Augusztus 9-én kezdődik az idei Sziget Fesztivál, sorrendben a huszonötödik, tehát egy jelentős fordulópont is egyben a rendezvény történetben. A negyed évszázad tiszteletére újítjuk fel (poroljuk le…) és folytatjuk immár itt, helyben, a szabad fórumunkon a sorozatot, amely sok-sok átalakuláson és metamorfózison esett át nyomtatott megjelenése idején, de mindvégig kitartott az eredeti elképzelés mellett, hogy élményszerűen elevenítse föl a Sziget Fesztivál történetét, illetve annak legfontosabb eseményeit.

Amikor 2006-ban a szokásos évi árvíz levonulása után, de még hónapokkal a Sziget Fesztivál (2006. augusztus 9-16.) hivatalos kezdése előtt a családdal április 22-én kisétáltunk Óbudára, a Hajógyári-szigetre, az akkor még mindig mocsaras, sáros és víz lepte sátorhelyek megörökítése mellett a helyszín úgymond „civil” jellegére és állapotára utaló „nyomokat” is figyeltem és fényképeztem. Ez utóbbiak közé sorolom a helyszín tarkaságát a lenyűgöző természeti jelenségeken, a kellemes sétálóparki hangulaton túl is fokozó, street art-nak is nevezett graffitikat is. Van ebben a műfajban néhány régi szöveges kedvencem, mint például az is, amelyik hősiesen kimondja: „Segíts a rendőrségnek, verd össze magad!” Vagy a másik: „Mi vagyunk azok, akiktől óvtak a szüleid!” És még: „Olyan éhes vagyok, hogy nincs hol aludnom.”

Majd egy hosszabb: „És Jézus szóla hozzájuk: »Mondjátok, ki vagyok én?« És ők felelék: »Te vagy létünk alapjának eszkatológiai manifesztációja, a kerigma, amiben interperszonális kapcsolataink legvégső értelme tárul fel előttünk.« És Jézus szóla: »Mi?«” (Salamon Gábor – Zalotay Melinda – Erdély Dániel: A falra írni muszáj, Pátria Könyvek, Budapest, évszám nélkül.)

Egyik kiemelt kedvencem pedig az, amelyik kimondja: „Az öngyilkosság az önkritika legőszintébb formája.” Történt pedig, hogy a British Airways plakátokon reklámozta: „Reggeli Londonban – Ebéd New Yorkban”, a marketing talányainak megfejtője, azaz a graffiti szerzője pedig megtoldotta még egy mondattal ezt a szlogent: „Csomag a Bermudákon.” Kell ennél jobb? Talán néhány perverz hajlamú, falra írt megjegyzéssel megtoldhatjuk még a gyűjteményt: „Az orális szex ízlés kérdése.” Vagy pedig: „Ha ez itt egy tampon a fülem mögött, hol a picsában van a ceruzám?”

A budapesti grafiti ciklusához a Hajógyári-sziget kínálatából begyűjtött darabok között az egyik kedvencem az Edvard Munch norvég expresszionista festő világhírű alkotására, a Sikolyra ugyan kevéssé utaló, de egy hatalmas szemű, üvöltésbe torzult emberi arcot ábrázoló rajz egy áramelosztó doboz lakattal lezárt ajtaján.

Sziget helyett politika

2006 választási év volt Magyarországon, ezért ha nem is volt teljességében mellőzött téma, mégsem kapott túl nagy teret ekkor még a sajtóban a Sziget Fesztivál beharangozása… A politika, a választási hajsza „mindent vitt”. Árvíz utáni kárfelmérő családi sétánk előtt néhány nappal, április 10-én a Népszabadság még arról írt tizenötödik oldalán, hogy a húsvét előtti két hétben minden évben átlagosan húsz százalékkal nő a tojás iránti kereslet. Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára hangsúlyozta, hogy a naposcsibe iránti kereslet alakulásában a húsvét nem játszik jelentős szerepet; az éves árbevétel naposcsibékből egymilliárd forintot tesz ki – idézem leginkább csak a vicc kedvéért. Kevésbé volt azonban tréfás dolognak mondható, hogy arról már a Népszabadság mellett a Napi Gazdaság és a Népszava is beszámolt, hogy az épp aktuális parlamenti választások „tegnap” [ti. 2006. április 9-én] megtartott első fordulójában eldőlt: négypárti „lesz” az új parlament. A szavazásra jogosultak 67,15 százaléka járult ezen a hétvégén az urnákhoz, Budapesten a részvétel meghaladta a hetven százalékot. A lapok országos kiadásainak zárásáig százhárom szocialista, kilencvennyolc fideszes, öt MSZP-SZDSZ-es közös jelölt, négy szabaddemokrata és két demokratafórumos képviselő jutott be a törvényhozásba. A területi listák alapján az eredmény 12:8 volt a Fidesz javára, de ez akkor még nem jelentett győzelmet, mivel a nagyobb lélekszámú megyékben és a fővárosban a szocialisták kapták a legtöbb szavazatot. A Fidesz-KDNP elsősorban az alacsony lélekszámú településeken jutott előnyhöz vagy szerzett mandátumot. Az országosan összesített adatok szerint az MSZP egyszázalékos előnyt szerzett a Fidesszel szemben. A szocialisták a listás szavazatok 43,3 százalékát kapták, a nagyobbik ellenzéki párt 42,15 százalékát, a liberálisok 6,3 százalékát, az MDF pedig 5,03 százalékát. Az akkori pártelnökök közül Hiller István már „tegnap” a parlamentbe került, Kuncze Gábor és Dávid Ibolya a harmadik helyen állt a választókerületében. Az ismert politikusok közül a saját választókerületében biztosan győzött Toller László és Szili Katalin Pécsen, Kiss Péter Újpesten, Áder János Csornán, Kósa Lajos Debrecenben és Lezsák Sándor Tiszakécskén. Az első fordulóban az adatok szerint hatvanöt képviselő került a parlamentbe, míg négy évvel korábban csak negyvenöt, és ebben is némi szocialista fölény mutatkozott. Bár a koalíció előnye nagyobb volt, mint 2002-ben, Orbán Viktorék „várhatóan” kemény kampányhajrát diktálnak a második forduló előtt – részletezték a lapok. A közvélemény-kutatók utolsó felmérései szoros eredményt jeleztek előzetesen: a Medián, a Szonda Ipsos és a Capital Research néhány százalékos MSZP-előnyt valószínűsített, míg a Gallup inkább a Fideszt látta befutónak, a Századvég és a Tárki által végzett exit pollok pedig ugyancsak a nagyobbik ellenzéki párt győzelmét valószínűsítették. Valamennyi kutatóintézet szerint Gyurcsány Ferenc fölényesen nyerte tévévitáját Orbán Viktorral szemben. A Gallup mérései alapján a pártelnökök négypárti szópárbajában közel azonos eredménnyel szerepelt az MSZP és a Fidesz listavezetője, míg a legszimpatikusabbnak Dávid Ibolyát, az MDF elnökét látták a nézők. Figyelemreméltó, hogy a Fidesz még a „tegnapi” szavazás utolsó pillanataiban is tömeges választási csalásokkal és láncszavazással vádolta meg az MSZP-t, ám ezeket a vádakat a szocialisták cáfolták. Az Országos Választási Bizottság (OVB) „tegnapi” ülésén egyetlen olyan beadvány sem került napirendre, amely alapvetően kérdőjelezte volna meg a szavazás tisztaságát vagy törvényességét.

A parlamenti választások tehát meghatározó módon tematizálták a sajtót és lefoglalták a figyelmet minden mással, így a Szigettel szemben is. Ilyen helyzetben és ilyen körülmények között graffitiket fényképezgetni a Hajógyári-szigeten végül is marginális tevékenységnek is tűnhetett. Még ha nem is volt egyértelműen az…

Még 6 nap: Civilek a pályán

A Sziget Fesztivál időpontja azonban a parlamenti választások és a húsvéti tojásdömping ellenére is egyre vészesebben közeledett. A Magyar Szó 2006. augusztus 3-i számában jelent meg az alábbi előzetes (találat Náni néni Nünükéjében: http://terezapu.freeblog.hu/archives/2006/11/04/A_visszaszamlalasbol_sohsem_eleg): „A Sziget Fesztivál zenei programkínálatáról a televíziós reklámokból már az is értesült, aki nem akart. Legalábbis a Nagyszínpadot illetően. Mindenki álmából felébresztve is fújja, hogy Franz Ferdinand, Radiohead, Iggy Pop, Prodigy, Scissor Sisters. Azonban nemcsak a Nagyszínpad kínálja a külföldi csemegéket: a világzenének helyet adó Pannon Világzenei Nagyszínpad, a változatos stíluskavalkádot ígérő WAN2 Színpad, a zúzósabb, punk és metál hangvételt preferáló fellépőket felsorakoztató HammerWorld Színpad és az elektronikus zenét játszó Party Aréna is tartogat izgalmakat. Ráadásul nemzetközi szintű produkciókkal rukkol elő az idén már a Művészetek Palotája Jazz Színpad is. Az underground elektronikus zene az idén a Medúza névre keresztelt helyszínen kap otthont, s ott is számos nemzetközi előadó várható.

A világzenei színpad életében a szervezők elmondása szerint tavaly lezárult egy korszak, hiszen nem maradt olyan kirívó jelentőségű, legendás előadója a műfajnak, aki ne lépett volna fel ott. Eddig három lábon állt a koncepció: egyrészt be kellett hozni a világzenei koncertszervezés jó évtizedes lemaradását, másrészt évről évre elérhetővé kellett tenni a méltán közkedvelt csillagokat, végül pedig bemutatni a legújabban jelentkezett reménységeket. A változás annyiból áll, hogy most már semmiféle lemaradást nem kell pótolni, már csak arra kell koncentrálni, hogy a műfaj legjelentősebb – és Magyarországon ritkán látható – sztárjait elhozzák Budapestre. Persze, nemcsak visszatérőkből áll majd a program (habár Boban Marković és Goran Bregović annak minősül), lesznek debütáló sztárok az idén is: például a perui Susana Baca, a kanadai (kelta) La Bottine Souriante, a mali korakirály Toumani Diabate vagy a mexikói Lila Downs. A legendás Led Zeppelinben megismert, azóta a világzenei vizekre keveredett Robert Plant is itt fog fellépni.

A HammerWorld Színpad fellépői közül csak néhányat említünk: Sick Of It All, Fear Factory, Morbid Angel, Cathedral és a punk egyik kiemelkedő csapata, az Exploited. Persze, itt vonul fel a magyarországi metál és punk élgárdája is.

Külön érdekességnek számít a Civil Sziget – a fesztiválnak az a része, ahol a legkülönfélébb civil szervezetek mutatkozhatnak be, s amelyek rendszerint igyekeznek minél izgalmasabb, figyelemfelkeltőbb módon felhívni magukra és tevékenységükre a figyelmet. Így az idei Szigetre ígérnek klímafotózást, napelemes zuhanyzót, csipkekészítést, palacsintasütést naptűzhelyen. De találkozni lehet majd az ókori egyiptomi hitvilág érdekességeivel, megtudhatjuk, miért fontos az idegen-nyelv tanulás, beleleshetünk a cserkészélet rejtelmeibe, a kulturális örökségvédelembe. Visszatérőként lesz jelen például a 21. Színház a Nevelésért Egyesület, az Amnesty International, a Hotel Mentál. Ez utóbbi tanácsaival segíti az érdeklődőket, hogyan érezhessék jobban magukat a családi-, baráti-, iskolai környezetben. Ismét lesz Élő Könyvtár, ahol az olvasók »élő könyveket« kölcsönözhetnek a könyvtári kölcsönzés szabályai szerint. A könyvek egy-egy jellegzetes társadalmi csoportot, foglalkozási ágat képviselnek. Kölcsönözni lehet BKV-ellenőrt vagy rendőrt, európai bürokratát vagy magyar minisztériumi köztisztviselőt, nemzetiségi kisebbségi csoporthoz tartozót vagy diszkót őrző securitist. De ez csak néhány a százhúsz bemutatkozó civil szervezet számos rendezvénye közül.” (Mihájlovits Klára: Civilek a pályán, Magyar Szó, 2006. augusztus 3.)

Az interperszonális kapcsolatok legvégső értelme

A Civil Sziget egyik legérdekesebb helyszíne volt már 2006-ban is – és maradt azóta is – az Új Akropolisz Filozófiai Iskola sátra. Izgalmas volt például az Akció és hősiesség régen és ma címmel meghirdetett program, hiszen, mint mondták: minden korban éltek olyan tanítók, mesterek – Platón, Konfucius, Buddha, Marcus Aurelius és mások –, akik útbaigazítást és követhető mintát tudtak adni. „Keressük együtt gondolataik erejét!” – hirdették felhívásukban. S habár a Sziget Fesztivál alapvetően nem egy filozófiai központ, mégis, ahogy Uj Péter is rendszeresen hangsúlyozza, hogy a rendezvény az összmagyarság mentálhigiénés állapota miatt is fontos, úgy az Új Akropolisz sátra a kerekasztal-beszélgetései, filozófiai-önismereti kvízei, és az egész héten át tartó interaktív játéka révén mindvégig a legnépszerűbb civil programhelyszínek közé tartozott. (Bővebben a témáról lásd még itt is: www.ujakropolisz.hu.)

Nem kevésbé volt izgalmas a Civil Sziget 2006-os kínálatában az ANKH Sátor, ahol Az Üveghegyen innen és túl – avagy időutazás a messzi múltba címmel az időszámításunk előtti korokkal ismerkedhettek meg az érdeklődők. Az ANKH Egyház – az Örök Élet Egyháza, amely ugyan csak 1999-ben alakult meg, mégis ötezer évesnek tekinti magát, s tanait túlnyomórészt az antik kultúra fennmaradt emlékeire alapozza – sátrában az ókori egyiptomiak hitvilágával, életmódjával, temetkezési szokásaival, ünnepeivel foglalkozó programok várták a látogatókat. Sőt, volt hieroglifaoktatás is azok számára, akik szívesen ismerkedtek ezekkel, a modern írásosságon nevelkedett szem számára igencsak különleges írásjelekkel. Akármit gondoljunk is egy-egy ilyen, önmagát egyháznak nevező szervezetről, aki megtanulta leírni a nevét hieroglifákkal, máris egy érdekes ismerettel lett gazdagabb.

(Folytatjuk)

Az írás nyomtatott változata megjelent a Magyar Szó 2008. október 20-i számában