Szerbia lakossága, fejenként, átlagosan hatvan liter sört iszik meg évente, ezzel szemben az ital alapanyagának számító komlót Vajdaságban egyetlen egy helyen, Bácspetrőcön (Bački Petrovac) termesztik.
Egykoron a tartomány területén több ezer hektáron termesztették a sör egyik alapanyagául szolgáló ipari növényt, de 2011-re a kilencvenes években bevezetett gazdasági szankciók és a sörgyárak privatizációja nyomán végleg megszűnt a termesztése, s csak néhány évvel ezelőtt Bácspetrőcön vágtak bele újra a komlótermesztésbe.
Rastislav Struhar, a Petrovec Kft. tulajdonosa elmondta, komlótermesztéssel, három évvel ezelőtt a kis, kézműves sörfőzdék megjelenése miatt kezdett el foglalkozni, amelyek, az ipari méretekben termelő sörgyáraktól eltérően tízszer több komlót használnak fel a söreik elkészítéséhez.
A komló hazai termesztését egyébként a külföldi befektetések lehetetlenítették el, mert mindazok, akik átvészelték a kilencvenes évek szankcióit, a kétezres években képtelenek voltak ellenállni a külföldi termelőknek, mivel annak idején az állam nem kötelezte őket a hazai nyersanyag felhasználására. A bácspetrőci komlótermesztő szerint a mezőgazdasági ágazat egyedül az új növényfajták jegyzékének a létrehozásával és a kézműves sörfőzdékre kirótt adóterhek megszüntetésével éleszthető fel újra.
Milan Čuprić, a mezőgazdasági minisztérium munkatársa szerint 3 millió dináros támogatással igyekeznek ösztönözni a komlótermesztőket, de annak ellenére, hogy a komlótermesztés 20 százalékkal nagyobb hasznot biztosít a kukorica, a gabona és a szója termesztésénél, senki sem érdeklődik a komlótermesztés iránt, ezért tavaly is mintegy 52 tonna komlót kellett importálni, mintegy félmillió euró értékben.