„Đinđic Szerbia Európába való visszatérésének jelképes vezéralakja volt, s e visszatérés most újra megkérdőjeleződött” – írta a Der Standard című bécsi lap a merénylet után, amelyben Zoran Đinđić szerb miniszterelnök 2003. március 12-én életét vesztette.
A szerb miniszterelnök meggyilkolásának hírére az egész világ felhördült.
Halálával kapcsolatban úgy vélekedtek, pontot tehet a szerbiai reformok végére, nincs rajta kívül más karizmatikus vezető a demokratikus erők soraiban. Milošević neobolsevista diktatúrája után Đinđić jelentette a reményt Szerbiának. Halála súlyos csapás volt a reformokra és Szerbiának a Nyugathoz való közeledésének reményeire nézve.
Zoran Đinđić, még ellenzéki vezetőként: Szerénysége ellenére tömegek rajongtak érte
Zoran Đinđić 2001. január 25-én lett Szerbia miniszterelnöke, miután az ellenállási mozgalom 2000. október 5-én lemondásra kényszerítette Slobodan Miloševićet. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék vezetőjét Menedzser becenéven is emlegették: egyértelmű nyugatbarát politikát szeretett volna folytatni. Kormánya komoly reformokba kezdett és a volt rezsim emberei után is megkezdődtek a kutatások. Đinđićnek kulcsszerepe volt abban, hogy Milošević a Hágai Nemzetközi Törvényszék elé került.
2003 februárjában már megpróbálták megölni egy belgrádi autóúton. Akkor sikerült megmenekülnie, de a három héttel későbbi kísérlet sajnos sikeres volt: Belgrádban, a kormány székházának bejárata előtt lőtték le a fiatal miniszterelnököt. Két lövés érte. Az egyik a szívén találta el, és noha azonnal kórházba szállították, már nem tudták megmenteni. Testőre is súlyosan megsebesült. A kormány épületének közelében álló háromemeletes lakóház legfelső szintjének egyik ablakából adták le a lövéseket nagy kaliberű, távcsöves puskával.
Három héttel korábban, a sikertelen merénylet után Đinđić azt mondta, nagyon tévednek, akik azt hiszik, hogy a meggyilkolásával megállíthatják a reformok folyamatát Szerbiában. Nem lehet ilyen haszontalanságokkal eltéríteni a reformvonalától és csak remélni lehet, hogy utóda is ehhez tartja magát.
Nem tévedtek nagyot: Szerbia másfél évtizeddel később is csak küszködik a reformokkal, és a formális parlamenti demokrácia ellenére pártok meg klánok irányítása alatt áll.
A merénylet elkövetésével a Milorad Luković Legija által vezetett zimonyi bűnszövetkezetet vádolták. Legija a vörössapkások, a különleges belügyi egységek parancsnoka volt, a 2000. október 5-i események fontos alakja, akivel Đinđić állítólag személyes kapcsolatot tartott fenn. Egyesek szerint a zimonyi klán mögött olyan személyek álltak, akik a hatalomban megbújva segítették azt. Đinđić bírálói utólag azt rótták fel neki, hogy nem tett eleget a Milošević idején a politika, katonaság, gazdaság és az alvilág között virágzó áldatlan állapotok felszámolására.
A nyomozás során tizenkét személyről derült ki, hogy közük volt a gyilkossághoz, és bebizonyosodott, hogy Zvezdan Jovanović, a vörössapkások korábbi parancsnokhelyettese követte el a merényletet.
A Time magazin szerint Zoran Đinđić a 21. század hajnalának egyik legfontosabb politikusa volt.
