Augusztus 9-én kezdődik az idei Sziget Fesztivál, sorrendben a huszonötödik, tehát egy jelentős fordulópont is egyben a rendezvény történetben. A negyed évszázad tiszteletére újítjuk fel (poroljuk le…) és folytatjuk immár itt, helyben, a szabad fórumunkon a sorozatot, amely sok-sok átalakuláson és metamorfózison esett át nyomtatott megjelenése idején, de mindvégig kitartott az eredeti elképzelés mellett, hogy élményszerűen elevenítse föl a Sziget Fesztivál történetét, illetve annak legfontosabb eseményeit.
Szerencsére sem a Forma-1-es Magyar Nagydíjat, sem a Sziget Fesztivált nem tiltották be, illetve „halasztották el” az újinfluenza miatt, habár voltak erre irányuló kezdeményezések. A fesztiválszezon zavartalanul zajlott az idén is…
A rendezési jog és az áldozatvállalás
„1983-ban a Monte Carlo-i futamon Bernie Eclestone, a Forma-1 tiszteletbeli atyja megemlítette magyar származású barátjának, hogy szívesen megmutatná a száguldó cirkuszt a »vasfüggöny« mögött élőknek is.
Még abban az évben beadták a kérelmet a Külügyminisztériumhoz. Hosszadalmas előkészítés és szervezés után végül 1985. szeptember 10-én Londonban aláírásra került a Magyar Nagydíj első, öt évre szóló szerződése.
A dokumentumok szignózását követően felgyorsultak az események, hiszen mindössze nyolc hónap alatt megépítették a Hungaroringet, ahol 1986. augusztus 10-én sor került az első magyarországi futamra. […] Az ötlet, hogy a Forma-1 addigi, 36 éves történetében először szocialista országban rendezzenek futamot, eleinte őrültségnek tűnt, sokan kételkedtek a sikerében, de az azóta eltelt mintegy 24 év őt igazolja.
A Forma-1 a világ egyik legszervezettebb, minden elemében a legújabb csúcstechnikát felvonultató nemzetközi eseménysorozata. Többek között ennek köszönhető, hogy a Hungaroring név világszerte ismert, elismert és irigyelt. Jelen pillanatban is tíz ország nemzetközi előírásoknak megfelelően kialakított pályája vár arra, hogy bekerülhessen a Forma-1 szervezők patinás társaságába. Idén, július utolsó hétvégéjén immáron huszonnegyedik alakalommal bőgnek fel Mogyoródon a világ legdrágább versenyautóinak motorjai.
A rendezés jogának megtartása a részt vevő országok közvetlen áldozatvállalásával jár. Bernie Eclestone, a Forma-1 atyja ugyanis csak akkor írja alá a megállapodást, ha kormánygaranciát kap a futam megrendezéséért versengő országoktól.
A Hungaroring Sport Zrt. egyelőre 2011-ig rendelkezik a Forma-1-es Magyar Nagydíj megrendezésének jogával” – olvashattuk a Pesti Est című ingyenes műsorújságnak az idei futamra megjelent különszámának bevezetőjében. A két rendezvény – a Forma-1-es Magyar Nagydíj és a Sziget Fesztivál – pedig nemcsak abban függ össze, hogy ez a két esemény vonzza Magyarországra már évek (lassan évtizedek…) óta a legtöbb külföldi látogatót, hanem abban is, hogy a fideszes Pesti Imre egészségügyi szakpolitikus az újinfluenza fenyegető járványára hivatkozva ezt a két rendezvényt szerette volna töröltetni az idei verseny-, illetve fesztiválnaptárból. Szerencsére, sikertelenül!
Újinfluenza, újabb farvíz
Azt hiszem, Pesti Imréről is elmondhatjuk – akárcsak a korábbi évek vonatkozásában Tarlós „Decibel” Istvánról is tettük –, hogy elsősorban nem a kimondott cél, hanem a pillanatnyi szereplésvágy, politikai haszonszerzés miatt szólalt meg a témában, mert felismerte, vagyis neves elődje nyomdokaiba lépve ő már nagyon jól tudhatta, hogy „a Sziget farvizén remek kommunikációs lehetőségek rejlenek, elég egy kicsit a veséjükbe lépni, máris attól zeng az egész média”.
Visszhangzott hát az idén nyáron is szinte a teljes magyar média a Sziget Fesztivál (2009. augusztus 12-17.) előtti napokban attól is, hogy Pesti Imre röviddel a kezdés előtt bejelentette: együttműködést ajánl a Fidesz a kormánynak és az Országgyűlés egészségügyi bizottságának a szakmai munkában. A párt szakpolitikusa azután mondta ezt, hogy a fesztiválnyitás előtti héten, az úgynevezett – az idén hétfői napra eső – mínusz egyedik nap előtt néhány nappal, a megelőző szerdán Falus Ferenc országos tiszti főorvos a kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette: meghalt egy negyvenegy éves magyar férfi az új influenzavírus okozta megbetegedésben. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miben kívánnak együttműködni, Pesti Imre ekkor kifejtette: fontos, hogy nyilvánosságra kerüljön a vírusellenes készletek nagysága, ezek növelésénél pedig ne politikai, hanem szakmai szempontok döntsenek. A párt az együttműködési szándékot úgy kívánta kifejezni, hogy felkérte Kökény Mihályt, az egészségügyi bizottság szocialista elnökét, hogyha igényt tartanak a Fidesz ismereteire, hívja össze a testületet. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Európában ekkor még az Egyesült Királyság volt a legfertőzöttebb ország, a fideszes szakpolitikus kifejtette: több mint kétezer angol jelezte, hogy részt venne az augusztusi Sziget Fesztiválon. Így szerinte komolyan végig kell gondolni, hogy ez mekkora veszélyt jelent, és „a jelen helyzetben” indokolt-e a rendezvény megtartása.
Úgy bizony, állíthatom, hogy nagyon is indokolt volt!
Fesztiválszezon
Ma már azonban nemcsak a Pesti Pest ad ki különszámokat a legkülönfélébb rendezvényekre, így a Sziget Fesztiválra is. „Yes, yes, yes, it’s here again! The grass-stomping, foreigner-hugging, pálinka-swilling, lángos-munching music and culture fest of all, well, music and culture fests… the Sziget Festival! It’ll be setting up happy camp for seven whole days, and will, as ever, be packed with world-class music (more genres than you can shake a wobbly perec at) art and theatre and peopled by a tanned sea of beaming foreign folk and locals alike” – örvendezett például Justin Case, a Budapest Funzine című ugyancsak ingyenes, angol nyelvű műsorújság egyik nyári számának bevezetőjében. És ahogy a Forma-1-es Magyar Nagydíj vagy a Sziget Fesztivál, úgy az egyéb rendezvények sem maradtak el az idei, nyári fesztiválszezonban. Így például – mint ahogy sorozatunkban korábban már utaltam is erre – a bajai Eötvös József Főiskola volt az idén a házigazdája az egyik legnagyobb múltú ifjúsági (vándor)fesztiválnak, az 1976-ban indult, tehát ma már mindenképp rangidősnek tekinthető Egyetemisták és a Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának, vagy ismertebb, és lényegesen egyszerűbb nevén, az EFOTT-nak. De volt VOLT, azaz megtartották a soproni VOLT Fesztivált is… Balaton Sound… Az amerikai származású, de Angliában élő Suzy Quatro pedig az alsóörsi Nemzetközi Harley Davidson Találkozó sztárvendégeként lépett színpadra… És még sorolhatnánk! Eseményekben tehát nem volt hiány. Akárcsak influenzapánikban sem… De ennek ellenére a le nem mondott, el sem halasztott Szigeten kiváló koncertet adott a német Die Toten Hosen, vagy a tengerentúli Faith No More is, hogy most csak két olyan együttest említsek, amelynek fellépésére a korábbiakban sorozatunkban még nem tértem ki. Azzal pedig, hogy zenekarok időnként műsorukra tűzik, koncertjeik programjába iktatják a „nagy elődök”, korábbi évtizedek ma már megkérdőjelezhetetlen sztárjainak dalait, lényegében tisztelegnek is az emlékük előtt, mint ahogyan tette azt a Die Toten Hosen is a Ramonesszal, vagy nagyon sokan mások Ian Curtisszel és a Joy Divisionnel.
Az írás nyomtatott változata megjelent a Magyar Szó 2009. november 23-i számában
A Budapest Funzine című angol nyelvű, ingyenes műsorújság Sziget-kalauzt is tartalmazó számának címlapja
A Pesti Est című ingyenes műsorújságnak a Forma-1-es Magyar Nagydíjra megjelent különszámának címlapja
Az amerikai Faith No More együttes koncertje volt az idei Sziget Fesztivál nagyszínpadi programjának záró attrakciója augusztus 16-án, vasárnap este – „Még a kilencvenes évek elején – jobb híján –»funkmetál« billoggal látták el a Faith No More vaskos gitárriffekkel, pajkos ritmusokkal megmálházott öszvérzenéjét. E zene értékéből persze mit sem von el, hogy Patton annak idején azért csatlakozott a zenekarhoz, hogy a műfajilag besorolhatatlan, nonkommersz és kiszámíthatatlan, ám kétségtelenül zseniális zenét ontó Mr. Bungle nevű bandáját lemezszerződéshez segítse. Az elgondolás, akárcsak a The Real Thing albummal egy csapásra ismertté vált Faith No More szárnyalása, vagy Patton későbbi, a mainstream ellen elkövetett számos zenei terrorakciója elsősorban a hangmágus hihetetlen torkának köszönhetően járt sikerrel” – írta Markovics Péter kollégám az együttes fellépését beharangozó előzetesében (Az idei Sziget nagyágyúja: Faith No More, Magyar Hírlap, 2009. május 4.), és én teljes mértékben egyetértek vele
Nem unalmasak és nem kispolgáriak: a Die Toten Hosen augusztus 13-án, csütörtökön lépett fel a Sziget nagyszínpadán – „Die Toten Hosen: halott nadrágoknak hívja a német az unalmas, kispolgári figurákat. A kultikus düsseldorfi punkcsapat azonban hiába keresztelte el magát ekképpen, zenéjük, műsoruk, koncertjük minden, csak nem éppen unalmas. Amolyan klasszikus, staccatos punk-rock, egy kis modern kabaréízzel. Németország punkjai egyébként hetedszer zúztak csütörtök este Budapesten, a Szigeten. Kevesen tudják róluk, hogy 1982-ben »születtek«, először 1984-ben muzsikáltak a magyar fővárosban: akkor, amikor az ugyancsak kultikus, ám szegedi CPg együttest börtönözte be – társadalom elleni igazgatás miatt – a Kádár-rezsim. Mindenesetre kalapot emelünk az ötös fogat előtt – Campino (ének), Andi (basszusgitár), Breiti (gitár), Kuddel (gitár) és Vom (dob) –, hiszen jócskán túl a negyven fölött nem kis teljesítmény punkot játszani – hitelesen” – írta koncertbeszámolójában Szajlai Csaba, a Magyar Hírlap főmunkatársa, a kiváló gazdasági újságíró (Düsseldorfi punklegenda a Szigeten, Magyar Hírlap, 2009. augusztus 15.)
Kissé előnytelen időpontban, augusztus 16-án, vasárnap délután háromkor – de annál nagyobb sikerrel! – lépett a nagyszínpad közönsége elé a finn Disco Ensemble együttes (Juliana Harkki felvétele)
Az idei Sziget Fesztivál legfontosabb programpontjai egy szórólapon
Akár Joy Division-emlékszigetnek is nevezhetnénk az ideit – Ian Curtis (1956–1980) és zenekarának régi dalai több mai együttes programjában is felhangzottak
Emlékképek egy fesztivál három évtizedes történetéből – Ilyen volt a ma már rangidős EFOTT valamikor a múlt század hetvenes éveiben
Fesztiválszezon az újinfluenza ellenére is – A Sziget szervezőiroda nyárbúcsúztató programja volt 2009. augusztus 29-én – a valamikori Budapest Parádé nyomdokaiba lépő, illetve azt sajátos módon továbbéltető – T-Mobile Bónusz elektronikus zenei fesztivál
„Az ész az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem, hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon” – Eötvös József (1813–1871) egyik leggyakrabban idézett gondolata ez – A 19. században élt magyar író és politikus nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke volt a maga idejében, de számos mai magyarországi iskola, intézmény névadója, így az EFOTT idei házigazdájának, a bajai Eötvös József Főiskolának is – Nagyon rövidnek tűnő, alig néhány évvel ezelőtt nem is gondoltam volna még, hogy egyszer majd lányom is egy róla elnevezett iskola, a budapesti Eötvös József Gimnázium tanulója lesz J (lásd még: Rendszerváltó kalandozás, Magyar Szó, 2009. március 28.)
Magyar Szó, 2009. november 23.
