A Žitounija üzleti társaság tiltakozott amiatt a bírósági ítélet miatt, melynek értelmében a társaság egyik tagja, a zentai liszt-, kenyér- és tésztafélék gyártója büntetést kapott, mert olcsóbb kenyeret árusított. A társaság véleménye szerint az ítélet „a nép ellen, nem pedig a nép nevében” született.
„A gyártó »vétke« mindössze annyi volt, hogy az említett gyártó napi kenyérgyártási struktúrájában a T-500-as típusú lisztből gyártott, 500 grammos fehér kenyér nyolc százalékkal, a T-850-es típusú lisztből gyártott félfehér kenyér hetvennégy százalékkal, a különleges típusú kenyerek pedig nyolc százalékkal vannak jelen. Ezt a gyártási struktúrát a piac követeli meg, amelyet tekinthetünk minden gazdasági tényező üzletpolitikája sikeressége legfőbb mércéjének is” – olvasható a Žitounija közleményében, amely nem nevezi meg a megbüntetett gyártót.
Az illetékes bíróság a mezőgazdasági felügyelő feljelentése alapján megbüntette a gyártót, amely kenyérgyártási struktúrájában nem alkalmazta azt a szabályozást, amelyet a T-500-as típusú lisztből gyártott kenyér arányáról rendelkezik. A rendelet értelmében a napi termelés legalább negyven százaléka ilyen típusú, 500 grammos fehér kenyérből kell, hogy álljon.
A Žitounija emlékeztet: az említett rendelet „szociális rendeletként” született meg, alapvető célja pedig az volt, hogy Szerbia polgárai számára biztosítsa az elfogadható árú kenyér forgalmazását, amelynek megszabott kiskereskedelmi ára 44 dinár kenyerenként.
A megbüntetett gyártó a T-500-as kenyeret 39 dináros kiskereskedelmi áron forgalmazta, a T-850-es kenyeret pedig 36 dinárért, ami öt, illetve kilenc dinárral kevesebb, mint az előírt ár.
„A kenyérgyártó termelési struktúráját a piac igényeihez igazította, de egyúttal példát is mutatott a szociálisan felelősségteljes üzletpolitikából is, aminek hasznát azok a polgárok látták, akik az ízlésüknek megfelelő kenyeret vehettek. Ezt nevezik fogyasztói szuverenitásnak. Egyértelmű, hogy a polgárok legnagyobb hányada a legolcsóbb, T-850-es típusú lisztből készült kenyeret vásárolta, amely egyúttal a legegészségesebb és a legtáplálóbb is” – olvasható a Žitounija közleményében.
A kommüniké kiemeli: a kenyérgyártó hatalmas veszteségeket halmozott volna fel, ha alkalmazta volna az említett rendeletet és napi kínálata legalább negyven százalékát fehér kenyérből állította volna össze, mert abban az esetben az eladatlan kenyér mennyisége elérte volna a harminc százalékot, ami abszurdum, hiszen a rendelet legfeljebb ötszázalékos visszáruforgalmat ismer el.
„A jelentős napi veszteségek elkerülésének egyetlen alternatívája a pékség bezárása és az ott dolgozók elbocsátása” – állítja a Žitounija, amely követeli, hogy a rendelet alkalmazásának ellenőrzésekor elsőként a kis pékségeket vizsgálják, amely a kenyér- és pékáru forgalmazásában hetven százalékkal vesz részt, s amely gyártási struktúrájáról nem tesz jelentést a Köztársasági Statisztikai Hivatalnak. A Žitounija szerint a kis pékségek „vélhetően tömegesen sértik meg a rendelet előírásait”.
A Žitounija meglátása szerint a mezőgazdasági felügyelőség és az illetékes bíróság lépése legitim, de felettébb távol áll a jog uralmától, s „még távolabb a józan észtől”.
„Az említett ítélet, amelyet »a nép nevében« hoztak meg, valójában a nép ellenében született, hiszen nem veszi figyelembe a polgárok érdekeit, amikor a legalapvetőbb élelmiszerhez való hozzáférésről van szó. Drasztikus példája ez annak, ahogyan az állami tisztviselők tévelyegnek Szerbia gazdasági valóságában. Egyházi vezetők azt mondanák erre: Bocsáss meg nekik, Uram, nem tudják, mit tesznek” – olvasható a közleményben.
A Žitounija követeli az illetékesektől, hogy sürgősen módosítsák a vonatkozó rendeletet olyan értelemben, hogy a T-500-as és a T850-es típusú lisztből készített kenyér napi gyártása és forgalmazása összességében tegye ki az említett negyven százalékot. „Egy ilyen lépéssel tovább lehetne erősíteni az említett rendelet szociális céljait” – értékel a közlemény.
Borítókép: Freeimages.com/Griszka Niewiadomski
