Alig egyhetes fehér házbeli tanonckodás után Donald J. Trump, az Egyesült Államok újdonsült államfője „beváltotta ígéretét”, és január 27-én eltiltotta hét ország állampolgárait az USA-ba való belépéstől. (Lásd erről a Szabad Magyar Szó Dilettáns dirigizmus: A kitiltás ideiglenesen betiltva c. jegyzetét!) A titokban előkészített, senkivel sem egyeztetett elnöki rendelet azonnali betartatása káoszt okozott a nemzetközi repülőtereken és az amerikai határátkelőknél, ahol több, mint száz, mit sem sejtve érkező légiutast azonnal letartóztattak, majd több órás huzavona után kitoloncoltak. Trump „átütő sikert” ért el  hazája tekintélyének lejáratásában.

Azaz csak ért volna el, ha a New York legnagyobb repterére illetékes szövetségi bíró még aznap fel nem függeszti a rendeletet, egy Washington állambeli háromtagú bírói testület (konzervatív ellenszavazat nélkül!) pedig egy héten belül el nem utasítja a fellebbezést. A dühös elnöktanonc akkor azzal fenyegette meg Twitteren a bírókat, hogy „találkozunk a bíróságon” (mert hogy hol másutt lehetne velük találkozni…) – ám az újabb fellebbezésre több, mint egy hónapon keresztül nem került sor.

Ahelyett – szint suttyomban, minden fehér házbeli csinnadratta nélkül – Trump hétfőn egy új rendeletet írt alá, amellyel megkísérli kicselezni a bíróságok „okvetetlenkedését”. Megszületett hát a „muszlimtilalom” második kiadása – lássuk, miből áll, és mi a különbség az elsőhöz képest!

A „minőségi változás” egyértelmű:

  1. Hét helyett „csak” hat, muzulmán többségű állam polgárai vannak 90 napra eltiltva a beutazástól: az előző listáról levették Irakot, de rajta maradt Irán, Jemen, Líbia, Szíria, Szomália és Szudán.
  2. Az állandó letelepedési engedéllyel rendelkezők most már be- vagy visszautazhatnak (az első rendelettel még ők is ki voltak tiltva).
  3. A kettős állampolgársággal rendelkezők is jöhetnek.
  4. A rendelet életbe lépése előtt kiadott beutazási vízumokat nem vonják vissza, mint az az előző próbálkozásnál történt.
  5. A szíriai menekülteket nem meghatározatlan időre, hanem „csak” 120 napra tiltották ki.
  6. A második változat már az illetékes minisztériumok bevonásával készült, és kihagyták belőle a legtöbb demagóg populista retorikai elemet.
  7. Az újabb rendelet nem azonnal, hanem csak tíz nappal aláírása után lép életbe.

Az erőteljes amerikai bírálatokkal szemben is szögezzük le, hogy ez nem egyértelműen „muszlimtilalom”, hiszen a hat országban összesen kevesebb, mint 175 millió muzulmán él, miközben a legnagyobb muzulmán országok nincsenek a listán: Indonézia 255,5 milliós lakosságának 87%-a muzulmán; Pakisztán: 202 millió, 96,4%; az 1,3 milliárdos Indiában 182 millió muzulmán él; Banglades: 169 millió, 86,6%; Egyiptom: 92,7 millió, 90% stb.

Trump második tilalomirománya azonban természetesen szintén a terrorizmusveszélyre hivatkozik, de „nagyvonalúan” elsiklik azok felett az „apróságok” felett, amelyek megdöntik a saját alapjait:

  1. A 2001. szeptember 11-ikei merényleteket elkövető 19 terrorista közül egyik sem érkezett a most kiszemelt hat országból.
  2. Az azóta Amerikában elkövetett legismertebb terrorcselekmények (Boston, San Bernardino, Orlando) egyikéért sem az említett hat ország állampolgárai voltak felelősek.
  3. A belbiztonsági minisztérium értékelése szerint az állampolgárság nem jelentős tényező a terrorveszély megállapításában.
  4. A Daes (vagy Kalifátus, vagy Iszlám Állam) harcosainak legnagyobb része éppen Irakban tartózkodik, abban az országban, amelyet Trump törölt a második rendeletből.
  5. A szíriai menekültek óriási többsége muzulmán, és éppen ők vannak a legnagyobb veszélyben a szintén muzulmán terroristák és a szíriai államhatalom részéről.
  6. Trump egyszerűen hazudik, amikor azt állítja, hogy keresztény menekülteknek gyakorlatilag lehetetlen bejutni az Egyesült Államokba: a Pew kutatóintézet adatai szerint a 2016-os pénzügyi évben az USA többek között 37.521 keresztény és 38.901 muzulmán menekültet fogadott be.
  7. Az amerikai elnöknek abban sincs igaza, hogy az Obama-kormányzat alatt „bárki besétálhatott” az országba: a közel-keleti menekültek szűrése egyénenként két évig tart, de a közönséges látogatói vízumok odaítélését is gyakran több hónapos procedúra előzte meg.

Noha az első, „pozitív” lista hatodik pontjában azt állítottuk, hogy a rendelet újabb változatából kimaradtak a retorikai elemek, néhány gyöngyszem azért mégis „belegurult”. Trump egyik vesszőparipája, hogy az amerikai média nem számol be a terrorcseleményekről – noha a valóságban a csapból is az folyik, ha valami történik. Ilyetén rögeszméje alapján most elrendelte, hogy kötelező listát vezetni és rendszeresen közzétenni az ebbe a kategóriába tartozó bűncselekményeket, hogy az amerikai nép „teljes képet” alkothasson a „jövevények gazságairól”. Ezek közé tartoznak a vérbosszú nevében elkövetett gyilkosságok is, amelyekre (természetesen) a szélsőjobboldali, uszító Fox hírtévé hívta fel a figyelmet – az a csatorna, amelyet Trump előszeretettel nézeget. A Fox News szerint évi 27 ilyen gyilkosság történik az USA-ban, ami az összes amerikai emberölés 0,2 százaléka – holott az USA lakosságának 1 százalékát alkotják a muzulmánok. Érdemes megfigyelni, hogy a Fox a korlátozatlan fegyvertartás és -vásárlás legnagyobb szószólója, és nem izgatja magát a tűzfegyverrel elkövetett gyilkosságok hatalmas száma miatt – kivéve, ha azokat „vérbosszúból” követik el.

Trump elvakult idegenellenes kirohanásai egyértelműen felbátorították a sovinisztákat és a másság gyűlölőit: beiktatása óta több száz muzulmán és több, mint száz zsidó szervezet kapott fenyegetést, vagy támadták meg épületeiket. Két indiait meg is gyilkoltak a muzulmángyűlölet nevében. Amerikai egyházak és felekezetek egész sora fogott össze – a katolikusoktól a zsidókon keresztül a protestánsokig és buddhistákig –, hogy követelje az elnöktől és a kongresszustól a gyűlöletszítás megszüntetését és a muzulmán amerikaiak védelmét.

A korábbi tilalom ellenzői az újabb változatot is törvénytelennek tartják – de majd elválik, mi lesz a sorsa a bíróságon. Trumpnak végül is igaza lehet: találkozni fognak a törvény előtt.