Műugrással és szinkronúszással kezdődik a 17. vizes világbajnokság Budapesten pénteken. Az első napon a városligeti tavon felépült helyszín és az esemény ékkövének tartott, direkt az alkalomra épült Duna Aréna mutatkozik be. A 17 napig tartó világbajnokságon közel 2500 sportoló versenyez hat sportágban öt helyszínen és két városban. A nyíltvízi úszást Balatonfüreden rendezik, ott július 15-én kezdődnek a versenyek.
A FINA, vagyis a Nemzetközi Úszószövetség 1973-ban rendezte az első vizes világbajnokságot Belgrádban. A 2017-es rendezés jogát először Mexikó nyerte el, de pénzhiány miatt kénytelen volt visszalépni. Magyarország akkorra már elnyerte a 2021. évi rendezési jogot és Mexikó visszalépésével jelezte, hogy vállalná a korábbi időpontot. A világbajnokság költsége hivatalosan 46,4 milliárd forint volt és további 84 milliárdból valósították meg a kapcsolódó beruházásokat a fővárosban és Balatonfüreden.
A leglátványosabb sportág minden bizonnyal az óriás toronyugrás lesz. A nem is titkoltan országimázs-építési céllal megválasztott helyszín éppen a Parlament épületével szemben, a Duna partján lesz. A sziklaugrásból kialakult, világbajnokságok programjában 2013 óta szereplő sportágban a nők 20, a férfiak 27 méter magasból ugranak le és mutatják be gyakorlataikat.
A héten jelentette be a FINA, hogy a 2018. évi junior műúszó világbajnokság rendezési jogát is elnyerte Budapest, így Magyarország a következő években folyamatosan „vizes helyszín” lesz, korábban már megkapta a 2019-es ifjúsági úszó világbajnokságot és a 2020-as vizes Európa-bajnokságot is.
A megnyitó ceremóniát péntek este 21 órától tartják a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Dunára épített ideiglenes színpadon. A nyitó- és záróünnepségek költségvetése 4,3 milliárd forint lesz, ebből a holnap esti ceremónia 3,4 milliárdot visz el.
