A határozat többek között a lex CEU visszavonását is követeli
A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben, tudatja az MTI.
Az EP szerdai ülésén két határozattervezet volt napirenden: a „keményebbet“ az EP négy frakciója (a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldaliak) közösen nyújtotta be, a másikat, a „puhábbat“ a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt képviselőcsoportja.
A szerdai szavazáson a „keményebb“ határozat ment át 393 képviselő voksával, ami több, mint amennyit a négy beterjesztő közösen számlál, tehát néppárti képviselők is „átszavaztak“ erre a javaslatra. A javaslat ellen 221 képviselő szavazott, 64-en tartózkodtak.
Az elfogadott dokumentum kimondja: Magyarországon fennáll a kockázata, hogy az állam súlyosan megsérti az uniós alapértékeket. Ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, aminek következtében az EP szavazhat az uniós szerződés hetedik cikkelyének aktiválásáról.
Ez a legsúlyosabb uniós büntetés, amelyet az Európai Unió fennállása óta még egyetlen tagországgal szemben sem érvényesítettek.
Amennyiben az EU végigviszi a hetedik cikkely aktiválását, Magyarország elveszíti szavazati jogát az Európai Tanácsban (a minisztereket és miniszterelnököket tömörítő testületben).
A szerdai döntés arról rendelkezik, hogy a hetedik cikkely által előírt eljárást előkészítik az illetékes testületek, a szavazati jog megvonása pedig ennek az eljárásnak a legvégső mozzanata, amihez az uniós államok kormányainak minősített többségére is szükség lenne.
Az elfogadott dokumentum egyébként azt követeli Budapesttől, hogy vonjon vissza több törvényt: a menekültek tranzitzónába zárásáról rendelkező jogszabályt, a felsőoktatási intézményekre vonatkozó törvényt (a lex CEU-t), illetve a még el nem fogadott, a civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó tervezetet.
Emellett a határozat megbízza az Európai Bizottságot, hogy alaposabban tekintse át az uniós pénzek költését Magyarországon.
A határozat azt is kimondja: Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot, a korrupció mértéke és a demokratikus intézményrendszer leépítése miatt.
