Minden bizonnyal nem lesz hamar vége a nemrég kirobbant botránynak, miszerint több mint 400.000 szerbiai polgár személyes adatai, vagyis lakcíme, személyi igazolványának száma, otthoni és mobiltelefonjának száma és személyi száma található azokban a táblázatokban, amelyeket egy nyilvános szerveren tároltak és most kiszivárogtak. Az egyes személyes adatai mellé beírt megjegyzések (kire szavazott; kire nem szavazott; nem érdemes keresni, mivel a hatalom ellen van, stb.) igazolják, hogy pártcélokra használták ezeket az adatbázisokat.
Nela Kuburović, a szerb kormány igazságügyi minisztere bízik abban, hogy az illetékes szervek megállapítják, az információgyűjtés során történt-e visszaélés a polgárok adataival, s abban is, hogy amennyiben úgy látják, hogy a pártok jogtalanul használták fel az adatokat, az illetékesek a felhatalmazásukkal összhangban megteszik a szükséges lépéseket.
„Ami az Igazságügyi Minisztériumot illeti, ez az intézmény nem vehet részt a folyamatban és nem határozhatja meg, megsértették-e a törvényt vagy sem. A mi feladatunk a titkos adatokról szóló törvények meghozatala, s az új törvényt, amely 2018-tól kellene, hogy hatályos legyen, éppen most dolgozzuk ki” – mondta Kuburović, aki hozzátette, azért nem hozták meg előbb a törvényt, mert várták az Európai Unió útmutatásait, mivel az EU-ban is 2018-ban lép életbe a törvény. Az igazságügyi miniszter szerint a munkacsoport január óta szinte minden héten ülésezik, s nemsokára elkészülnek a törvénytervezettel.
„Arra azért szeretném felhívni az emberek figyelmét, hogy mindenki, aki megadja az adatait, annak tisztában kell lennie és felelnie kell azért, hogy milyen célból adta meg a róla szóló információkat, valamint, hogy beleegyezett-e az adatainak a kiadásába”.
A mintegy 400 ezer nevet tartalmazó adatbázist 222 táblázatra bontották, városok szerint. Az N1 birtokába került adatokat a tájékoztatási eszköz nem kívánja kiadni, hogy legalább ők ne éljenek vissza a táblázatban szereplő polgárok személyes adataival.
A pártok kezében vannak a személyes adataink
Több mint 400.000 szerbiai polgár személyes adatai, vagyis lakcíme, személyi igazolványának száma, otthoni és mobiltelefonjának száma és személyi száma található azokban a táblázatokban, amelyeket egy nyilvános szerveren tároltak és most kiszivárogtak. Az egyes személyes adatai mellé beírt megjegyzések igazolják, hogy pártcélokra használták ezeket az adatbázisokat.
