A magyarkanizsai községi képviselő-testület ülése után Fejsztámer Róbert polgármester a következő bejegyzést tette közzé a facebookon:
„A legnagyobb érdeklődést természetesen az önkormányzat hitelfelvétele váltotta ki. Ellenzéki képviselőtársaim heves reakcióira reflektálva elmondtam, és most is hangsúlyozom: ez nem olyan jellegű kölcsön, amit majd éveken keresztül kell másoknak visszafizetni, hanem a 2017-es ügyviteli évhez tartozó. A felvétel oka, hogy az egyes bevételi járulékok csökkentése miatt hatalmas különbség lett a tervezett költségvetés és a megvalósulás között, ezért kell 34 millió 600 ezer dináros hitelhez folyamodnunk. Azt kellett elkerülnünk, hogy fizetésképtelenné váljon az önkormányzat. Ezt előztük meg ezzel a lépéssel. Itt nincs szó csődről, és az interneten elterjedt hisztériakeltést csillapítva kiemelném, hogy ez egy valós ügyviteli kölcsön. Kétszázmilliós hiányt kell ledolgoznunk, ami az elmúlt években szaporodott fel, most ez a feladatunk, hogy megoldást találjunk a problémára és a 2018-as évtől kezdve normálisan tervezhető költségvetésünk lesz”.
És akkor menjünk kicsit vissza az időben. Tavaly októberben a Szerbiai Képviselőház elfogadta a helyi önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény módosítási javaslatát, amely a beterjesztő indoklása szerint hozzájárul az önkormányzatok finanszírozási rendszerével kapcsolatos jelenlegi hiányosságok kiküszöböléséhez, azaz a bevételek elosztásában az eddigiekhez képest nagyobb egyensúly teremtődik a központi hatalom és a helyi önkormányzatok között. A módosítások hozadéka, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésébe kevesebb kerül a területükön a bérek után befizetett adóból.
A 6 százalékos csökkentés Magyarkanizsa esetében éves szinten nagyjából 15 millió dináros kiesést jelent, nyilatkozta a Magyar Szónak Fejsztámer Róbert polgármester. Mint hozzátette, ez az összeg első hallásra nagynak tűnhet, viszont érdemes tisztában lenni néhány dologgal. Egyrészt azzal, mutatott rá, hogy a helyi közigazgatási alkalmazottak bérét már két éve tízszázalékos csökkentés terheli, ezt a községnek vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.
Másrészt azzal, hogy a központi hatalomtól az elmúlt néhány hónapban olyan jelzések érkeznek, hogy fejlesztési eszközöket kívánnak biztosítani a vajdasági települések számára is, emelte ki Fejsztámer.
– Tehát ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak a tartományi, hanem a köztársasági kormány is utal majd fejlesztési pénzeket az önkormányzatok részére, akkor a 15 millió dináros összeg már nem is tűnik akkorának, hiszen reményeink szerint ezt az összeget fejlesztési pénzekké alakítják át. Eddig elsősorban csak a tartományi kormánytól, vagy a nagyberuházási alaptól kaptunk pénzeket fejlesztésekre. Remélem, hogy ez mostantól valóban megváltozik. Azt sem téveszthetjük szem elől, hogy 15 évnyi lassan fejlődő gazdaság, pénzügyi nehézségek, valamint az azt megelőző háborús zárlatok és az ország összeomlását követően naiv lenne azt hinni, hogy minden egy csapásra megoldódhat – érvelt Fejsztámer.
Nagyon úgy tűnik, hogy még egy ideig nem fognak a dolgok egy csapásra megoldódni. Addig meg ott van a hitelfelvétel…
