A katonai behívók, amelyek az utóbbi hetekben egyre több katonaköteles férfi postaládájában landolnak, komolyan aggasztják a polgárokat, pedig az illetékesek azt állítják, hogy minden tartalékos legalább egyszer kap behívót.
A Sputnik arról írt, hogy a katonai gyakorlatra szóló behívókat sokan úgy értelmezték, hogy Szerbiát azonnal meg kell védeni. Az illetékesek pedig azt mondják, hogy nem kell aggódni, az országot nem fenyegeti veszély. A Szerb Katonaságtól olyan magyarázat érkezett, amely szerint a gyakorlatozás a rendszeres folyamatok része, nincs benne semmi rendkívüli.
A gyakorlatozás rendkívül fontos az ország védelme szempontjából – ,mondta el a Sputniknak nyilatkozó Jovan Krivokapić, a védemi minisztérium szóvivője.
„A tartalékos állománynak kézbesített, a hadgyakorlatokra vonatkozó behívóknak nincs semmi közük a jelenlegi biztonsági helyzethez, a térségben tapasztalható állapotokhoz vagy a migránsválsághoz. A Szerb Katonaság tartalékos állományának gyakorlatozása természetes, szokványos jelenség, amelyet a törvényekkel összhangban bonyolítunk le” – emlékeztet Krivokapić.
Mégis zavart okoz az a tény, hogy a hadgyakorlatra vonatkozó behívóparancsot egyidejűleg igen sok tartalékos kapta meg, elsősorban azok, akik a fővárosban élnek. Krivokapić szerint ennek a magyarázata egyszerű: néhány éves szünet után, amit az anyagi eszközök hiánya okozott, most folytatódik az intenzív gyakorlatozás a gyakorlótereken.
„Szerbia komplex nemzetbiztonsági környezetben van, a katonaság meg, ahogyan eddig is, szavatolja minden polgár biztonságát. Ezek a gyakorlatok elősegítik az operatív és működésbeli képességeinket, fejlesztjük a tartalékosállományt, amely a háborús, vagy rendkívüli helyzetekben hazánk védelmének tartópillére” – hangsúlyozza Krivokapić.
A tartalékosokat elsősorban az a kérdés aggasztja, hogyan jutnak el a kaszárnyákig, milyen pénzből, valamint az, hogy távollétüket hogyan igazolják a munkahelyükön. Az érdekli őket, hogy távollétükben munkaadójuk elbocsátja-e őket és mást vesz-e fel a helyükre. Olyanok is vannak, akik „nyafognak”, hogy kúszniuk-mászniuk kell. Krivokapić szerint a gyakorlatozásnak éppen az a célja, hogy a potenciális katonák visszanyerjék formájukat, edzsettségüket.
„Olyan emberekről van szó, akik tíz-tizenöt éve nem húztak egyenruhát és nem voltak semmilyen katonai gyakorlótéren. Fizikai adottságaik jelentősen megváltoztak ahhoz képest, hogy milyen formában voltak rendes katonai szolgálatuk ideje alatt. Kollégáink megértést tanúsítanak ez iránt. Fokozatosan építik fel a kiképzés fázisait, miközben megújítják a már meglévő ismereteket” – mondja Krivokapić.
A védelmi minisztérium megtéríti a tartalékosok útiköltségét. A munkanélküliek számára emellett biztosítja az átlagfizetés hetven százalékát, a foglalkoztatottak munkaadóinak pedig térítik a havi bér teljes összegét.
Azok is számíthatnak a behívóra, akik annak idején civil katonai szolgálatot teljesítettek – közölte Krivokapić.
„Amikor a polgári katonai szolgálatot teljesítő személy, illetve minden férfi, aki nem volt sorkatonai szolgálatban, betölti a harmincadik életévét, átkerül a tartalékosok közé. Az ő kiképzésüket a belügyminisztérium, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő osztály tervezi meg, és vélhetően ők is hajtják végre” – mutat rá Krivokapić.
Tehát behívóra mindenki számíthat, aki fegyveres katonai szolgálatot teljesített. Sokan elfelejtették, hogy annak idején, leszerelésük előtt megkapták a hadibeosztásukat és így automatikusan bekerültek a tartalékos állományba.
Amennyiben a tartalékos beteg, vagy a munkavégzésétől függ családja egzisztenciája, s amennyiben fontos tudományos tevékenységet folytat, kötelessége nyolc nappal a behívóparancs hatálya előtt igazolni a távolmaradását. Ugyanez vonatkozik a sportolókra is, amennyiben nemzetközi versenyre készülnek.
Aki nem tesz eleget a behívóparancsnak, ötvenezer dináros pénzbüntetésre vagy kéthavi börtönbüntetésre számíthat.
„Mindenki számítson a behívóparancsra, legalább ötévente egy alkalommal, akkor is, ha Szerbiát nem fenyegeti veszély. Azoknak pedig, akik háború híján nem találnak elég okot a gyakorlatozásra, jussanak eszébe a 2014-es árvizek. A katonaság nemcsak azért létezik, hogy az ellenségtől védje az országot, hiszen elemi csapások esetén is számít ránk a nép” – idézte le a Sputnik Krivokapić szóvivő szavait.
