Az amerikai elnökválasztás meglepő kimenetele után, amelyet Trump bizonyítottan hoax-okkal (álhírekkel, „kacsákkal”) billentett a javára, egyre több támadás érte a közösségi médiát és ezen belül is elsősorban a Facebookot, hogy nem tett semmit ennek megakadályozása érdekében. Mint utólag kiderült Zuckerbergék rendelkeztek egy eszközzel már a választási kampány alatt is, amivel korlátozhatták volna az álhírek terjesztését, de ezt nem merték bevetni félve attól, hogy pont ez miatt vádolják majd meg őket a szavazás kimenetelének befolyásolásával.
Tanulva a hibából és figyelembe véve a tömérdek kritikát elsőként a Google lépett, és szinte a választási eredményekkel egy időben bejelentette, hogy ezentúl tiltja hirdetőfelületén az álhírek reklámozását. A Facebook néhány nap hezitálás után követte a keresőóriást és a The Wall Street Journal hasábján jelentette be, hogy szigorított hirdetési irányelvein és ő is kizárja a hoax hirdetéseket a közösségi oldaláról.
Természetesen a fizetett hirdetések kizárása csak a jéghegy csúcsa, bár anyagilag ez érinti leginkább a szolgáltatókat, hisz számukra a hirdetésekből befolyó pénz jelenti az első számú bevételi forrás, ezért is vártak ezzel a lépéssel az utolsó utáni pillanatig. Az intézkedés – kevésbé sajnálandó – anyagi vesztesei maguk a hoax oldal szerkesztői, akik például a Trump kampányban degeszre keresték magukat egy-egy álhír terjesztésével. Amerikai sajtóinformációk szerint a választási kampány álhírterjesztésében egy macedón csoport járt az élen, akik gondosan épített oldalakat és követőkkel rendelkező állprofilokat adtak bérbe a republikánus kampánycsapatnak.
A Facebook másik változtatása, hogy a kamugyanús bejegyzéseket maguk az olvasók is feljelenthetik, amely feljelentések alapján egy erre szakosodott tényellenőrző szervezet, a Poynter megvizsgálja azokat, és ha megerősítik a gyanút a közösségi oldal „dispute” azaz vitatott címkével látja el a bejegyzést, súlyosabb esetben le is tilthatja a terjesztő profilját vagy oldalt. A frissen bevezetett szankciók jelenleg elsősorban az angol nyelvű hirdetésekre fókuszálnak, de az ígéretek szerint a folyamat hamarosan minden nyelvterületre kiterjed.
Ezekkel az intézkedésekkel természetesen még nem szűnnek meg az álhíroldalak és álhíreket terjesztő profilok, de a köztudatra gyakorolt hatásuk jelentősen csökkenhet, főleg akkor ha mi, tudatos felhasználók vesszük a fáradságot és jelentjük Zuckerberéknek az álhíreket.
