Az Airbus hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az A380 „Superjumbo” gyártását le kell állítaniuk, ha nem sikerül az Emirates légitársasággal hosszútávú megállapodásra jutniuk. Az európai gyártású óriásgép tíz éve jelent meg az égen és eddig 221 darab állt szolgálatba. Ebből 101 gépet a dubaji központú Emirates légitársaság üzemeltet. Mivel egyedül ők képesek garantálni, hogy évente legalább hat ilyen repülőt megrendelnek legalább 8-10 éven keresztül, ezért az A380 sorsa az Emirates kezében van. Az Airbusnak legalább ennyi rendelésre lenne szüksége ahhoz, hogy gyártásban tudja tartani a superjumbot. Ha ez nem jön össze, le kell állítani a programot.
Nem túl biztató az Airbus számára, hogy novemberben még olyan várakozások voltak, miszerint az Emirates komoly A380-as beszerzésre készül, ehelyett mégis 40 darab Boeing 787 Dreamliner megrendelését jelentette be a légitársaság.
Az Airbus tavaly 15 darab A380-ast szállított le, 2018-ra 12 gép gyártása szerepel a tervekben. Az Airbusnak nincs különösebb oka panaszra: a 2017-es évben összesen 718 légibuszt állított elő. Ez eddigi rekordja, és további 1109 gépre kapott megrendelést, ami ugyancsak kiemelkedő szám. Az európai cég a következő időszakban bele akar húzni a szélestörzsű A350 fejlesztésébe és gyártásába, többek között így kívánják lehagyni az örökös versenytársat, a Boeingot. Az A350 különlegessége, hogy törzse és szárnyai is már nagyrészt kompozit anyagokból készül.
Az 1990-es évek elején az Airbus még biztos volt abban, hogy az utasforgalom folyamatos növekedésével szükség lesz nagyobb gépekre és a légitársaságok el is kezdték rendelni az óriást, amely takarékos is, kevésbé szennyezi a környezetet. Csak éppen a repülőterek nem tartottak lépést a fejlődéssel és a gép kiszolgálása nehézkesnek bizonyult. Magyarán olyan különleges infrastruktúrát kell hozzá biztosítani, kifutópálya, gurulóutak, utasbeszállító hidak, terminál, amit nem minden reptér képes felmutatni, például a budapesti Liszt Ferenc vagy a belgádi Nikola Tesla sem. Az A380-nak lett volna cargo, teherforgalmi változata is, de nem kapkodtak érte a légitársaságok, így a tervezést felfüggesztették.
Az A380 két szinten, akár 850 utas szállítására is képes, a megrendelések általában 550 fős kialakításra szólnak. A légibusz érdekessége, hogy részei több országban készülnek: Anglia, Németország, Spanyolország, Franciaország között hurcibálják a darabokat, míg végül összeszerelésre nem kerülnek. Sok különlegességet el lehetne még mondani a superjumboról, többek közt a világításról, ami teljesen „bulbless”, a belső térben csakis LED-eket alkalmaznak, míg a külső megvilágítás úgynevezett HID technológiával történik (gázkisüléses lámpa), ennek célja az, hogy különlegesen fényesen tudja megvilágítani a repülőt.
Az Emirates büszke arra, hogy a világ legnagyobb A380 üzemeltetője, 2017 őszén vették át a századik gépet és abból az alkalomból külön akciókkal kedveskedtek az utasoknak. A Boeing 777-esek legnagyobb flottájával is ők rendelkeznek, jelenleg 159 ilyen repülőjük van, míg például a Boeing 747 Jumbo egyetlen példánnyal sem képviselteti magát az Emirates-nél.
Az A380 legrövidebb útvonala a Dubaj–Kuvait járat, ez 851 km, a leghosszabb pedig a Dubaj–Auckland járatuk, ez több, mint 14 100 km. Ez utóbbi tartotta a világ leghosszabb non-stop járatának rekordját egészen a tavalyi évig, amikor a Qatar Airways lenyomta őket a Doha–Auckland járattal.