fizetéseket. Erre csak akkor van lehetősége, ha javulnak az üzleti eredmények.
A bérek növekedésének szerinte összhangban kellene lennie a termelékenység javulásával, nem pedig azon az elven működnie, hogy „van pénz, tehát lehet költeni”. Ez legfeljebb a közszférában lehetséges.
Božo Drašković közgazdász szerint azonban még az állami szektorban sem ilyen egyszerű a helyzet.
Úgy véli, ha megvan a politikai akarat, akkor a költségvetésben is meg lehet találni a szükséges pénzt. A mostani intézkedések árát azonban később kell majd megfizetni: például jövőre vissza kell fogni a bérek további növekedését.
A bérek kiigazítását alapvetően két tényezőnek kellene meghatároznia. Az egyik az infláció, vagyis az árak emelkedésének kompenzálása, a másik pedig a gazdasági növekedés és a termelékenység javulása, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók részesüljenek a gazdaság jobb teljesítményéből.
Drašković szerint azonban most nem erről van szó, hanem szavazatszerzésről.
A közgazdász szerint nincs olyan nyilvánosan hozzáférhető hivatalos adat, amely indokolná a bérek ilyen mértékű emelését. Azt állítja, hogy még az infláció alakulásáról sincsenek olyan végleges adatok, amelyek alapján ekkora bérkorrekciót lehetne megalapozni. Szerinte a hatalom ezzel kedvező politikai hangulatot próbál teremteni a választások előtt.
Drašković arra is figyelmeztetett, hogy egy gazdaságilag nem kellően megalapozott béremelés tovább erősítheti az inflációt. A 2026-os év egészére vonatkozó egyértelmű gazdasági mutatók csak az év végén állnak majd rendelkezésre.
Danilo Šuković közgazdász szintén irreálisnak tartja az 1200 eurós átlagbérre vonatkozó ígéretet.
2026 januárjában az átlagfizetés 118 429 dinár, azaz körülbelül 1009 euró volt, jelenleg pedig mintegy 1025 euró. Ahhoz, hogy decemberre elérje az 1200 eurót, június és december között nagyjából 17 százalékos növekedésre lenne szükség.
Šuković szerint ennek nincs reális gazdasági alapja, és a bejelentés szintén a választások előtti intézkedéscsomag része.
A közgazdász szerint maguk a számok mutatják, hogy az ígéret nehezen teljesíthető. A karácsonyi és újévi ünnepek előtt természetesen sokat jelent az embereknek, ha magasabb fizetést kapnak, a magánszektor azonban egészen más logika szerint működik: ott nem politikai marketing, hanem a nyereségesség és a vállalkozások tényleges teljesítménye határozza meg, mennyivel lehet emelni a béreket.
