Szlovénia mindaddig nem támogatja Horvátország schengeni övezethez való csatlakozását, amíg Zágráb elutasítja a hágai nemzetközi döntőbíróságnak a szlovén-horvát határvita rendezéséről hozott júniusi ítéletét – mondta Karl Erjavec szlovén külügyminiszter pénteken, az általa vezetett kormánypárt, a balközép Szlovén Nyugdíjasok Pártja (DeSUS) ülését követően – közölte a Magyar Távirati Iroda.

Erjavec kijelentette: mindaddig, amíg Horvátország nem tartja tiszteletben a nemzetközi testület határozatát, Szlovénia negatív véleményt fogalmaz meg a csatlakozásával kapcsolatban. „Az az ország, amely nem tudja, hol húzódnak a határok a két ország között, nem lehet a schengeni övezet tagja” – húzta alá.

Szlovénia továbbra sem támogatja, hogy Horvátország csatlakozhasson a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Ezzel kapcsolatban Erjavec elmondta: Horvátországnak gondjai vannak a jogállamisággal. „Olyan ország, amelynek nincs független igazságszolgáltatása, nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, nem csatlakozhat a legfejlettebb országok köréhez” – szögezte le.

Erjavec egy nappal korábban a szlovén közszolgálati televízióban arról beszélt: elvárja, hogy az Európai Bizottság nyomást gyakoroljon Horvátországra, ehhez pedig Brüsszelnek megvannak a megfelelő eszközei. A külügyminiszter példaként Lengyelországot említette, amellyel szemben az EB szerdán megindította az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást.

Szlovéniában jövőre parlamenti választások lesznek. Sajtóhírek szerint Erjavec a szlovén-horvát határvitát politikai kampánycélokra használja. Ugyanakkor a külügyminiszter korábban is többször bírálta Horvátországot más ügyekben.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Samobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.