A szlovén főváros, Ljubljana nevét vette fel tegnap egy XI. kerületi tér, a Bükköny és a Sáfrány utca déli végénél, Budapesten. Az eddig névtelen közterület elnevezéséről a Fővárosi Közgyűlés június 21-i ülésén döntött.
A szlovén és a magyar főváros kivételesen jó kapcsolatokat ápol – mondta Tarlós István főpolgármester a Ljubljana tér keddi névadó ünnepségén. Az utóbbi években lényeges megállapodások születtek főként a kultúra, a turisztika, az energetika, a közlekedés, a vízgazdálkodás és a városfejlesztés területén. Az úgynevezett zöld városok, okos infrastruktúra területén is vannak előremutató együttműködések – tette hozzá Tarlós István, aki szerint az elmúlt évek szlovén hozzáállása és eredménye a környezetvédelem területén példaként szolgálhat Budapest számára is. A tér elnevezésével jelzik, hogy Budapest a jövőben is elkötelezett a magyar-szlovén kapcsolatok továbbépítésében – mondta a főpolgármester.
Tarlós István Budapest főpolgármestere, Ksenija Škrilec, Szlovénia távozó budapesti nagykövete és Zoran Janković, Ljubljana polgármestere a szlovén fővárosról elnevezett tér névadó ünnepségén a Bükköny és a Sáfrány utca déli végénél lévő, eddig névtelen közterületen (Mohai Balázs felvételei / MTI)
Zoran Janković, Ljubljana polgármestere hangsúlyozta, hogy a két főváros együttműködése napról-napra fejlődik. Mint mondta, a feladatának tekinti a baráti együttműködés kiszélesítését, hogy minél több turista forduljon meg a két ország között.
Ksenija Škrilec, Szlovénia távozó budapesti nagykövete – aki a névfelvételt korábban kezdeményezte – arról beszélt, hogy az eltelt időszakban arra törekedett, hogy közelebb hozza a szlovénokat és a magyarokat, ugyanis, mint mondta, „még mindig alig ismerjük egymást, pedig évszázadok óta egymás mellett élünk”.
A utcanévtáblát Tarlós István, Zoran Janković és Ksenija Škrilec együtt leplezte le.
A rovatunkban hétfőn bemutatott fotósorozatot pedig, amelynek szerzője ugyancsak Mohai Balázs volt, végül most még egy fényképpel egészítjük ki:
Egy kisfiú a kárpátaljai Macsolán. A Kárpátaljai Református Egyházkerülethez tartozó Beregszászon és környékén – a szinte kizárólag magyarok lakta Asztélyon, Beregardón, Bulcsúban, Dédán, Kígyóson, Macsolán és Makkosjánosiban – nagyjából háromszázötven-négyszáz gyermek él a létminimumon vagy alatta. A kelet-ukrajnai fegyveres válság nyomán kialakult gazdasági krízis komoly mindennapi gondokat okoz a magyar határnál élőknek is. A nehéz sorsú gyermekeket a magyarországi egyházak és a magyar állam is többféle programmal és adományokkal támogatja. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálat jótékonysági gyűjtést indított a külügyi állomány körében. Az akció sikerét segíti képsorozatával, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium budapesti épületében megnyílt Magyar mindennapok Kárpátalján című kiállításával is Mohai Balázs, a Magyar Távirati Iroda fotóriportere
A sorozatból korábban bemutatott felvételeket itt érhetik el olvasóink:
Kárpátaljai gyerekek
Fiúk játszanak egy szántóföldön a kárpátaljai Asztélyon – Mohai Balázs, a Magyar Távirati Iroda fotóriporterének az idén májusban készült felvételén. A fénykép a szerzőnek a Magyar mindennapok Kárpátalján címmel a múlt hónap végén megnyílt budapesti kiállításának anyagából származik, és a hírügynökség adta közre.
