Jó hírrel szolgálhatunk azoknak az olvasóinknak, akik szeretik a sivatagot, a távoli szaharai naplementéket. Nem kell borsos áron repülőjegyet váltani és még borsosabb áron szállodában megszállni, Afrika ide látogat hozzánk. Azok számára viszont, akik már végeztek a tavaszi nagytakarítással, rossz hírünk van, nagy mennyiségű homok érkezik Vajdaság fölé, amely valószínűleg meg is tapad majd a bútorokon, ablaküvegeken.
Péntek estétől kezdve egészen szombat estig nagyobb mennyiségű szaharai homok érkezik vidékünkre – jelenti a vojvodinameteo.rs. A homok meleg levegőáramlattal érkezik meg. Vajdaságban a meleg levegőáramlattal érkező homok legnagyobb koncentrációja péntek estétől szombat reggelig tart majd. A helyi záporok, amelyek pénteken és szombaton alakulhatnak ki, homokkal érkeznek és sáros foltokat hagynak majd maguk után. Ebben az időperiódusban ne teregessünk ruhát a szabadban, mert a homok megtapad azon. A jó hír azonban, hogy a meteorológiai hírportál jelentése szerint a pénteki napnyugtát néhol sárgára festi majd a sivatagi homok, főleg azokon a helyeken, ahol cirrus vagy más néven pehelyfelhő keletkezik. Szinte minden tavasszal, átlagosan három-négy alkalommal előfordul, hogy a déliesre váltó légáramlatokkal afrikai eredetű homok érkezik a légterünkbe.
De mit keres felettünk a sivatagi homok?
„Tavasszal az időjárás Afrikában is változik: kissé északabbra tolódik a trópusi konvergenciazóna (itt találkoznak az északkeleti és délkeleti passzátszelek), s ezzel együtt északabbra tolódik az az öv is, ahol erőteljes légáramlatok emelkednek a magasba, s viszik magukkal a felszínhez közeli szelek által felkavart sivatagi homok finomabb szemcséit. Afrika északi vidékén az ilyenkor szokásos száraz, forró szelek nem ritkán igen jelentős mennyiségű port képesek felemelni, s a magasabban futó légáramlatok ezt Európa irányába viszik tovább. Hosszú időre visszamenő adatok vannak az alpesi gleccserek jégmintáiból, ezekben fellelhető a tavasszal rendszeresen érkező afrikai por. A szemcsék színe okkeres árnyalatú, s attól függően, hogy Afrika mely régiójából érkezik, hol sárgásabb, hol vörösebb, így ha esővel együtt jut a talajra, a nyomai is ennek megfelelően sárgás vagy vöröses sárfoltokként jelentkeznek. A korábban élt emberek, akik még nem tudták, honnan származik a vörös nyomokat hagyó eső, nemes egyszerűséggel csak véresőnek titulálták a jelenséget, s babonás hiedelmekkel kapcsolták össze a megjelenését.”– írta az Origo egy hat évvel ezelőtt megjelentetett tudományos cikkében, amikor az Afrikából érkező homok koncentrációja olyan nagy volt a lékörben, hogy a lecsökkent látótávolság miatt utakat kellett lezárni Magyarországon, Németországban pedig tragikus tömegbaleset történt.
