„Dargay Attila egyedülálló jelenség volt az animáció műfajában. Ahogy megrajzolta a figuráit, abban rettenetes sok kedvesség volt, egyszerűen nem lehetett nem szeretni. Olyasfajta érzelmeket szabadított fel, amelyek áttörtek minden korlátot. Ha nézték a filmjeit, kiült az emberek arcára a mosoly” – emlékezett vissza a nyolcvanharmadik életévében elhunyt alkotótársra Jankovics Marcell.
Sorozatunk előző része ITT olvasható!
Mert szeretet nélkül nem megy (3. rész)
„Dargay Attila egyedülálló jelenség volt az animáció műfajában. Ahogy megrajzolta a figuráit, abban rettenetes sok kedvesség volt, egyszerűen nem lehetett nem szeretni. Olyasfajta érzelmeket szabadított fel, amelyek áttörtek minden korlátot. Ha nézték a filmjeit, kiült az emberek arcára a mosoly” – emlékezett vissza a nyolcvanharmadik életévében elhunyt alkotótársra Jankovics Marcell.
Az 1957-ben létrejött Pannónia Filmstúdió csak hatvanas évek elejére stabilizálódott. A következő években a reklámrendelések mellett a sorozatkészítés lett a legjövedelmezőbb bevételi forrása. Amerikai megrendelésre 1961-1962-ben az Arthur-sorozat tizenhárom részét készítették el, amelynek hőse egy furcsa kis angyal-ember volt. A megrendelő, Jay Frankel külön kikötötte, hogy egy filmkocka, rajz vagy cell sem maradhat Magyarországon.
Az idő tájt hazánkban az az ideológia dívott, hogy mindnyájan esendő emberek vagyunk. Matolcsy György, a rajzfilmstúdió igazgatója felkérte Nepp Józsefet, hogy ennek a „kisemberségnek” a jegyében találjon ki egy sorozatot. Ő kidolgozta a koncepciót, és ehhez 1964-ben a stúdión belül kiírtak egy zártkörű pályázatot, amelyet Jankovics Marcell nyert meg.
A figurát eredetileg Princnek hívták.
Jankovics szerint „a Gusztáv név úgy keletkezett, hogy Dargay addig böködött a telefonkönyvben, míg olyan nevet nem találtunk, ami mindenkinek tetszett.”
Dargay Attila így emlékezett erre: „Én neveztem el Gusztávnak az öreg Ilosvay Guszti tiszteletére, aki akkor halt meg. Olyan orvos volt, aki mellette zenét szerzett, meg forgatókönyvet írt, meg zörejmester is volt, meg minden, amit akartok… Az ő emlékére lett Gusztáv a neve.”
Ezek szerint Ilosvay Gusztáv erősen emlékeztetett a polihisztor Keresztesy nagypapára.
„Nekem az életemben azok az évek voltak a legszebbek, amikor Nepp Jóskával és Jankovics Marcellel együtt dolgozhattam ebben a sorozatban. Azt hiszem, ott lettem igazán rajzfilmes, és ott lettem tudatosan azzá, amivé lettem.”
Dargay sok, közösen készített Gusztáv-epizód (1965-1968) rendezőjeként a maga munkáját a főhős körül lábatlankodó valamilyen kis állattal tette felismerhetővé. (Néhány példa erre: Gusztáv tyúkja, Gusztáv és a vadászeb, Gusztáv és a hálátlan varjú.)
A sorozatból végül százhúsz epizód készült, először hatvannyolc a mozik számára, majd a Magyar Televízió megrendelésére további ötvenkét rész.
Közben beindult a Marci és a cső, majd a Honvédelmi Minisztérium megrendelésére készített Vili és Bütyök-sorozat is.
A Pajtásban 1948-tól közöltek képtörténeteket, majd 1965-től a franciáktól átvett Pif-képregényeket is megjelentették. Nagyon sok lapnak volt már önálló figurája, ami emblémaszerűen kísérte végig az újságot, mint például Walt Disneynek a Miki egér vagy a Vaillant-nak a Pif. A Pajtás is szeretett volna egy kutyafigurát, amit Dargaynak kellett kitalálnia.
Olyan ebre volt szükség, amelyik mindent tud, az egyik nap ilyen, a másik nap amolyan. 1967-től körülbelül hat évig tartott, míg Kajla kutyának kialakultak azok a tulajdonságai, amelyekkel aztán évtizedekig szórakoztatta a Pajtás olvasóit.
A történeteket – amelyek egy poénra építve néhány kockából álltak – legtöbbször Alaksza Tamás, később Szigeti Piroska írta. Ez volt az egyetlen olyan képregény, amely tökéletesen megfelelt az állatfigurák embertulajdonságokkal ellátott képregénytípusának. Eleinte három-négy képből álló történetekkel indultak, majd hamarosan a Pajtás teljes hátsó lapján jelentek meg.
A borzalmas ízű Kajla nugát, ami a világ más tájaira is eljutott, azonban alaposan megtépázta a figura nimbuszát.
A 13 részből álló Rozmár kapitány sorozatot a humorista Peterdi Pál írta. Az 1971-es, Pajtás-béli képregény a már régóta avíttnak számító, képaláírásos képtörténet mintájára készült. (Csakúgy, mint Dargay 1958-ban, a Plasztikus képek sorozatában kiadott 3D-s füzetkéje, Goethe Bűvészinasa.)
Rozmár kapitány, a dunai vízibusz agg kormányosa utasainak meséli el kalandos életét, amelyet háromárbocos briggjének, a Vén Szivarnak a fedélzetén töltött. A humoros füllentéseket a sztorik végén azonban mindig leleplezi a szemfüles úttörő, Rozmár kapitány unokája.
Különös aktualitása van annak, hogy éppen most meséljünk a Pannónia Filmstúdió indulásáról, kezdeti munkáiról, még ha teljesen véletlenszerűen és előre ki nem számítottan adódik is ez az aktualitás. Március 9-én történt ugyanis, egy sorsszerű csütörtöki napon, hogy átadták az egykori Pannónia Filmstúdió felújított otthonát: a Pannónia Stúdió néven üzemelő épület többek között animációs és hangstúdióknak, valamint a Pannónia Emlékstúdiónak is otthont ad – jelentette még aznap a Magyar Távirati Iroda. Az eseményről mi is beszámoltunk a Szabad Magyar Szó oldalain:
Képes krónika (KÉPGALÉRIA)
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere, és Rákosi Tamás producer, az épület tulajdonosa átadta az egykori Pannónia Filmstúdió felújított épületét… Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere A gazdasági fejlődés és a technológiai innováció jogi kihívása című konferencián tartott előadást a Szegedi Tudományegyetemen…
Ebben az épületben készült Rófusz Ferenc rendezésében az első és máig egyetlen Oscar-díjas magyar animációs film, A légy – idézte fel a Pannónia Stúdió avató ünnepségén Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke.
Kövér László hangsúlyozta: A 20. századi tehertételek ellenére a magyar rajzfilmgyártás ebből az épületből világszintre emelkedett és a Pannónia Filmstúdiót a világ öt legjobb rajzfilmes műhelye között tartották számon. Olyan mesterek alkottak itt, mint Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila vagy Ternovszky Béla. A korabeli szocialista kultúrpolitika, ha korlátok között is, de hagyta őket dolgozni, így megszülethettek maradandó értékkel bíró filmjeik – emlékeztetett a házelnök. Kövér László kiemelte: a magyar film utóbbi időszakban elért sikerei igazolják, hogy ismét jó úton indult el. Mint hozzátette, továbbra is sok kitartásra, munkára és pénzre lesz szükség, hogy az állam, a magántőke és a szakma képviselői új, sikeres korszakot nyithassanak a magyar filmgyártás történetében, ehhez pedig hozzájárulhat a Pannónia Stúdió is.
Rákosi Tamás producer, a Pannónia Stúdió épületének tulajdonosa felidézte: az volt a célja a beruházással, hogy az ikonikus épület újra életre keljen. Nemcsak egy épületről van szó, hanem kulturális örökségünk részéről, hiszen ez a ház évtizedeken keresztül otthont adott Magyarország legkiemelkedőbb művészeinek – hangsúlyozta.
Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere elmondta: a mára legendává vált Pannónia Filmstúdió megkerülhetetlen szerepet játszott a magyar animáció és szinkron világsikereinek létrejöttében. Generációk nőttek fel az itt készült rajzfilmeken, olyan alkotásokon, mint a Macskafogó, A légy, a Vuk vagy a Mézga család. A polgármester beszámolója szerint az 1950-es években átadott ház rekonstrukciója során több mint háromezer négyzetméter újult meg és a műemléki védettség miatt a beruházás a restaurátoroknak is rengeteg munkát adott. A Hűvösvölgyi úti épület a kép és hang utómunkálatok, az animációs stúdiók mellett oktatási és egyéb kulturális tevékenységek, például kiállítások számára is helyet biztosít. Mindezek mellett a ház otthont ad a Pannónia Emlékstúdiónak is, ahol a mai gyerekek találkozhatnak a magyar rajzfilmgyártás ikonikus figuráival, például Mirr-Murral, Misi mókussal vagy a Tévémacival – közölte Láng Zsolt.
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke felidézte, hogy már 1954-ben megfordulhatott a stúdióban statisztaként, majd 1960-tól harminchat éven keresztül dolgozott ott, először fázisrajzolóként, végül ügyvezető igazgatóként. A Pannónia Filmstúdió alkotóinak életművét kiállítások idézik majd fel, közülük először Jankovics Marcell munkáiból rendeztek tárlatot – jelentette tehát a távirati iroda 2017. március 9-én, s ezzel tulajdonképpen le is kerekedik sorozatunk mai epizódja. S bízunk benne, hogy olvasóink is úgy várják majd a következő részt, ahogyan kisgyermekekként mi lestünk annak idején a rajzfilmsorozatok, a Vuk, a Mézga család vagy épp a Pityke őrmester újabb epizódjait.
Fönt, az oldal tetején található képgalériánkban most a Lúdas Matyi 1954-ben készült diafilmváltozatának képkockáit pörgethetik végig olvasóink. Ez még nem Dargay Attila munkája volt, ezt Friedrich Gábor rajzolta, Fazekas Mihály költeményét Szilágyi Ferenc adaptálta a magánlakások elsötétített szobáinak falára. Dargay Attila rajzfilmje ugyanerre a témára – és az annak nyomán legyártott diafilm is – majd csak másfél évtizeddel később, 1970-ben készült el.
Azért választottuk most ezt a korábbi változatot, hogy folyamatában tekinthessük át, hogyan változott a művészek, a filmesek viszonyulása és hozzáállása ehhez, a korszellem uralkodó politikai trendjeinek nagyon is megfelelő, ezért sokszorosan kijátszott történethez. Fazekas Mihály költeménye április 4-én jelenik meg A nap verse című rovatunkban, Dargay-sorozatunk pedig ezt követően folytatódik majd. S akkor bizony majd a Dargay-féle változat kerül a képgalériánkba…
Végül pedig tekintsenek meg velünk még egy epizódot Gusztáv kalandjai közül:
(Folytatjuk)
Összeállításunk Kiss Ferenc azonos című Dargay-monográfiája alapján készült