A szerbiai napilapokban (például a Kurirban) 2017. augusztus 11-én megjelent a Belügyminisztérium pályázata1), ami arról szól, keresnek 100 fiatalt 19 és 30 év között, akiket kiképeznének majd a tűzoltóegységekben való munkára. A pályázat plakátját csatolom, mert igencsak sok érdekesség található benne. Menjünk szépen sorban:
a) Felsorolták, hogy Szerbia mely tűzoltóegységeiben van szükség új szakemberekre, közöttük olyanok is találhatók, amely településen jelentős számban élnek magyarok (ezeket zöld háttérrel lehet látni a fényképen). Ez érthető, mert az ott élők nap mint nap szembesülnek a ténnyel, hogy amennyiben nem mozgósítanák az önkéntes tűzoltóegyesületek tagságát, a hivatásosok nem tudnák maradéktalanul ellátni a feladataikat.
b) A pályázat feltételei rész elején található három pont igencsak problematikus, ami miatt kénytelen vagyok azok magyar fordítását mellékelni:
(…)
2) hogy a pályázat lezárása napjáig legkevesebb 4 év és 6 hónap óta folyamatosan bejelentett állandó lakhelye van Szerbia Köztársaságban,
3) hogy a pályázat lezárása napjáig legkevesebb egy év óta állandó lakhelye van annak a szervezési egységnek a területén, amelyre kiírták a pályázatot,
4) hogy nem rendelkezik kettős állampolgársággal,
(…)
A 2) pontban megnevezett időszak felkeltette a figyelmemet. Egyszer csak kapcsoltam, mindezt így is le lehetett volna írni: amióta Szerbia Köztársaságban a Szerb Haladó Párt kormányzati pozícióban van. A 3) pont esetében megfogalmazódott bennem a gyanú (bizonyítani nem tudom, mindez csak feltételezés), hogy egyes fiatalokat egy évvel ezelőtt értesítettek arról, hogy várható ez a pályázat. Ha már tűzoltók szeretnének lenni, jó volna, ha bejelentkeznének az adott településre, ami valami miatt politikailag nagyon fontos. A 4) ponttal az a legnagyobb problémám, hogy valamikor valaki ígéretett tett valakinek, ha már a kormánytagságnál sem akadály a kettős állampolgárság, ezt el fogják törölni a Belügyminisztériumban is. Igen ám, de ezek szerint nem tartották be az ígéretet, semmit sem töröltek el!
c) A következő problémám a Megjegyzések első bekezdésében találhatókkal van, amit közérthetően így lehetne megfogalmazni: Amennyiben Bácskossuthfalván nem tudunk megbízható (mondjuk: szerb nemzetiségű) fiatalt találni, felkérünk majd a pályázatra valakit Topolya község többi településéről!
Mindezek után megnéztem mit is kell mellékelni a rendőrségnél kapható, jelentkezést szolgáló formanyomtatványhoz. Nem tudom, emlékeznek-e még, talán egy éve sincs, amikor nagy dérrel, dúrral bejelentették, ezen túl semmilyen kérelemhez nem szükséges mellékelni a személyazonossági dokumentumokat, azt a kiíró szerv köteles hivatali úton beszerezni. Úgy tűnik, mindez a Belügyminisztériumra nem érvényes, mert biztosan nem tudja megoldani, hogy a Belügyminisztériumtól (azaz önmagától) beszerezze a személyi azonosításra szolgáló papírokat (állampolgársági bizonylat, az állandó lakhely igazolása, a személyi igazolvány és a hajtási jogosítvány adatai). A még mellékletként csatolandó két dokumentum (születési anyakönyvi kivonat, iskola végzettség) beszerzése pedig – feltételezem – megoldhatatlan feladat elé állítja őket, hiszen nagyon sok önkormányzattal, közép- és főiskolával, netán egyetemmel kellene felvenni a kapcsolatot.
Hiába böngésztem át tüzetesen a csatolandókat, még utasítást sem találtam arra, igazolnia kell-e a pályázónak, hogy nem rendelkezik kettős állampolgársággal. Felvetődik a kérdés: Hogyan lehet egy pályázat feltétele valami, amit képtelenség igazolni? Addig-addig okoskodtam, míg két válaszlehetőséget nem találtam erre.
― Lehet, hogy a Belügyminisztériumnak van adatbázisa a kettős állampolgárokról, de ebben az esetben olyan problémák merülnek fel, mint: a) Ki bízta meg azzal, hogy titkos adatbázist készítsen az állampolgárok egy csoportjáról?, b) Milyen célra lehet az így – szerintem törvénytelenül – létrehozott adatbázist használni?, c) Honnan szerezte be az adatbázis létrehozásához nélkülözhetetlen adatokat a Belügyminisztérium? A kérdéseknek ezzel nincs vége, sorolni lehetne még azokat szinte a végtelenségig.
― Valaki valahol és valamikor eldöntötte, feltételezhetően, hogy minden magyar, horvát, albán, román, bolgár, szlovák nemzeti közösséghez tartozó szerbiai állampolgár kettős állampolgár, így ezek közül senki sem teljesítheti a pályázati feltételeket. Igen ám, de mi van akkor a ruthénekkel (ruszinokkal), hiszen ők nem tolakodnak az ukrán állampolgárságért, emellett pedig Ukrajnában senki nem lehet kettős állampolgár?
Vissza kell térnem a címben (és alcímben) megfogalmazott gondolathoz. Remélem, emlékeznek még, hogy ki volt Szerbia nemzeti bankjának kormányzója a 2004-2010 időszakban? Ha már valaki elfelejtette, a válasz Radovan Jelašić, aki Bácsalmáson született magyar állampolgárként, majd 2004-ben felvette a szerbiai állampolgárságot is. De, ha valakit érdekel a jelenlegi szerb kormány, amelyet Ana Brnabić (azt állítják róla, horvát-szerb kettős állampolgárságú) vezet, a tagjai pedig: Branko Ružić, Goran Trivan, Nenad Popović, Jadranka Joksimović, Aleksandar Vulin, Zoran Đorđević, Nela Kuburović, Mladen Šarčević, Goran Knežević, Branislav Nedimović, Vladan Vukosavljević, Dušan Vujović, Aleksandar Antić, Zlatibor Lončar, Vanja Udovičić, Slavica Đukić-Dejanović, Milan Krkobabić, az interneten szinte mindent mneg lehet róluk tudni. Van közöttük több szerb-boszniai szerb köztársaságbeli állampolgár, de akad olyan is, akinek három állampolgársága van jelenleg. Úgy tűnik, mindez nem képez nemzetbiztonsági kockázatot, mint ahogyan az sem, hogy egyesek Slobodan Milošević és felesége, Mira Marković közvetlen munkatársai voltak, többük ellen bűnvádi feljelentést tettek, megjárták a vizsgálati fogságot is stb. De, ha egészében nézzük a leírtakat, akkor aszerint Szerbiában állam- és nemzetvédelmi szempontból, a tűzoltók képezik a legnagyobb veszélyt, mert képesek lehetnek, hogy nem a szerb előírások szerint fogják a tüzet oltani, az emberi életeket és a vagyontárgyakat menteni, ami ezzel a pályázattal nem megbocsátható bűnné lett kikáltva!
Vendégszerző: Balla Lajos
_______________
