Augusztus 9-én kezdődik az idei Sziget Fesztivál, sorrendben a huszonötödik, tehát egy jelentős fordulópont is egyben a rendezvény történetben. A negyed évszázad tiszteletére újítjuk fel (poroljuk le…) és folytatjuk immár itt, helyben, a szabad fórumunkon a sorozatot, amely sok-sok átalakuláson és metamorfózison esett át nyomtatott megjelenése idején, de mindvégig kitartott az eredeti elképzelés mellett, hogy élményszerűen elevenítse föl a Sziget Fesztivál történetét, illetve annak legfontosabb eseményeit.

 

A nő neve Vihar: DJ Strom barátnője tragikus halála után is onnan folytatta – immár egyedül – ahol kettesben abbahagyták, attól a ponttól, ameddig együtt eljutottak. Egy nagyszerű lány! Gerendai Károly szerint nem okoz fennakadást az árvíz, a hajót pedig hiába kerestük a Margit híd pesti hídfőjénél a nyolcas hajóállásban… Szerencsére a K-hídon is gyorsan be lehetett jutni. Esőkabáttal vagy nélküle.

 

Több Sziget is volt már a fesztivál történetében, amikor igen nagy hasznát vettük az esőkabátoknak, előfordult, hogy csak néhány percre, néhány órára ijesztett meg bennünket az égi áldás, vagy csak egy-két napig fenyegette átázással sátrainkat; és előfordult bizony olyan is, hogy szinte végig, lassan de biztosan, kitartóan áztatott bennünket, locspocs mindenütt, sátron belül és kívül egyaránt, a forgalmasabb útvonalakon pedig kisebb-nagyobb kacsaúsztatók alakultak ki. Néha zúdult, mintha dézsából öntenék, ilyenkor lehetett dagonyázni, szándékosan vagy véletlenül, ha rosszul lépett és megcsusszant az ember lába… 2006 ilyen tekintetben épp azért volt kivételes esztendő, mert nem (csak…) a fesztivál idején, hanem előtte is – majd egy héten át, ha nem tovább… – folyamatos volt az esőfelhők jelenléte Budapest, így az óbudai Hajógyári-sziget térségében is. Áztatta hát az égi áldás a színpadácsolókat, a programhelyszínek építőit, s egy idő után már kérdésessé, kétségessé vált, hogy elkészül-e minden idejében, meg lehet-e majd nyitni a fesztivált a tervezett időpontban…

DE! Mielőtt továbbmennénk – nehogy a rúd elé szaladjunk! –, folytassuk most történetünket onnan, ahol sorozatunk előző részében abbahagytuk: „A fesztiváli forgatagban rád találnak a drámai és a könnyed hangok, bohón vidám és fergetegesen extatikus hangulatok. Mediterrán lágy áramlat, forró sivatagi szél, hűvös északi jeges orkán simogat-csapkod. S hozza magával a keleti fűszerek, főtt kukorica meg a lacikonyha illatát. Sokarcú nyüzsgés, ahol a másság, mint kategória, értelmét veszti. A hely, melynek a sokarcú emberek arcai adnak karaktert: Müller Péter Sziámi – lehet, hogy a Sziget szellemi atyja, egyik tulajdonosa, vagy a Sziámi band frontembere, esetleg Seres Rezső dalaival múltidéző. A Sziget az egyetlen hely, ahova a tini a szüleivel is szívesen megy, ahol a huszonévesek – koncertek utáni hajnali borozgatás mellett egyívásúként váltják meg a világot a negyvenesekkel.

A napot elütheted bármivel: logikai játék, könyvsátor, bungee jumping, humorsátor, író-olvasó találkozó, komolyzene, divatbemutató, kísérleti színház, mozi, múzeumi előadás, iparművészet és bazár. Könnyű erotikával átszőtt vizespóló-verseny és vallásismereti bemutatkozó. Van itt jóga, tai-chi vagy brazil capoeira – vérmérsékletednek megfelelően. A Sziget, mint egy élő szervezet: sejtjei működő szervekké formálódva éltetik az egészet.

És a zene! Korda György, Megasztár, Lajkó Félix, gučai rézfúvós fesztivál, Natasha Atlas, Boban Marković, Korn, Esma Redžepova, Robert Plant, Nick Cave, Afro Celt Sound System…”

 

Modern mágia

 

Majd pedig – egy újabb lépéssel a rúd elé: „A zene az idegpálya, a vérkeringés, az eleven lüktetés: energiákat igéznek-terelnek bennünk a hangok, zsigereinkben visszhangoznak az ütemek. Ki ne ismerné az érzést, amikor egy dobszóló gyomorszájon ragad, vagy a borzongást egy virtuóz gitárfutam érintése nyomán. Misztikus élmény ez, ha az előadó és hallgató, a sugárzó és befogadó egy energiahullámon utazik. Ősi tudás kel életre. A modern kor sámánjai is utazásra hívnak, tudattalanunk archetipikus képeit idézik. Az élményskála a bokánkban lüktető ritmustól a bőrünkön vibráló szenzualitáson át a csontig hatoló ősfélelemig terjed. Ritmus és energia, élet és halál, teremtés és összeomlás, rend és káosz igézete ez. Test és lélek egymásra talál, mert a ritmus maga az élet.

»A rockkoncertek modern törzsi szertartások, ahol a közösségi extázis valódi lehetőség – az a pillanat, amikor a tömeg és a zene a lüktetésben egyesül. Valós átélés ez, szent egyesülés« – mondja a táncművész, tanár, Gabrielle Roth.

Modern mágia, mely által átélhetjük az élet teljességét az ereinkbe, a szívünkbe kódolt ritmuson át. A Sziget az élet drámája, a sűrített életélmény.

Teátrum: a hely, ahonnan látni Istent” – írta Samu Kornélia a Budapesti levél – Irány a Sziget! című, mindenképp szubjektív felhangú, de elemeiben, és helyenként nagyon is találó kis jegyzetében a Magyar Szó 2006. július 28-i számában (találat Náni néni nünükéjében: A Sziget egy érdekes megközelítésben, http://terezapu.freeblog.hu/archives/2006/11/03/A_Sziget_egy_erdekes_megkozelitesben.). Azonban nemcsak én rohantam a 2006-os brüsszeli utazásom után Budapestre szinte még alig visszatérve, a (fapados… 🙂 ) repülőgépről még alig leszállva – ahogy már meséltem is sorozatunkban – lóhalálában interjút készíteni Gerendai Károllyal, a Sziget szervezőiroda vezetőjével, hiszen a Magyar Szó 2006. május 30-i, keddi számában megjelent Mihájlovits Klára cikke, amelyikben Az ár nem mosta el a Szigetet címmel kérdezte a főszervezőt az aktuális fejleményekről: „Már csak hetvenegy nap választ el bennünket a tizennegyedik Sziget Fesztivál kezdetétől. Az augusztus 9-e és 16-a között tartandó egyhetes őrületet kétszáz nemzetközi sztár, ötszáz magyarországi zenekar, előadó, színtársulatok, akrobaták, humoristák, táncosok, bábosok szavatolják. Arról, hogy mit lehet már most tudni a fesztiválról, Gerendai Károlyt, a Sziget Szervezőiroda vezetőjét kérdeztük.

• Néhány héttel ezelőtt jártam a Hajógyári-szigeten, és láttam, hogy például a nagyszínpad előtti téren kacsák úsznak, de hasonló volt a helyzet a Bahia színpad szokásos helyén is… Az árvíz »utóhatásai« nem lesznek hatással a szervezői munkára?

– A szervezéssel, szerencsére, nagyjából úgy állunk, ahogy tavaly ilyenkor. Várhatóan nem okoz fennakadást az árvíz. Az időjárástól függ, de várhatóan a nyári fesztiválszezon elejére regenerálódik a növényzet. Június elejétől ugyanis a gyerekeké a sziget, hat hétvégén át várja ott a fiatal korosztályt Gyerek Sziget nevű rendezvényünk.

• Bizonyára sokakat meglep az újfajta jegyeladási rendszer. Mi késztetett benneteket erre a változtatásra?

– Tavaly már hetekkel a Sziget előtt nem lehetett hetijegyet kapni a rendezvényre, és volt olyan nap, hogy a napijegyek is elfogytak. Miután idén még erősebb a program, és ezzel együtt nagyobb érdeklődés is várható, ezért úgy döntöttünk, hogy a huszonötezer darab kiadható, hagyományos – »ottalvós-sátrazós« – hetijegy mellé további tizenötezer olcsóbb – »hazamenős-nemsátrazós« hetijegyet is kiadunk.”

 

Vajdaságban is lehet hetijegyet venni

 

„• Milyen szempontok alapján állítottátok össze a fellépők listáját – mennyire érvényesült az összeállításkor a Kívánsággép?

– A Kívánsággép az egyik legfontosabb segítség a program összeállításánál, szinte minden fontosnak tartott zenekart megkeresünk. Emellett nézzük az eladási, a sláger-sikerlistákat, a nemzetközi szaksajtó híreit is. Azonban sok olyan zenekar van, amelyet egyrészt nem tudunk megfizetni, másrészt nem koncertezik ebben az időben. Azt hiszem, azért az idén is sikerült elég erős programot összeállítanunk.

• Körülbelül mikorra várható, hogy napokra lebontva is ismert lesz a nemzetközi fellépők névsora?

– Napijegyet majd csak Magyarországon lehet elővételben venni, remélhetőleg egy-két héten belül. Addigra napra lebontva is közzétesszük a fellépők sorát.

• A Sziget soha nem pusztán koncertek halmaza. Mi az, amit az egyéb programok közül kiemelendőnek, fontosnak tartasz megemlíteni?

– A Sziget Színház és Tánc helyszínen számos más külföldi produkció mellett fellép a több mint három évtizedes múltra visszatekintő Marseille-i Nemzeti Balett. A tavaly már a Szigeten járt olasz Circo Arcipelago Teatro az idén kubai akrobatákkal készített egy új előadást, amivel – a tavalyi előadásuk nagy sikerére való tekintettel – újra meghívást kaptak. Az Utcaszínház a Sziget egyik legnagyobb területén megvalósított, a tavalyi évben is esténként több ezer nézőt vonzó projektje. Az idén lengyel, német és francia társulatok mutatkoznak be a Szigeten. Az idén lesz először Szellemvasút Színpad, programjában beszélgetések, viták, képzőművészeti akciók, zene és színház. A Hócipő Sátorban kabaréprogramok lesznek, a legújabb divattrendeket a Trend Sziget helyszínén láthatja a nagyérdemű. A Moziban a korábbiakban megszokottal ellentétben ezúttal egy élő produkció is bekerült a programba, a Philharmonique de la Roquette francia társulat klasszikus némafilmek vetítésével egybekötött zenei előadása. Immár negyedik éve működik az Octopus Összművészeti Helyszín, mint a Sziget irodalmi, képzőművészeti és komolyzenei programjainak otthona. Új színfolt a Medúza Underground Elektronikus Zenei Helyszín: ez a korábbi Cinetrip helyszín helyén, de egy teljesen új felépítményben örvendezteti meg a műfaj rajongóit. Mára a Sziget egyik ismert látványosságává nőtte ki magát a Luminárium, ez a nyolcezer négyzetméteren elterülő lufilabirintus, színes buborékok hálózata, amit az Architects of Air hoz el a Fesztiválra. Kiemelném még mindenképpen a Jazz Színpadot, ami az idei évtől új helyszínen, nagyobb sátorban – és persze, színpadon –, több koncerttel és külföldi fellépővel várja közönségét.

• A jegyárusítás szempontjából mire számíthat a vajdasági közönség?

– Szerbiában a Ticket Expressz által juthatnak elővételben jegyhez az érdeklődők.” (Mihájlovits Klára: Az ár nem mosta el a Szigetet, Magyar Szó, 2006. május 30.; avagy találat Náni néni nünükéjében: A Sziget-fíling megelőlegezése, 2006. szeptember 5., http://terezapu.freeblog.hu/archives/2006/09/05/A_Sziget-filing_megelolegezese.) Hát, kérem tisztelettel, így csaptunk ebben az esztendőben a lovak közé…

Aztán pedig – mint sorozatunk előző részében már részleteztem is – végül, rövid úton, mégis BKV-ra kényszerültünk, mert a Sziget-hajó a nulladik napon még nem üzemelt. Sétahajó aznap, ha lágyan ringott is a Dunán, nem a számunkra megfelelő útvonalon közlekedett… Ezzel kapcsolatos élményeinket másnap délelőtt, tehát a tárgyesztendei Sziget Fesztivál (2006. augusztus 9-16.) első napján, de még a programkezdés előtt, Készülődés jellemzi (még) a Szigetet címmel foglaltam össze a Nana.hu oldalain:

 

A nulladik napos Szigetelő tapasztalatai

 

„A hajót tegnap délután hiába kerestük, a Margit híd pesti hídfőjénél a nyolcas hajóállásban, csak a menetrend szerinti járatot sikerült megtalálni, de mire odaértünk, a tegnapi napra már az is befejezte a tevékenységét.

Így hát HÉV-vel kellett kijönnünk a Filatorigátig, s onnan meg a hátizsákosok évszázados útján tovább, a K-híd felé. Szerencsére nem volt nagy tömeg a bejáratnál, a biztonságiak is hatékonyan végezték a munkájukat, így a fogadások, amelyeket még a biztonsági ellenőrzés előtt kötöttünk, és amelyek szerint »egy óra alatt bejutunk«, teljesen hiábavalónak bizonyultak, hiszen alig fél óra alatt máris bent voltunk. Egy jó pont a Sziget szervezőinek!

A nulladik napot legnagyobb számban külföldi vendégek töltötték kint a Hajógyári-szigeten, mindenféle nyelveket lehetett hallani mindenfelé, leginkább németet és franciát, de a szláv nyelvek különböző variánsait is.

A fesztiválhelyszínek épülnek-szépülnek, s ebben a pillanatban is, amikor ezeket a sorokat írom, a hátam mögött dübörögnek a ma este fellépő zenekarok és kísérőik, a hangosítás próbája zajlik, beállás, készülődés jellemzi szerdán kora délután még a Szigetet.

A nagyszínpad előtti téren az elmúlt napok és hetek esőzései miatt lecserélték a talajt: most homokkal van feltöltve, s olyan a hangulata az egésznek, mintha valami tengerparti homokos strandon sétálna az ember.

Lassan, de biztosan, alakul tehát a fesztivál…” (Első napunk a Szigeten; találat Náni néni nünükéjében: http://terezapu.freeblog.hu/archives/2006/10/10/Elso_napunk_a_Szigeten.) Ha pedig egyszer ez a fesztivál elkezdődik/elszabadul, aztán már – mint 2006-ban már sorrendben tizennegyedik alkalommal láthattuk is – megállíthatatlanul megy tovább a maga útján… Nincs visszaút.

 

(Folytatjuk)

Az írás nyomtatott változata megjelent a Magyar Szó 2010. április 26-i számában