Várnai Gyula Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílt meg pénteken az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonja. Európa gyakran elfelejti, milyen szerencsés földrész, pedig itt a kultúra olyan koncentrációjában lehet élni, mint a világ kevés más pontján – emlékeztetett a magyar pavilon hivatalos megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Mint mondta, akadnak azonban olyan régiók is, ahol éppen a gazdag történelmi múlt rombolása folyik, mint például a Közel-Keleten.
A háborúk rombolása idején különösen izgalmas a kiállítás mottója: Békét a világnak!, noha ezt a mondatot egy szovjet típusú diktatúra fogalmazta meg, amely a művészet ellensége volt – figyelmeztetett Balog Zoltán miniszter, aki felidézte, hogy a magyarok több mint egy évszázada vannak jelen a Velencei Biennálén és olyan alkotásokat hoznak, amelyek fontossá válhatnak más nemzetek számára is. Balog Zoltán szerint a művészek másként közelítenek a valósághoz, mint a politikusok vagy a közgazdászok – jelentette a Magyar Távirati Iroda. A magyar pavilonban most egy olyan alkotást látható, amely a hatvanas évek békeutópiáját és azt vizsgálja, hogy mi lett abból napjainkra. Globális víziót idéz, miközben egy kommunista acélmű homlokzatán ez az üzenet egészen mást jelentett, mint most.
A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a művészet néha a történelmi múlt egy-egy darabjának mába emelésével provokál, de ennek segítségével megérthetjük saját múltunkat és jövőnket is.
Balog Zoltán köszönetet mondott a magyar részvételt szervező Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum színvonalas munkájáért: a Lumú jelenléte azt jelenti, hogy a magyar képzőművészet jelen lehet a nemzetközi vérkeringésben – méltatta a szervezőket a miniszter.
Fabényi Julia nemzeti biztos, a Lumú igazgatója emlékeztetett, hogy a zsűri tizenkét pályázat közül választotta ki Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektjét, amely a Velencei Biennálé közönsége számára a legrelevánsabb üzenetet fogalmazza meg. A múzeumvezető köszönetet mondott a magyar kormányzat kiemelt figyelméért is, amely a Velencei Biennálén való magyar jelenlétet kíséri évek óta.
Brigitte Franzen, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezető igazgatója elmondta: Várnai Gyula kiállítása utópiákról szól, miközben a média, a politika folyton utópiákat vetít elénk. Csakhogy az utópia valami mást jelent, szó szerint nem létező helyet, amely azonban a gondolatok otthona is lehet. Ezt az utoposzt nem veheti el semmilyen hatalom – fejtette ki. Bizonyos történelmi pillanatokban a toposz és utoposz mégis közel áll egymáshoz: ma például menekültek tömegei vágynak arra, hogy egy utópiában élhessenek. A technológiai forradalom idején még az egész emberiség ugyanazt az utópiát kergette, amely mára elveszett és végül metaforává alakult: a béke utáni vággyá. Ez az elérhetetlenség egy szocialista épület tetején felállított neonfeliratba sűrűsödött – emlékeztetett Brigitte Franzen, köszönetet mondva Várnai Gyulának, amiért az utópiából „egy létező helyet” varázsolt.
A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, amelyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is. Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol.
Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre, míg a másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fordul vissza önmagába. A Láthatatlan városok című videoinstalláció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész, az 5 perc című videomunka mellé pedig az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája került.
Chiristine Macel, az idei biennálé főkurátora a Viva Arte Viva című központi kiállításba meghívta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta most először került magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba.
A nagyközönség számára szombaton megnyíló és november 26-ig nyitva tartó seregszemlén az idén nyolcvanhat ország jelentkezik nemzeti kiállítással, és a biennáléhoz városszerte huszonhárom hivatalos kísérőrendezvény is kapcsolódik.
Kutyás járókelő az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálét népszerűsítő hirdetőtábla előtt Velencében (Czeglédi Zsolt felvételei / MTI)
Az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálét népszerűsítő molinó egy hídon
Az argentin Claudia Fontes műve az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále központi kiállításán a velencei Arsenale rakparton
Az olasz Roberto Cuoghi alkotása a velencei Arsenale rakparton
Csörgő Attila képzőművész Clock-Work című munkája mellett a biennále központi kiállításán a velencei Arsenale rakparton
Petrányi Zsolt művészettörténész, kurátor (balra) és Várnai Gyula képzőművész a Peace on Earth! (Békét a világnak!) című projekt egyik alkotása mellett a biennále magyar pavilonjában a velencei Giardini parkban
Egy érdeklődő a japán Ivaszaki Takahiro installációjánál a velencei Giardini parkban. Az olaszországi városban május 13. és november 26. között rendezik meg a képzőművészeti biennálét
Egy látogató nézi, amint az osztrák Erwin Wurm installációját próbálja ki egy érdeklődő az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále központi kiállításán a velencei Giardini parkban
Nyitóképünkön: az orosz Irina Korina installációja
