A világ legmagasabb pontjára 1953. május 29-én jutott fel Tendzing Norgaj és Edmund Hillary. Tizenöt percet töltöttek a világ tetején. A Kína és Nepál határán lévő 8848 méter magas hegy neve Tibetben Csomolungma, az „Univerzum Ősanyja”, Nepálban pedig Sagarmatha, a „Föld Homloka”. A Mount Everest nevet Sir George Everest mérnök után kapta, aki India főtérképészeként dolgozott az 1830-as évektől, az ő módszerével sikerült 1852-ben megállapítani, hogy ez a Föld legmagasabb hegye.
Az első kísérlet a csúcs meghódítására 1924-ben történt, a két brit hegymászó George Mallory és Andrew Irvine azonban eltűnt. Egyikük holtteste azóta előkerült, nem lehetett megállapítani, hogy meddig jutottak fel a hegyre.
Edmund Hillary és Tenzing Norgay 1953-ban (Fotó: Wikimedia)
Több nemzetközi expedíció indult ezután, de nem jártak sikerrel. A britek által vezetett 1953. évi expedícióból az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj kettőse volt az a szerencsés, akinek először sikerült a Mount Everest csúcsára érnie. Mindketten vettek már részt korábbi kísérletekben. Edmund Hillary-t II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte 1953 júliusában. Hillary egész életét Nepálnak szentelte, oda is költözött, majd nagykövetként tért vissza, tiszteletbeli nepáli állampolgárságot is kapott. Tendzing Norgaj is óriási megbecsülésnek örvendett, a Himalája foglalta le további életét, saját céget alapított.
Azóta évente több százan próbálkoznak az életveszélyes túrával. Tavaly 641-en értek fel az Everestre, ennél többen csak 2013-ban mászták meg a hegyet. Eddig 282 ember halt meg, sokuk holtteste még mindig a hegyen van. Nagy pusztítást végzett a 2015-ös földrengés, le is zárták a hegyet arra a szezonra. A Mount Everest évente átlagosan 4 millimétert nő és „vándorol” is picit északkelet felé a lemezmozgásoknak köszönhetően. A földrengés után kicsit csökkent a magassága.
A Mount Everest bizony nem olcsó mulatság, legkevesebb 30 000 dollárt kell kifizetni azért, hogy egyáltalán elindulhassunk. Általában negyven nap alatt lehet feljutni, a magassághoz folyamatosan alkalmazkodnia kell a szervezetnek. Az időjárás kegyetlen, még a nyári átlaghőmérséklet is csak -19 °C, a szél sebessége 200 km/óra fölött van. Hogy mégis miért vállalkoznak sokan a drága, kényelmetlen, életveszélyes kalandra talán George Mallory szavaival lehet megindokolni, aki azt mondta, azért akarja megmászni a csúcsot „mert az ott van”.
