A belgrádi Boško Cerović 2008-ban bizonyára nagyon boldog volt, mikor beköltözött a „saját” lakásába: igaz, ehhez kölcsönt kellett felvennie, de úgy gondolta, ha mások is vállalják ezt a kockázatot, ő is megteszi, hiszen sokkal jobb a banknak fizetni a havi részletet, és a végén majd az övé lesz a lakás, mint albérletben élni. Cerović svájci frank alapú kölcsönt vett fel: a kölcsön összege 240 ezer svájci frank volt, amit dinárban fizettek ki neki, a havi részletet azonban a svájci frank árfolyama szerint kell fizetnie.
Hét év alatt 170 000 svájci frankot fizetett vissza, ma az adóssága 446 000 svájci frank. A havi törlesztőrészlete 100 ezer dinárról 270 ezer dinárra nőtt.
Mivel a lakástulajdont jelzáloggal terhelték, a bank pár napja úgy döntött, hogy árverésen adja el Cerović feje fölül a házat. Erre egyelőre nem került sor, de nem tudni mi lesz az ügy vége. Cerović hiába próbált meg közös álláspontra jutni a bankkal, még most is sokkal többel tartozik, mint amennyi kölcsönt felvett.
„Ebben a pillanatban 446 ezer svájci frank a tartozásom. Hogy jött ki ez az összeg, fogalmam sincs, szinte megmagyarázhatatlan. Az egyik oka az lehet, hogy törvénytelen módon, háromszor magasabb késedelmi kamatot számoltak fel” – mondta Cerović.
A Szerb Nemzeti Bank 2012-ben megszüntette a svájci frank alapú hiteleket. Három évvel később négy modellt vezetett be, amelyek azoknak nyújtanak segítséget, akik svájci frank alapú kölcsönt vettek fel. Az Efektiva szövetség arra kérte a Szerb Nemzeti Bankot és az Igazságügyi Minisztériumot is, hogy addig, amíg nem születik döntés, hogy az ilyen típusú kölcsönök törvényessek-e, azonnal állítsák le az összes olyan folyamatot, amelyben a bank aktiválta a jelzálogot.
