Spanyolország és Olaszország szülöttei számíthatnak a leghosszabb életre az Európai Unió országaiban: a várható élettartam az Ibériai-félszigeten élők esetében 83.3, az Appennini-félszigeten élőknél pedig 83.2 év az OECD legfrissebb egészségügyi jelentése szerint.
Ugyanakkor az uniós átlag is emelkedést mutat: míg 1990-ben csak 74,2 év állt átlagosan az uniós állampolgárok előtt, mostanra ez az átlag 80.9-re emelkedett.
Persze, mint minden átlagszámításnál, itt is jelentős különbségek mutatkoznak egy-egy vizsgált ország esetében: míg Nyugat-Európában mindenütt 80 fölötti a várható élettartam, addig Közép- és Kelet-Európában már nem ilyen rózsás a helyzet Bulgáriában például csak 74,5 év, de Magyarország is csak 75,5-ös átlagot mutat.
A nagy különbségek az OECD szerint a jövedelmi egyenlőtlenségből adódnak az EU két fele között, illetve az, hogy a közép-kelet-európaiak számára kevésbé hozzáférfehtő a jó minőségű egészségügyi ellátás: 2013-ban például 1,2 millió ember halt meg az EU-ban olyan betegségek miatt, amelyek jobb ellátással gyógyíthatóak lettek volna. Cipruson, Görögországban, Bulgáriában és Romániában a lakosság több mint 10 százaléka nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Ugyanakkor mutatkozik eltérés abban is, ahogyan az egyes országok a dohányzás és/vagy az alkoholfogyasztás veszélyeit ecsetelik, illetve abban is, ahogyan az államok viszonyulnak a szűrővizsgálatok fontosságához. Míg Nyugaton szűrővizsgálatok nagyon fontosnak számítanak és jelentős összegeket is költenek ilyesmire az államok, Közép- és Kelet-Euópában jóval kisebb összeg jut ilyen célokra, ami kiütközik a statisztikai adatokban is, tudatja a Quartz.
Az OECD kutatása a Balkánra nem terjedt ki.
