Huszonnégy részvény- és kötvénykereskedő gyűlt össze 1792. május 17-én a New York-i Wall Street (Fal utca) egyik platánfája alatt, és megalapította a világ legnagyobb tőzsdéjét. Az általuk aláírt Buttonwood Agreement (Platánfa-egyezmény) mindössze két mondatból állt és két lényegi pontról rendelkezett: arról, hogy a jelenlévők azontúl csak egymás között kereskednek, illetve a jutalék mértékéről.
Törékeny, mint az orosz Fabergé-váza (Fotó: Szabad Magyar Szó)
Törzshelyüket a fa alól hamarosan áttették a közeli Tontine kávéházba, amit maguknak építtettek a Wall Street és a Water Street (Víz utca) sarkán. 1817-re a forgalom akkorára nőtt, hogy a kereskedőknek hivatalos szervezetet kellett létrehozniuk. Március 8-án vették fel a New York Stock & Exchange Board nevet, ami 1863-ban rövidült a mai New York Stock Exchange (NYSE) formára. Ugyancsak 1817-ben készítették el a hivatalos alapszabályzatot és elkezdtek irodát bérelni a Wall Streeten. A növekvő forgalom a század végére új épületet kívánt. Ennek megtervezését George B. Post építészre bízták és a jelenlegi helyén 1903 áprilisában megnyílt a neoklasszicista remekmű, mely ma a világ egyik legismertebb épülete. A tőzsde parkettje volt akkoriban a legnagyobb terem a városban, 23 méter magas üvegtetejét arannyal díszítették. Az épületben őrzik az eredeti platánfa egyezményt és még néhány különlegességet, például a II. Miklós cártól kapott óriási Fabergé-vázát, ami a világ legnagyobb méretű Fabergé mestermunkája.
1920. szeptember 16-án a tőzsde épülete előtt bomba robbant, 33 ember életét vesztette, több százan megsebesültek. A tetteseket sosem fogták el.
Az 1920-as években kezdték el a kereskedésben használni az azóta mindenhol elterjedt „Blue Chip” kifejezést; a legjobb, legnagyobb forgalmú, legnagyobb kapitalizációval rendelkező papirok nevét a pókerben használatos zsetonok után kapta, ahol a kék a legértékesebb.
A II. világháborúig nemigen dolgoztak nők a parketten, a háború alatt kezdték el helyettesíteni a férfiakat. Az első nőt, aki hivatalos tőzsdetag lett 1967-ben Muriel Siebertnek hívták. Első nőként „ülést” birtokolt a tőzsdén. Ez a tagságra vonatkozó kifejezés onnan származik, amikor még a kezdeti időkben úgy folyt a kereskedés, hogy a tagok saját székeikben ültek, az elnök felolvasta a részvény- és kötvénylistát, a tagok pedig a székeikből kiabálták be az ajánlataikat. A hölgy tiszteletére nemrégiben szobát neveztek el a tőzsde épületében, ahol az eleganciájáról is híres tőzsdetag szőrméjét is elhelyezték, amit egyszer a parketten viselt.
A brókerek parkettje (Fotó: Szabad Magyar Szó)
A kereskedés mindennap a híres tőzsdeharang megkondításával indul és zárul. Ha a pénzügyi világot egyetlen hanggal kellene leírni, az egészen biztosan a tőzsde gongja lenne. Eredetileg két harang szólt egyszerre, de túl hangosnak bizonyult, ezért csak egy maradt. 1950 körül a harangot „ketrecbe zárták”, mert szokássá vált, hogy érméket dobáltak rá, azzal a céllal, hogy megszólaltassák és így zavart keltsenek a kereskedésben. A harang megkondítására néha felkérnek hírességeket vagy a tőzsdén jelenlévő cégek vezetőit, ha valamilyen évforduló van. Ez természetesen óriási megtiszteltetés, a harangot megszólaltatta már olyan díszvendég, mint Nelson Mandela, Estee Lauder, Jim Parsons, Liza Minnelli, Hillary Duff, Robert Downey Jr, Anna Kurnyikova, a Foreigner rockegyüttes és Darth Vader.
A harangot egy gomb lenyomásával kell működésbe hozni és annak pontos ideig kell szólnia, nyitáskor 10, záráskor 15 másodpercig. A harang hangja hivatalos védjegyoltalom alatt áll. Ha egy cég részvényei először kerülnek forgalomba a tőzsdén, annak tiszteletére külön harangot szólaltatnak meg.
A történelem folyamán valahogy mindig októberben jár rá a rúd a tőzsdére. Az 1907-es októberi bankpániknak köszönhetően a tőzsde az összeomlás szélére került. Aztán 1929. október 24-én a „fekete csütörtökön” eladási láz tört ki, a befektetők tömeges részvényeladásba kezdtek és következő héten, október 29-én, „fekete kedd” napján a tőzsde teljesen összeomlott. 1987. október 19-én a „fekete hétfő” következett, majd 1997. október 27-én az ázsiai piacok miatt tört ki pánik. A nagy gazdasági világválsághoz vezető 1929-es tőzsdekrach kapcsán gyakran lehet hallani, hogy az emberek tömegével ugráltak ki az ablakon, de ebből nem sok igaz. A „fekete csütörtöki” pániktól év végéig New Yorkban összesen száz öngyilkossági kísérlet történt és abból csak négy állt közvetlen kapcsolatban a tőzsdei pánikkal. New York lakóinak amúgy sem szokása ablakból kiugrálni, sokkal inkább ugranak le hídról, lelövik magukat vagy a gázmérgezést választják.
A Bősz (Bronz)Bika, Arturo di Modica gerillaszobra a tőzsde előtt (Fotó: Szabad Magyar Szó)
Az 1987-es fekete hétfő emlékére Arturo Di Modica szobrászművész készített egy hatalmas bikaszobrot, amit 1989 karácsonyán engedély nélkül „odalopott” a tőzsde épülete elé, a karácsonyfa alá. A város azonnal ki akarta dobni a több tonnás bikát, de aztán meggondolták magukat a szobor népszerűségét látva és áthelyezték azt kicsivel odébb, a Bowling Green Parkba. A bika olyan népszerű, hogy szinte folyamatosan tömeg veszi körül és sorba kell állni egy közös fotóért.
A tőzsdei emelkedő vagy esést mutató trendekre használt bika és medve kifejezés egyikét már képviseli szobor a tőzsdénél. Medve szobor még nincs.
