Az újonc amerikai elnök beiktatásától kezdve ontja az ukázokat: elnöki rendeletek, memorandumok és politikai direktívák egész sorát írja alá nap mint nap, nagy csinnadrattával. Durvábbnál durvább kampányötleteinek gyors és hatékony “teljesítésével” – vagy legalábbis annak bizonygatásával – sikerül is felforgatnia Amerikát meg a világot, és kihívnia maga ellen a jó érzésű emberek haragját Amerika- és világszerte. Mindeközben nemcsak mega-arroganciáját, hanem dilettantizmusát is bizonyítja, hiszen az amerikai politikai rendszer nem így működik. A beszédírója meg a leghírhedtebb szélsőjobboldali portáligazgatóból előlépett főtanácsadója által megszerkesztett szövegek sem nem törvényszerűek, sem nem hajthatók egykönnyen végre. Amerikában azonban egy szélsőséges propagandagépezet vette át a hatalmat.
Az első nagy pofára esés is megtörtént már, amikor szombat este egy New York-i szövetségi bíró felfüggesztette a menekültek kitiltását célzó péntek délutáni rendeletet. De lássunk sorjában néhányat a bizarr parancs-csokorból:
- Az állami szervek kötelesek minimalizálni az egészségbiztosítási reformtörvény (Obamacare) gazdasági terheit, amíg azt vissza nem vonják. Ez volt az első elnöki rendelet, amely kifejezetten propagandacélokat szolgál, hiszen törvényt csak törvénnyel lehet módosítani vagy visszavonni. A hatalmi párt kongresszusi képviselőinek philadelphiai zárt körű tanácskozásán az elnököt máris figyelmeztették saját republikánus elvtársai, hogy az Obamacare visszavonása hatalmas károkat okozhat a pártnak a jövő évi választásokon.
- Folytatni kell a sokat vitatott Keystone XL és a Dakota Access kőolajvezetékek építését, valamint fel kell függeszteni a környezetvédelmi szabályokat, hogy azok ne zavarhassák az energiaprojekteket – értsd: a profithalmoizást. Trumpnak legalább az egyik vezetékben anyagi érdekeltsége is van, ami egyértelműen etikátlan.
-
Meg kell kezdeni a nagy déli határfal tervezését. Ezzel az ötlettel sikerült feldühítenie az ország deli szomszédját: a mexikói elnök egy twitterpárbajban mondta le jövő hétre tervezett washingtoni látogatását. Trump ugyancsak bejelentette a 20 százalékos vámot a Mexikóból érkező árura – de ezen úgy felháborodtak saját republikánusai, hogy azt még aznap visszavonta.
- Bejelentették, hogy meg fogják akadályozni Kínát abban, hogy katonai támaszpontokhoz jusson a Dél-kínai-tengerben kialakított mesterséges szigeteken. Erre adta válaszul egy kevésbé ismert kínai külpolitikai tisztségviselő, hogy bármikor kitörhet a háború Kína és az USA között, mert Kína nem tűri a belügyeibe való beavatkozást.
- Trump létszámstoppot hirdetett a szövetségi munkahelyekre – kivéve a fegyveres erőket. Ugyanakkor elrendelte 5000 új határőr és 10.000 új bevándorlásügyi tiszt mielőbbi alkalmazását. A szövetségi munkaerő egyébként mind Obama, mind Clinton – a két legutóbbi demokrata elnök – alatt folyamatosan csökkent, miközben a jobboldali elnökök, ifj. Bush és különösen Ronald Reagan alatt viszont folyamatosan duzzadt. A jobboldali propaganda természetesen pont az ellenkezőjével tömi a hiszékeny emberek fejét.
-
Megtiltotta, hogy olyan amerikai civil szervezetek szövetségi támogatáshoz jussanak, amelyek akár csak családtervezési felvilágosító munkát folytatnak külföldön.
- Trump bejelentette az Egyesült Államok kivonulását a Csendes-óceáni Partnerségből, amelyet még nem cikkelyeztek be. Ezzel szinte visszafordíthatatlanul Kína kezére játszik: átengedi Pekingnek a gazdasági kezdeményezést a térségben, valamint lemondva arról, hogy egyre közeledjenek a munkaerőpiaci szabályozások, ami a szegényebb országok munkaerejének a kizsákmányolását fogja növelni.
- Kinevezett két huszonévest – amolyan ifjú Aleksandar Vučić-féle fickókat – az Amerika Hangja élére: az egyik szélsőjobboldali bloggerként “tűnt fel”, a másik pedig a közelmúltban szabadcsapatokat vezetett (sikertelenül) a demokrata vezetésű connecticuti állami kormányzat megdöntésére.
Péntek délután következett az a széleskörű direktíva, amellyel Trump:
- 90 napra betiltotta minden iraki, iráni, jemeni, líbiai, szíriai, szomáliai és szudáni állampolgár – kivéve a diplomaták – beutazását az USA-ba
- 120 napra felfüggesztette minden menekült beengedését a világ bármely pontjáról
- A továbbiakig megtiltotta minden szíriai menekült fogadását
- 110 ezerről 50 ezerre csökkentette a 2017-ben befogadható menekültek számát.
Ez a muzulmánellenes rendelet káoszt okozott az Amerikába induló légiforgalom utasfelvételében és a legnagyobb amerikai nemzetközi repülőtereken. Azokkal szemben is elkezdték azt betartani, akik már elindultak a péntek délutáni aláírás pillanatában. Két-három éves átvilágítás után jóváhagyott szíriaiak érkeztek szombaton Amerikába, akiket azonnal őrizetbe vettek. Volt a letartóztatottak között olyan is, aki Irakban egy évtizedig dolgozott az amerikai megszállóknak, s ezért otthon veszélyben van az élete.
A dilettáns rendeletírást bizonyítja, hogy a tilalmat értelmezők azokra is kiterjesztették azt, akiknek akár hosszú évek óta állandó letelepedési engedélyük (ún. zöld kártyájuk) van az USA-ban, de most éppen külföldön tartózkodnak. A hét muzulmán többségű diszkriminált országból Amerikában tanuló egyetemisták – ha éppen téli szünidőn vannak otthon – sem térhetnek vissza iskolájukba.
Trump a Pentagonban írta alá egyik legfőbb kampányígéretének ukázba foglalását. Többek között azzal magyarázta a “muzulmán-tilalmat”, hogy mindeddig “szinte lehetetlen volt keresztényként Amerikába bevándorolni”. Ez azonban nem felel meg a tényeknek – magyarul: közönséges hazugság –, ugyanis a 2016-os pénzügyi évben befogadott közel 85 ezer menekült között majdnem ugyanannyi keresztény volt (37.521), mint muzulmán (38.901), holott Szíria lakossága 90 százalékban, Irak pedig 95 százalékban muzulmán. A Daes (az ún. Iszlám Állam) áldozatai között ugyanakkor százszor annyi a muzulmán, mint a keresztény.
A beutazási tilalom óriási felháborodást keltett az Egyesült Államokban. Nemcsak a demokrata politikusok léptek fel határozottan ellene, hanem a technológiai óriáscégek igazgatói (pl. a Google indiai származású elnöke), de egyházi elöljárók is (Ferenc papa is elítélte azt). Egy chicagói zsinagóga(!) száz fős aktivista csoportot állított össze szíriai menekültek fogadására. Az amerikai zsidókat különösen felháborította az, hogy Trump éppen a Holokauszt-emléknapon adta ki ezt a gonosz rendeletet, miközben a második világháborús zsidóirtásra emlékezve cask “ártatlan áldozatokról” beszélt, ám nem említett népeket és számokat.
A majd százéves Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója azonnal beperelte Donald Trumpot mint az Egyesült Államok elnökét a New York-i JFK-reptéren őrizetbe vett két muzulmán – és minden, hasonló helyzetben lévő társuk – nevében. Ennek a keresetnek az alapján függesztette fel a brooklyni bíró már szombat este az elnöki rendelet legdurvább részeinek a végrehajtását, és utasította az összes illetékes amerikai állami szervet, hogy azt egyelőre tekintse semmisnek. A New York-i, chicagói, houstoni, Los Angeles-i és más nagy nemzetközi reptereken szombaton egész napos tüntetések zajlottak, ahogyan az elnöki rendeletről döbbenten értesülő tömeg spontánul gyülekezett.
Nem egy jogtudós kifejtette, hogy a direktíva nemcsak gonosz, hanem törvénytelen is. Madeleine Albright volt külügyminiszter például bejelentette, hogy muzulmánként fogja regisztráltatni magát, ha a kormányzat a muzulmánok összeírására vetemedik. Tizenkét Nobel-díjas vezetésével máris több ezer egyetemi tanár írt alá (egyetlen nap alatt!) egy internetes petíciót, amelyben felszólítják a diktatórikus hajlamú elnököt arra, hogy vonja vissza a diszkriminatív tilalmat.
A menekültellenes állami propagandával megmérgezett magyar nyilvánosság internetes trolljai förtelmes megjegyzésekkel dicsőítik Trump vakbuzgó izolacionizmusát és dölyfös dirigizmusát (az állam központi rendeletekkel való irányításának rendszerét – a szerk. megj.). Ami nem meglepő, hiszen alig juthatnak olyan valódi, amerikai helyszíni információhoz, amely az Egyesült Államok társadalmának szelídebb arcát mutatná be. Azt az arcot, amely keresztényként és zsidóként is elfogadja a másságot, különösen, amikor az a másik ember veszélyben van. Azt az arcot, amely emlékezik arra, hogy az országot az eredeti hazájuk (Nagy-Britannia) vallási türelmetlensége, sőt üldöztetése elől menekülők hozták létre.