Fellebbezést nyújtott be az újvidéki Fellebbviteli Bírósághoz a Vajdasági Magyar Diákszövetség az újvidéki Felső Bíróság elsőfokú ítélete ellen.
Mint közleményükben írják, kezdeményezték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az újvidéki Jogi Kar diszkriminatív bánásmódban részesítette a magyar ajkú jelentkezőket, mivel a 2015/2016. tanévben (és az azt követő években) nem volt hajlandó magyar nyelven megszervezni a felvételi vizsgát. A diákszövetség azt is kérelmezte, hogy a bíróság tiltsa meg az effajta diszkriminatív cselekedet ismételt elkövetését, valamint ezen túl tegye lehetővé a magyar nemzeti kisebbség tagjai számára a magyar nyelven történő felvételizést.
Mint írják, a fellebbezést azért nyújtották be, mert az elsőfokú bíróság véleménye szerint az újvidéki Jogi Kar nem követett el diszkriminatív cselekedetet, mivel az eljárás során a bíróság nem szerzett tudomást arról, hogy akár egy jelölt is kitöltötte volna a magyar nyelvű felvételizés iránti külön formanyomtatványt. Ezáltal a bíróság nem vette figyelembe az előzőleg már megállapított tényt: az újvidéki Jogi Kar határozottan elutasította a tartományi képviselőházi rendelet alkalmazását, amely a magyar nemzeti kisebbség tagjai számára lehetővé teszi a magyar nyelven történő felvételizést, és a felvételi vizsga bejelentésére elkészített dokumentáció részeként a jelölteknek ki sem osztotta a felvételizés nyelvére vonatkozó űrlapot. Az elsőfokú bíróság azt sem indokolta meg, hogy milyen eredménnyel járt volna a magyar nyelven történő felvételizés iránt kimutatott igény, hiszen a Jogi Kar már korábban minden kétséget kizáróan a jelöltek tudtára adta, hogy magyar nyelven nem szervezi meg a felvételi vizgáztatást.
Az említetteken túl, a fellebbezés okául szolgált, hogy az elsőfokú bíróság nem volt hajlandó kihallgatni a diákszövetség által beidézett tanút, aki a hátrányos megkülönböztetés egyik közvetlen áldozata. Továbbá a fellebbezés oka az a tény is, hogy az elsőfokú ítélet egyenes ellentétben áll mind az antidiszkriminációs törvény anyagi jogi rendelkezéseivel, amelyek az egyenjogúság és az egyenlő kötelezettségek elve megszegésének a tilalmára vonatkoznak, mind Az emberi jogok európai egyezményének 12. kiegészítő jegyzőkönyvében foglalt általános diszkriminációs tilalommal. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta még az Alkotmánybíróság és a nemzetközi bíróságok gyakorlatát is – áll a VaMaDiSZ közleményében.
