A Liget Budapest Projekt részeként hatmilliárd forintos beruházással felújítják a komáromi Csillag erődöt és itt mutatják be a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait. Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa az alapkőletételi ceremónián elmondta, hogy a komáromi tárlat a tervek szerint háromszázötven szobormásolatot mutat be. Az alkotásokon az ókortól a reneszánszig követhető majd a szobrászat fejlődése. A restaurátorok már megkezdték a művek felkészítését a kiállításra. Mányi István, a beruházás tervezője elmondta, hogy az erőd épülete különösen alkalmas a gipszmásolatokból álló tárlat létrehozására. A monumentális méretű alkotásoknak pedig az erőd belső udvarában egy új csarnokot emelnek.

A komáromi Csillag erőd felújítás alatt álló része (Krizsán Csaba felvéltelei / MTI)

Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy a fővárosban megvalósuló múzeumi fejlesztéseknek köszönhetően Komárom „egy egyedülálló attrakcióval kerül fel a múzeumi térképre”. Hagyományos és digitális tartalmakkal kiegészítve a múzeum számos információt nyújt majd a megidézett történeti korszakokról és az eredeti műtárgyakról.

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Molnár Attila, Komárom polgármestere és Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője helyezte el a komáromi Csillag erőd felújításának alapkövét az erőd udvarán. Balról Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója, Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója és Mányi István, a beruházás tervezője

A Liget Budapest Projekt részeként a Csillag erőd felújítása és bővítése 2018 második felére készül el, a gipszgyűjtemény állandó kiállítása 2019-ben nyílik meg. A kibővített komplexumban vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kap. A Szépművészeti Múzeum szobormásolati gyűjteményének másik felét Budapesten helyezik el a Szabolcs utcai egykori kórházépület-együttes területén létrejövő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban.
Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították. Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak. A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható.

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa mondott beszédet a komáromi Csillag erőd felújításának bejelentésén, a beruházás alapkövének elhelyezésén

A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, kétszázezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek kaptak itt menedéket. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett, zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.
A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később a magyar állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.