A hétvégén immár harmadik alkalommal szervezték meg a Nyom-követés irodalomtudományi műhely-konferenciát Szabadkán. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, valamint a magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztálya közös tanácskozásán a fiatal kutatók két szekcióban tartották meg vitaindító előadásukat a legkülönbözőbb témákban. A szakmai vita kialakulásáról dr. Kovács Krisztina (Szegedi Tudományegyetem) és dr. Novák Anikó (Újvidéki Egyetem) gondoskodott.
A politika és a tudomány kapcsolata határozta meg Gajda Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Teleki Mihály alakja Auguste de Gerando La Transylvanie et ses habitants című művében és Fehér Renátó (Eötvös Loránd Tudományegyetem) „Az utolsó radikális” – Szalai Pál portréja című előadását. Havay Viktória (Eötvös Loránd Tudományegyetem) az első magyar mesegyűjtemény szerzőjének, Gaal Györgynek a Kisfaludy Károlyhoz írt leveleiben keresett új információkat a gyűjtés menetével és a 19. századi kiadvánnyal kapcsolatban. Marosi Renáta (Selye János Egyetem) a Mary Poppins-művek intertextuális utalásainak nyomába eredt, Kulcsár Sarolta (Újvidéki Egyetem) pedig Bosnyák Viktória A szomorú kacagány című szövegének tanórai alkalmazhatóságáról értekezett a másság elfogadása, a sztereotípiák szempontjából. Hegedűs Mihály (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) egy Arany-vers teológiai szempontú értelmezésére tett kísérletet. Kocsis Lenke (Újvidéki Egyetem) a verses regény műfaji jegyeit kutatta Térey János Protokoll című művében. Márki Zsófia (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a szörnyű anya motívumát vizsgálta William Shakespeare Hamletjében és Eugene O’Neill Amerikai Elektrájában. Garaczi Zoltán (Szegedi Tudományegyetem) Tar Sándor Lágy eső című elbeszélését és annak filmadaptációját vetette össze a karakterek és a tér megkonstruálásának szempontjait figyelembe véve. Ternovácz Dániel (Szegedi Tudományegyetem) a fiatalon elhunyt Sziveri Jánosról kialakult és kialakított képet elemezte.
Farkas Evelin (Debreceni Egyetem) előadásának középpontjában a Jókai-regények narrátori jellem- és képleírásai, illetve a nyelvi jelölők vizuális hatása állt. Horváth Anna (Szegedi Tudományegyetem) arra tett kísérletet, hogy bizonyítsa Jókai Mór A fekete sereg című novellájának újszerűségét. Szabó P. Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Vigyen ördög, tartson pokol! címmel Dugonics András és a boszorkányság kapcsolatáról értekezett. Torma Mária (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a narratív identitás kikezdésének szöveghelyeit vette górcső alá a Szindbád-történetekben. Vámos Violetta (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a Vörösmarty Mihály diákévei során szerzett latin nyelvi-irodalmi és mitológiai hatásokat vizsgálta. Fodor József Péter Márai két, irodalmi perifériára szorult kései, vallási tematikájú művében az irónia alakzataira hívta fel a figyelmet. Gucsa Magdolna (Eötvös Loránd Tudományegyetem) arra a kérdésre kereste a választ, hogy az írott források képesek-e hiteles intermediális információk hordozására, mikénr képesek hozzájáruni vizualitással kapcsolatos kérdések eldöntéséhez. Semság Tibor (Eötvös Loránd Tudományegyetem) József Attila költészetének kozmológiai, fizikai és biológiai vonatkozásaival foglalkozott, Tanos Márton (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) pedig Mészöly Miklós regényeinek térpoétikai aspektusait vette számba.
A rendezvény a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
