Az elmúlt években fokozódott a kivándorlási hullám, így aztán Szerbia már két évtizede régiós és nemzetközi szinten is egyaránt csúcsot döntöget, ha a fiatal és képzett emberek távozásáról van szó. Azonban egyre több középkorú is megpróbál külföldön boldogulni, egzisztenciát teremteni, jobb életet biztosítani önmagának és a családjának.

Szerbiában pontos adatok nem állnak rendelkezésre sem köztársasági, sem önkormányzati szinten, amelyek precízen tükröznék, hogy az utóbbi időben hányan csomagoltak és távoztak külföldre ideiglenesen vagy örökre.

A dunai régióban a fiatalok migrációja egyre erőteljesebb és kihívások elé állítja az adminisztráció minden szintjét, derült ki egy magyarkanizsai konferencián, amelyet a YOUMIG projekt keretében szerveztek. Ez a projekt az intézményes kapacitások fejlesztésével és az együttműködés előmozdításával foglalkozik annak érdekében, hogy szembesülni lehessen a fiatalok transznacionális migrációjával és hogy utóbb azzal összhangban lehessen cselekedni, emeli ki Mirjana Rašević, a belgrádi Társadalomtudományi Intézethez tartozó Demográfiai kutatások központjának igazgatója, aki arra is rámutatott: az utóbbi évtizedben ez a migrációs folyamat felgyorsult.

„Egyre több fiatal, magasan képzett ember távozik, ami természetesen bármely népesség számára gondot jelentene. Ennek a projektnek az a célja, hogy azok, akik adatokat tudnak adni, azok, akik ezeket az adatokat használják és mi, akik megpróbáljuk ezeket az adatokat elemezni, szorosabban együttműködjenek annak érdekében, hogy jobb, hatékonyabb politikai választ találjunk a fiatalok migrációjára. Az elvándorlással az a legnagyobb baj, hogy a távozók nem jelentkeznek ki, így mi a népszámlálási adatok alapján, amit tízévente egyszer tartanak, csak találgathatunk a pontos számokat illetően.  Vagy a szerbiai statisztikai hivatallal és azoknak az országoknak a statisztikai hivatalaival, ahová az emberek távoznak, megpróbáljuk megbecsülni a migráció mértékét. A leggyakrabban Szerbiából az emberek Németországba, Franciaországba, Ausztriába, az utóbbi időben pedig Magyarországra költöznek“ – mondta Mirjana Rašević a Dnevnik tudósítása szerint.

Szerbiából 2007 és 2014 között mintegy 300 000 ember távozott, az eddig közzétett adatok szerint. Szerbiából évente átlagosan a fejlett országokba 2004 és 2013 között mintey 26000 ember vándorolt ki, míg ez a szám 2014-ben elérte az 58 000 főt. Nem kizárt, hogy ez a szám tovább emelkedett, de újabb adatok nem állnak rendelkezésre.

A fiatalok kitelepülése a népesség elöregedését eredményezi, emellett csökken a munkaképes korúak létszáma is. A migrációs folyamatok érzékenyen érintik a helyi önkormányzatokat, azonban kevesen vannak, akik készek szembenézni ezzel a helyzettel.