Amikor 2011. január 1-én Szerbiában megszűnt a hadkötelezettség, az ezzel kapcsolatos jogszabályok szinte semmit sem változtak. Elég csak a 2010-ben elfogadott Had-, munka- és anyagi kötelezettségről szóló törvényt (szerb elnevezés: Zakon o vojnoj, radnoj i materijalnoj obavezi, Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönye, 88/2009. és 95/2010. számok) átnyálazni – csak azért, mert azóta nem került sor ennek a törvénynek a módosítására – számos meglepő, de ezek szerint érvényes rendelkezést találhatunk benne. Nézzük ezeket:
„Regrutna obaveza
Član 13
Regrutna obaveza je dužnost vojnog obveznika da izvršava propisane obaveze i naloge Ministarstva odbrane u vezi sa uvođenjem u vojnu evidenciju, lekarskim i drugim pregledima i psihološkim ispitivanjima, regrutovanjem, uputom na služenje vojnog roka u Vojsku Srbije i druge propisane obaveze za regrute.”
(magyar fordítás)
Sorozási kötelezettség
- szakasz
A sorozás a hadkötelezett kötelezettsége, hogy végrehajtsa a Védelmi Minisztérium által előírt kötelezettségeket és meghagyásokat, amelyek a katonai nyilvántartásba vétellel, az orvosi és más vizsgálatokkal, pszichológiai tesztekkel, sorozással, Szerbia Katonaságába való behívással és a sorozottak számára előírt egyéb kötelezettségekkel kapcsolatosak.
„Obaveza služenja vojnog roka
Član 24
Obaveza služenja vojnog roka izvršava se služenjem vojnog roka u Vojsci Srbije sa oružjem ili bez oružja.
Služenje vojnog roka sa oružjem ili bez oružja traje šest meseci.
Predsednik Republike, na predlog ministra odbrane može skratiti trajanje služenja vojnog roka.”
(magyar fordítás)
Katonai szolgálat kötelezettsége
- szakasz
A hadkötelezettség végrehajtása Szerbia Katonaságában történő fegyverrel, vagy fegyver nélküli katonai szolgálattal történik.
A fegyverrel való, vagy fegyver nélküli katonai szolgálat hat hónapig tart.
A Köztársaság Elnöke, a védelmi miniszter ajánlatára lerövidítheti a katonai szolgálat időtartamát.
„Rezervni sastav
Član 48
(szükségtelen kihagyva)
Vojni obveznici u rezervnom sastavu se vode u evidenciji kao rezervni oficiri, rezervni podoficiri i vojnici u rezervi.
Rezervni sastav civilne zaštite i drugih snaga odbrane čine lica koja su vojnu obavezu regulisala izvršenjem civilne službe i, po potrebi, vojni obveznici koji nisu na ratnom rasporedu u Vojsci Srbije.”
(magyar fordítás)
Tartalékos állomány
- szakasz
(szükségtelen kihagyva)
A tartalékos állományban levő hadkötelezetteket tartalékos tisztként, tartalékos alttisztként és tartalékos katonaként tartják nyilván.
A polgárvédelem és a védelem más erőinek tartalékos állományát azok a személyek képezik, akik a katonai szolgálatuk kötelezettségét civil szolgálat végzésével szabályozták, szükség szerint pedig azok a hadkötelezettek, akiknek Szerbia Katonaságában nincs háborús beosztásuk.
Habár ismertem ezt a törvényt, meglepődtem, hogy az felhatalmaz tisztségben levő személyeket a törvény módosításával! Nem vagyok jogász, de annyit tudni vélek, a képviselőház által meghozott törvényt csak törvénnyel lehet módosítani, amit szintén a képviselőháznak kell elfogadnia. Így máris értem (csak nem tudom elfogadni), hogyan lehetett a védelmi miniszter, vagy a vezérkari főnök által megjelentetett rendelettel a sorozást nyilvántartásba vételre változtatni, a szintén rendeletben előírt önkéntes aktív tartalékosok nyilvántartásba vételét semmibe venni (hogy mindenki értse: a rendelet azt tartalmazza, hogy aktív tartalékosnak nem lehet kötelezni azokat, akik nem vállalták a fizetett katonai szolgálatot, de bárki jelentkezhet önkéntes tartalékosnak), a sort pedig folytathatnám szinte a végtelenségig!
Megszereztem egy behívót, amit mellékelek. Láthatják, eltakartam (budapesi nyelvjárásban ez így szól „kitakartam”, de ezt – értelmetlensége miatt – nem szándékozom használni) az érintett személyre utaló személyes adatokat (név, lakcím), mindez csak mellékletként szolgál, mert láthatjuk, szintén a taglalt törvény (szerintem hatályon kívüli) előírásaira hivatkozva lett elkészítve.
Már csak az a kérdés: mit lehet tenni? Mivel nagyon közel van már június eleje, állást kellene foglalnia a délvidéki magyar polgárok érdekképviseletét felvállaló szervezeteknek (legyenek azok pártok, mozgalmak, civil szervezetek stb.), mit ajánlanak a polgároknak. Értékelésem szerint ez a szabályozás „több sebből is vérzik”, nem állná ki az alkotmányosság próbáját sem, így megkockáztatható az is, hogy bírósági eljárást kezdeményezhetnek polgáraik érdekében. A végén újból egy kérdés: Lesz-e erre vevő?
Vendégszerző: Balla Lajos
