A szomszédos Romániában nemrégiben nagy figyelmet váltott ki az a drónfelvétel, amely a szerb-román határon készült, s amelyen látszik, hogy mintegy 50 hektárnyi erdő hiányzik egy hegytetőn. A helyzet Szerbiában még drasztikusabb, mert a fatolvajok naponta semmisítenek meg több tíz hektárnyi százéves erdőt, tudatja a Blic.

Az eltévedt román drón a Szemenik-Krassói-szurdok Nemzeti Parkban, a szerb határ közelében nemrégiben ijesztő „lyukról“ készített felvételt, amely a védett erdőt csúfítja, s amelyről még a BBC is tudósított, hiszen az említett nemzeti parkban található Európa egyik legnagyobb érintetlen erdeje, és éppen idén nyáron vált az Unesco világörökségének részévé.

S míg a román közvélemény zúgolódik, a szerb közvéleményt a Smederevska Palanka melletti Mikulja erdő állapota sokkolta, ahol a Blic újságírói mintegy másfél hónappal ezelőtt dokumentálták a 118 hektáros erdő több mint 70 százalékos megsemmisítését.

– Fényes nappal is hallatszanak a fűrészek. Az egész város tud erről: kivágják a fákat, elhordják, majd eladják – állítja a Blicnek egy környezetvédő.

Az állami tulajdonú erdőkben a legnagyobb engedély nélküli fakivágások a Koszovóval határos területeken tapasztalhatóak, de másutt is van ilyesmire példa bőséggel.

– Tarvágásról van szó, tehát teljesen letarolják az erdőket, és ennek a jelenségnek a mértéke már ökológiai katasztrófával fenyeget. 1999-től napjainkig a Srbijašume közvállalat összesen 587 507 köbméter jogtalanul kivágott fát vett nyilvántartásba, az anyagi kár pedig, ha a közvetlen károkozás mellett beszámítjuk az ökológiai kárt is, mintgeby 180 millió eurót tesz ki – nyilatkozta a Blicnek Dejan Miletić, a Srbijašume munkatársa.

A helyzet a Kozjak és Kukavica hegyeken a legrosszabbm ahol a fatolvajok naponta nagy mennyiségű fát vágnak ki anélkül, hogy bárki bármilyen szankciót foganatosítana velük szemben, noha a környezetvédő szervezetek rendszeresen figyelmeztetnek erre a problémára.

Tavaly országszerte 16 837 köbméternyi fát vágtak ki engedély nélkül.

Az állami tulajdonban lévő erdőket 624 erdőőr igyekszik megóvni, de ők meglehetősen tehetetlenek az ügyes, jól felszerelt és kiválóan szervezett tolvajokkal szemben.

Azoknak a személyeknek a száma, akik ellen bűnvádi feljelentést tettek jogtalan fakivágás miatt, tíz év alatt majdnem 80 százalékkal emelkedett: 2007-ben  1 089 ilyen feljelentés volt, míg 2016-ban 1 812. Azonban a bűnvádi feljelentéseket nem követi megfelelő büntetőpolitika. Évente mintegy 450 személyt ítélnek el falopás miatt, de zömmel felfüggesztett büntetésekről van szó, nagyon sok eset pedig elévül a bíróságok lassúsága miatt.

A statisztikai hivatal adatai szerint az utóbbi évtizedben a fatolvajlás áll az első helyen az élettérrel szembeni bűncselekmények listáján.

A gond nemcsak „ott lenn“, Belgrád alatt jelentkezik. És nem azokról a szerencsétlenekről szól, akik saját szobácskájuk felfűtésére gyűjtik össze a gallyakat, vágják ki a kisebb fákat. A nagyipari lopásról beszélünk a láncfűrészes, sokköbméteres, szervezett tolvajokról. Ahogyan azt a Facebook egyik felhasználója írta: „Óbecsétől a magyar határig a Tisza-parton a motorfűrészek vidáman koncerteznek. A folyóparti erdők szinte eltűntek. Senki egy büdös szót nem szól.“

Borítókép: Foto: Miroslav Đorđević / RAS Srbija