A montenegrói államügyészség meg van róla győződve, hogy Oroszország áll a tavaly októberi sikertelen puccskísérlet mögött, de London is hasonlóan gondolja – írja a Deutsche Welle szerb nyelvű kiadása. Oroszország cáfolja ezeket a felvetéseket.
A montenegrói államügyészség a napokban fejezte be az októberi eseményekben a vizsgálatot, ennek alapján állítják, hogy Moszkva keze volt a történtekben. Míg kezdetben az volt a feltételezés, hogy „orosz nacionalisták” a bűnrészesek, addig ma már az orosz állami szervek szerepét emlegetik.
Milivoje Katnić államügyész szerint most Moszkva térfelén pattog a labda, tőlük várja Podgorica, hogy felfedjék mi is történt.
Egy kis emlékeztető: 2016. október 16-án, vasárnap Montenegróban parlamenti választások voltak, amelyek tétje a negyed évszázada hatalmon lévő Milo Đukanović leváltása volt. A választások napján bizarr hírek érkeztek Podgoricából, letartóztattak egy 25 tagú terrorcsoportot, akik zavargásokra készültek, sőt a legmagasabb rangú állami vezetők elrablására is. Este kiderült, hogy a csoport élén Bratislav Dikić, a szerbiai csendőrség nyugalmazott parancsnoka állt. A hírek szerint a letartóztatott személyek bűnbandát hoztak létre és terrortámadásra készültek. Az volt a szándékuk, hogy automata fegyverekkel az esti órákban támadást követnek el állami intézmények ellen, illetve, elrabolnak magas rangú politikusokat, abban az esetben, ha az eddigi legnagyobb kormánypárt győzedelmeskedik ismét a választásokon.
A megpuccsolt puccs
Nehezen tud az ember eligazodni a Montenegróban, a választások napján történt eseményeken, mindenesetre, ha elegendő távolságból és más eseményekkel összefüggésben nézzük a dolgokat, akkor egy viszonylag egyértelmű kép rajzolódik ki. De nézzük miről is van szó. Október 16-án, vasárnap Montenegróban parlamenti választások voltak, amellyel kapcsolatban sokan számítottak rá, hogy az ország immár örökös vezetőjének tekinthető Milo Đukanović és pártja vereséget szenvednek és ellenzékbe kényszerülnek.
A Deutsche Welle cikke szerint a 25 gyanúsított kivétel nélkül szerb nemzetiségű. Az államügyész szerint a puccs előkészítése során Aleksandar Sinđelić szerb nacionalista Moszvkába utazott, az ottani katonai hírszerzésnél Edvard Sismakov volt a kapcsolata, akinek álneve Sirokov és az akcióval Montenegró NATO-tagságát akarták meggátolni.
Az októberi választások tétje az volt, hogy az ország Moszkva vagy a Nyugat felé halad tovább. A Demokratikus Front, amely oroszbarát erő, az ország uniós és NATO tagsága ellen kampányolt, de csak a szavazatok egyötödét szerezték meg.
A témával foglalkozott a brit The Telegraph című lap is, akik arról írtak, hogy időközben a brit állami körök is biztosak benne, hogy az oroszok keze volt az ügyben, Szergej Lavrov orosz védelmi miniszter azonban cáfolta ezeket a felvetéseket, azzal, hogy nincs rá bizonyíték.
A brit lap cikkéből a HVG is idéz. Eszerint a választások napján egy bizonyos Mirko Velimirović besétált egy rendőrőrsre, hogy a rendőrkapitánnyal beszéljen. A 45 éves szerb férfi korábban maga is rendőr volt. Elmondta, hogy merénylet készül az október 16-i választás éjszakáján: az ő szerepe volt fegyvert szerezni a kommandónak, és gondoskodni egy lakásról, ahonnan az akció indult volna.
A történet hónapokkal korábban kezdődött a lap szerint, amikor két diplomata fedéssel rendelkező orosz katonai hírszerzőtiszt, Edvard Sirokov és Vlagyimir Popov egy koffernyi pénzzel és lehallgathatatlan mobiltelefonokkal felszerelkezve Belgrádba érkeztek. Kapcsolatba léptek a büntetett előéletű nyugatellenes aktivistával, Aleksandar Sinđelićtyel, aki az orosz csapatok oldalán Ukrajnában is önkénteskedett, és ott került kapcsolatba az orosz titkosszolgálatokkal. A Telegraph által vázolt verzió szerint Sinđelić még Belgrádban szervezte be Velimirovićot, akinek 50 ezer eurónyi készpénzt adott, hogy fegyvereket és lőszert vásároljon. Bevontak egy Nikola fedőnevű személyt is, akiről később kiderült, hogy nem más, mint Bratislav Dikić, a szerb terrorelhárítási egység egykori vezetője. A vezetők a szerb szélsőségesek soraiból toboroztak alakulatot és hivatalos montenegrói rendőr egyenruhákat is szereztek.
Napokkal a választás előtt a legnagyobb ellenzéki koalíció, a szerb- és oroszbarát pártokat is tömörítő Demokrata Front (DF) bejelentette, hogy a választás estéjére megmozdulást szervez a parlament elé. Nem volt újdonság egy újabb tüntetés híre: már 2015-ben, majd később 2016 során több alkalommal is tartottak tiltakozó gyűléseket a parlamentből korábban kivonult DF-esek a parlament előtt. Csakhogy ez alkalommal nem ért volna békés véget a tüntetés: a szerb alakulat provokátorai megrohamozták volna az épületet, mire a montenegrói rendőr egyenruhába öltözött csapattársaik tüzet nyitottak volna a tömegre, a keletkező káoszban pedig merényletet követtek volna el az országot több mint negyed százada miniszterelnöki vagy államfői pozícióból irányító nyugatbarát Milo Đukanović ellen.
A sok „volna” Velimirović önkéntes rendőrségi feladásának köszönhető, illetve annak, hogy a montenegrói hatóságok azonnal kapcsolatba léptek az amerikai és a brit titkosszolgálatokkal. Így sikerült megakadályozni a támadást, ami könnyen kaotikus helyzetet eredményezhetett volna nemcsak Montenegróban, de az egész Balkánon.
A brit lap szerint Oroszországnak két okból lehetett érdeke egy ilyen akció. Egyrészt része lehet Moszkva európai konfliktusokat generáló stratégiájának, másrészt közvetlenül is megakadályozhatta volna Montenegró küszöbön álló csatlakozását a NATO-hoz. A Földközi-tenger európai partvidéke ugyanis teljes egészében a NATO felügyelete alatt áll, kivéve a montenegrói partszakaszt. Korábban Oroszország mesés összeget is felajánlott, hogy flottáját ezen a szakaszon állomásoztathassa – ezt a Đukanović vezette Montenegró élből elutasította – írják.
