Újabb három hónappal, január 19-e után immár hatodszor is meghosszabbítják majd a 2016. júliusi puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot Törökországban – jelentette be Bekir Bozdag török kormányszóvivő Ankarában a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatóján.

Bozdag elmondta, hogy a kérdés még a nemzetbiztonsági tanács következő ülésének napirendjén is szerepelni fog. Az ügyben később a kormány hozza meg a döntést, amelyet végül a parlament léptet érvénybe – adta hírül az MTI.

A rendkívüli állapotot a 2016-os puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be Törökországban. Azóta eddig öt alkalommal hosszabbították meg: 2016 októberében, 2017 januárjában, áprilisában, júliusában és októberében.

Bozdag korábban azzal magyarázta a helyzet fenntartásának szükségességét, hogy a gyors határozathozatalnak és a döntések gyors végrehajtásának köszönhetően Ankara hatékonyabban tud fellépni a Törökországot veszélyeztető terrorszervezetek ellen.

Ankara e jogkörökkel élve a hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett gülenista mozgalom, az 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt, a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front, illetve a dzsihadista Iszlám Állam ellen lépett fel.

A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.

Törökországban 2016. július 15-e óta több mint 134 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 50 ezret – köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, egyetemi tanárokat, üzletembereket, újságírókat és minisztériumi alkalmazottakat – pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózathoz vagy a többi terrorszervezethez.

Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.

Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a törökországi tisztogatások túlzóak, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.