Németország az alaptörvény módosításával megvonta az állami támogatást a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párttól (NPD).
A kormányoldal – a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – frakcióinak kezdeményezésére 86 százalékos többséggel elfogadott módosítás szerint ki kell zárni az állami pártfinanszírozásból mindden olyan politikai szervezetet, amelyről az alkotmánybíróság megállapítja, hogy tevékenysége a demokratikus berendezkedés gyengítésére vagy felszámolására irányul.
A módosítás révén a pénzügyi gondokkal küszködő NPD elesik fő bevételi forrásától, a nagyjából évi 1,4 millió eurós állami támogatástól.
A német alkotmánybíróság az év elején az NPD betiltására tett indítványt elutasító határozatában megállapította, hogy a párt a demokratikus berendezkedés felszámolására tör, ideológiája pedig rokon a nemzetiszocializmus eszméivel, de nem szükséges betiltani, mert nincsenek arra utaló jelek, hogy törekvései sikerrel járhatnak. A testület azonban azt is jelezte, hogy a törvényhozás találhat eszközöket az alkotmányellenes célokat követő pártok szankcionálására.
A Bundestag ennek a felvetésnek a nyomán a finanszírozás oldaláról közelítette meg az ügyet. Az alkotmánymódosítás indoklásában kiemelte, hogy az állam nem támogathat olyan pártokat, amelyek felszámolására törnek.
Az NPD a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson a szavazatok 1,3 százalékát szerezte meg, messze elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől és gyengült még a négy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest is. A pártnak főleg Németország keleti részén, a volt NDK területén van kimutatható támogatottsága, de már ott sem rendelkezik képviselettel a tartományi parlamentekben. Az Európai Parlamentben egy mandátuma van, emlékeztet az MTI.
A Bundestag ugyanakkor ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a kormánypártok előterjesztését a homoszexualitás miatt elítélt férfiak rehabilitációjáról és kárpótlásáról.
A törvény szerint semmis valamennyi ítélet, amelyet a büntetőtörvénykönyv egykori, 175. számú paragrafusa alapján hoztak a második világháború után.
A Bundestag azzal indokolta a jogerős ítéleteknek a jogállamisággal elvileg ellentétes megsemmisítését, hogy a „homoszexuális cselekmények büntetőjogi tiltása a mai felfogás szerint rendkívüli módon sérti az alapjogokat”.
Az elítélteknek 3000 euró (930 ezer forint) kártérítés jár bűnössé nyilvánításuk miatt, és további 1500 euró a szabadságvesztésben töltött minden egyes megkezdett évért.
A rehabilitáció nem érvényes mindazokra, akiket olyan cselekményekért ítéltek el, amelyek heteroszexuális kapcsolatban is büntetendőek lettek volna. Ez a kitétel elsősorban a gyermekek és kiskorúak elleni szexuális bűncselekményekre vonatkozik.
Az egykori Nyugat-Németországban nagyjából 50 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak a 175. paragrafus alapján, majd 1969 és 1973 között fokozatosan dekriminalizálták a felnőttek közötti homoszexuális kapcsolatot. Az egykori Kelet-Németországban a melegeket többnyire nem érte üldöztetés szexuális önazonosságuk miatt, és a paragrafust 1968-ban törölték is a jogrendből. Az újraegyesített Németország büntetőtörvénykönyvéből 1994-ben került ki a paragrafus.