Egyre-másra érkeznek a hírek Spanyolországból, ahol vasárnap Katalónia népszavazást tart a gazdag északkeleti tartomány függetlenségéről, amelyet viszont a központi spanyol kormányzat minden erejével igyekszik megakadályozni, mondván, az ország területi egységéről csak az egész Spanyolország polgárainak megkérdezésével lehet dönteni.

A központi kormány az utóbbi hetekben számos dolgot tett, amivel igyekezett elejét venni a népszavazásnak, rendőrségi vezetők és rendőrök leváltásától (mert nem voltak hajlandóak népszavazás-párti ügyészek és bírák letartóztatására), több ügyész és bíró előállításán át egészen a katalán kormány távközlési és informatikai központjában tartott razziáig és a szavazóhelyek lepecsételéséig.

Egyelőre nem tudni, mi lesz vasárnap Katalóniában, ahol egyes mérések szerint a lakosságnak csak a 42 százaléka voksolt volna a függetlenségre – egészen a legutóbbi akadályozási kísérletekig. Hogy egyáltalán lesz-e voksolás, hogy milyen lesz a részvétel és hogy ahhoz a központi hatóságok erőszakszervei hogyan fognak viszonyulni, azt szombaton még nehéz megjósolni.

Annyi biztos, hogy Carles Puigdemont, Katalónia elszakadáspárti elnöke közvetítést kért a Madriddal kialakult konfliktusban szombaton. „Ki kell fejezzük a közvetítés iránti világos szándékunkat, akár az igenek győznek, akár a nemek” – jelentette ki Carles Puigdemont az AFP-nek nyilatkozva.

A katalán elnök nem fordult valamely konkrét intézményhez, de nyilatkozatában megemlítette az Európai Uniót.

A spanyol kormány katalóniai megbízottja ugyancsak szombaton azt közölte, hogy kiiktatták a vasárnapra tervezett katalán függetlenségi referendum szavazó- és szavazatszámláló informatikai rendszerét, „teljesen lehetetlenné” téve a népszavazás megtartását.

Enric Millo, a madridi központi kormány legmagasabb rangú katalóniai tisztségviselője elmondta, hogy a spanyol csendőrség ügynökei bírói felhatalmazással átkutatták szombaton a katalán kormány kommunikációs központját, és működésképtelenné tették azt a szoftvert, amely a 2300 szavazóhelyiség távközlési kapcsolatát, az online szavazást, illetve a szavazatszámlálási adatok megosztását szolgálta volna.

A spanyol kormány megbízottja ennek kapcsán kizárta annak a lehetőségét, hogy vasárnap „megtartsanak egy tényleges referendumot a katalán regionális kormány által biztosítani ígért garanciák mellett”.

Az intézkedés előzménye, hogy a központi igazságügyi rendszer részét képező katalán legfelsőbb bíróság (TSJC) pénteken elrendelte: a rendőrség akadályozza meg az elektronikus szavazást. A bíróság egyúttal felszólította a Google-t, hogy blokkolja és törölje azt az alkalmazást, amelyet a katalán kormány készíttetett, hogy a felhasználók megkereshessék, hova lehet menniük voksolni vasárnap.

Enric Millo azt is bejelentette, hogy a szavazásra kijelölt 2315 katalóniai iskola közül 1300-at lezártak a rendőrök. A rendőrség a szavazóhelyiségnek kijelölt iskolákban tartózkodó szülőknek megtiltotta, hogy kampányüzeneteket helyezzenek ki, és felszólította őket, hogy vasárnap reggel 6 óráig hagyják el az épületeket. Sok helyen ugyanis a helyiek bejelentették: hétvégére az iskolákban maradnak, hogy a hatóságok ne tudják bezárni azokat, és meg lehessen tartani a népszavazást. Addig jógaórákat, filmvetítéseket tartanak, piknikeznek az épületben.

Szombaton délután még 163 iskola volt a szülők „kezén”. A katalóniai rendőrség azonban parancsba kapta, hogy vasárnap hajnalig ürítsenek ki minden elfoglalt épületet, és akadályozzák meg a népszavazás megtartását, de ha mód van rá, ne alkalmazzanak erőszakot.

A népszavazás szervezői ugyanakkor azt kérték a szavazásra jogosultaktól, hogy vasárnap reggel már 7 órára gyűljenek a szavazóhelyiségek elé – azaz két órával az előzőleg meghirdetett, reggeli 9 órai nyitás előtt -, hogy legyen idő megszervezni a voksolást, és hogy hosszú soraikkal láttassák a világgal: szavazni akarnak.

Szombaton délután ezrek vonultak Madrid egyik központi terére, hogy tiltakozzanak a katalán népszavazás ellen. A spanyol fővárosban eddig ez a legnépesebb demonstráció. Hasonló tüntetések zajlottak más spanyol városokban is szombaton, és a katalán fővárosban, Barcelonában is volt egy kisebb, néhány száz fős referendumellenes megmozdulás.

Alfonso Dastis spanyol külügyminiszter az AP hírügynökségnek szombaton adott interjúban a demokrácia megcsúfolásának nevezte a katalán kormány által meghirdetett függetlenségi referendum tervét, tudatja az MTI.